Energiaigény 2050-ig, és a megvalósításhoz szükséges források

Folytatjuk hazánk energetikával összefüggő feladatainak bemutatását.

Főbb ágazatonként várható energia-felhasználás 2050-ig

Háztartások energia felhasználása:
- Háztartásokban nagy lesz ez energiafelhasználás-csökkenés
  2020-ban 250 PJ
  2050-ben 160 PJ
(Pj = Pikojoule, értelmezése: 1 PJ = 2,78 x 10-22 MWh)
- 2050-re a napenergia és hőszivattyú váltja fel a földgázt a lakossági fűtésben;

Az ipari szektor feladatai a 2050-es cél elérése érdekében
- Energia-felhasználást nem lehet jelentősen csökkenteni, mert az ipar fellendülésére számítunk, tehát ez kb. 200 PJ környékén stagnálni fog 2050-ig;
- 2016-ban ez az igény: 175 PJ
- 2040-től pedig megjelenik a hidrogén, mint forrás;
- Az iparban nehezebb a meglévő energia kiváltása a dekarbonizáció érdekében;

A közlekedési szektor feladatai a 2050-es cél elérése érdekében
- stagnáló energia-felhasználás szükséges; (nem szabad növekedni)
- a diesel és a benzin leváltása elektromos meghajtásra és bioüzemanyagra 2050-ig;

Villamosenergia
- Energia-felhasználásunk növekszik az elektromos energia igény szükséglete miatt. 2020-ban 29 Twh-ról növekszik 2050-re 110 Twh-ra;
- Olaj, gáz helyett nap, szél, víz, geotermikus energia, biomassza váltja majd fel.
- 2050-re a napenergia lesz a legnagyobb mértékű energiahányad: 56 Twh;
- Főbb energiahányadok 2050-re : szél: 22 Twh, atom: 19 Twh, biomassza: 11 Twh;
- Növekszik a tárolókapacitás igény;

A 2050-es program megvalósításának fő területei:

Ezeken a területeken kell fejleszteni a hazai vállalkozásoknak, hogy a globális átállásból profitálni tudjon hazánk. Ez az, ami a zöldgazdaság fejlesztési irányát is megadja.
- A legfőbb fejlesztési területek:
  Villamosenergia ipar dekarbonizálása
  Közlekedés zöldítés
  Energia-hatékonysági piac fejlesztése
  Hőpiaci energia megoldások (fűtés geotermia, biomassza révén)
  Hidrogén gazdaság fejlesztése
  Akkumulátor ipar fejlesztése
  CO2 leválasztás és használat
  Dekarbonizációt támogató digitalizáció és MI (mesterséges intelligencia) megoldások, pl. hálózat okosítása, rugalmassá tétele;
  Pénzügyi piac zöldítés (beruházások támogatása a megvalósításhoz)
  Innováció az energetikai és zöld háttériparban. Új megoldások keresése globális megoldásokra is;
  Ezekre a tervezett forrás 23.800 Mrd Ft


A villamosenergia dekarbonizációjának módja

- jelenleg a 60 % származott karbonmentes forrásból, ennek aránya:
  50 % atom
  10 % megújuló
- 2030-ra a CO2-es forrás arány 90 % (hogyan?)
  Paks II kapacitás megőrzéssel (jelenleg 2000 MW)
  Lignit felhasználás megszüntetésével
  Napelem program megvalósítással
  Hálózat fejlesztéssel és okosítással
  Rugalmassági képességek növelésével (rendszerintegrálás)

 

Energia arányok itthon és a szomszédos országokban

- Hazánkban túlsúlyban lesz a napelemtől származó energia;
  2017-ben az egyéb megújuló energiák 50 % feletti aránya volt a jellemző;
  2030-ra a napenergia váltja ezt fel, szintén 50 % feletti aránnyal;

- A szomszédos országok energiaforrás átlaga 2030-ra:  
  vízierőművek: 40 %
  szél: 30 %
  nap: 15 %
  biomassza: 15 %

- Helyzetünk:
  Magyarország a napenergiával jól illeszkedik majd a régióhoz;
  A szomszédokkal a hálózati összeköttetéseket fejleszteni kell;
  A napenergia termelési képességet egy régiós piacba integrálhatjuk;
  Napenergiában 2021-re már meghaladtuk a 2000 MW beépített kapacitást, ez Pakséval egyező;
  Ehhez komoly villamos rendszerintegráció szükséges;

 

A megújuló energiák fejlesztéséhez a rendelkezésre álló források
- Napenergia (PV)
(PV a fotovoltaikus kifejezés angol megfelelőjének a rövidítése)
 2021-ben 2000 MW, kb. 70.000 helyszínen;
 a rendszerintegráció igény nagy;
 áramhálózat-fejlesztés és rugalmasság-javítás RRF és MFF támogatással;
Források:
 RRF program: Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz - a Covid-19 után minden tagállam részére el kell készíteni. Hazánk ezt 2021. május 11-én adta be az EU részére:
https://www.palyazat.gov.hu/helyreallitasi-es-ellenallokepessegi-eszkoz-rrf

Az MFF az EU 2021–2027-es időszakra vonatkozó hosszú távú költségvetése és a helyreállítási csomag. 672,5 milliárd eurós pénzügyi keretösszeg 27 tagállamnak, mely 2021. június 01-től hatályos:
https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/the-eu-budget/long-term-eu-budget-2021-2027/
https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2021/05/31/green-light-from-all-member-states-for-eu-recovery-spending/

A kapacitásbővítési növekedéshez a források:
  METÁR pályázatok folytatása;
  HMK-hoz (Napelemes Termelő Berendezés) szaldó elszámolás és 0 % hitel;
  KKV beruházások támogatása;
  Napelemes beruházási program a hátrányos régiókban 2021;

 

Forrás:
GTTSZ – Gazdálkodási Tudományos Társaságok Szövetsége
Dr. Kaderják Péter előadása, 2021. május 18.

Szerző:
Tan Attila
környezetvédelmi szakértő

 

 

group people holding globe hands together