Mi pontosan a Fit-For-55 csomag?

A 2021.08.18-án megjelent cikkünk folytatása a Fit-For-55 klímavédelmi javaslatcsomaghoz:

Európai zöld megállapodás: a bizottság az EU gazdaságának és társadalmának átalakítását javasolja az éghajlatváltozással kapcsolatos törekvések sikere érdekében.

2021. július 14-én az Európai Bizottság egy javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy az EU klíma-, energia-, földhasználat-, közlekedés- és adóügyi szakpolitikáját alkalmassá tegye a nettó üvegházhatásgáz-kibocsátás 2030-ra kitűzött, az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os csökkentésére.


Mi pontosan a Fit-For-55 csomag?

Egy átfogó és összefüggő klímavédelmi javaslatcsomag, melyek megvalósítása esetén lehetővé válik az üvegházhatású gáz-kibocsátás nagyarányú csökkentése a következő évtizedben.

Célok részletesen:

1. Az EU kibocsátás kereskedelmi rendszere „árat” rendel a szén-dioxidhoz és minden évben csökkenti egyes gazdasági ágazatok kibocsátási határértékét. Az elmúlt 16 évben 42,8%-kal sikerült csökkentenie a villamosenergia-termelésből és az energiaigényes iparágakból származó kibocsátásokat.

Javaslatok:

  • az innovációs és modernizációs alapok növelése.
  • külön kibocsátáskereskedelmi rendszer létrehozása a közúti szállítás (üzemanyag) és az épületek (tüzelőanyag) elosztásához, mivel eddig nem sikerült csökkenteni a kibocsátásokat,
  • a hajózásból származó kibocsátások felvétele az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe,
  • a légi közlekedés ingyenes kibocsátási egységeinek fokozatos megszüntetése, és az alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és csökkentési rendszerrel való összehangolása,
  • a kibocsátási határérték további csökkentése, és az éves csökkentési arány növelése,


2. Az uniós költségvetésben az éghajlatpolitikára fordított jelentős kiadások kiegészítéseként a tagállamoknak kibocsátáskereskedelmi bevételeik egészét éghajlatpolitikai és energetikai vonatkozású projektekre kell fordítaniuk. A közúti szállításra és épületekre vonatkozó új rendszerből származó bevételeik egy erre kijelölt részét a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, mikrovállalkozásokra és közlekedés eszközöket használókra gyakorolt lehetséges társadalmi hatásokkal kapcsolatos kiadásokra kell szánni.

3. A közös kötelezettségvállalási rendelet megerősített kibocsátáscsökkentési célokat határoz az épületekre, a közúti és belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kis ipari ágazatokra vonatkozóan. Az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és kapacitásait figyelembe véve ezek a célértékek az egy főre jutó GDP-n alapulnak.

4. A tagállamok közös felelőssége alapján a földhasználatról, az erdészetről és a mezőgazdaságról szóló rendelet átfogó uniós célt határoz meg, a szén-dioxid természetes elnyelők révén történő eltávolítására vonatkozóan, amely 2030-ig 310 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg.

Javaslatok:

  • A cél elérése érdekében a tagállamok helyezzenek hangsúlyt szénelnyelőik megőrzésére és növelésére.
  • Az EU célja 2035-ig elérni a klímasemlegességet a földhasználat terén, valamint az erdészeti és a mezőgazdasági ágazatban, ideértve a mezőgazdaságból származó, a szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokat, például amelyek a műtrágyák használatából vagy az állatállománytól erednek.
  • Az uniós erdészeti stratégiacélja az Unióban található erdők minőségének, mennyiségének és ellenálló képességének javítása. A stratégia támogatja az erdészeket és az erdőalapú biogazdaságot, miközben megőrzi a betakarítás és a biomassza-használat fenntarthatóságát és a biológiai sokféleséget.
  • 2030-ig Európa-szerte hárommilliárd fa telepítésére vonatkozó tervetdolgoznak ki.


5. Az energiatermelés és -felhasználás az uniós kibocsátások 75%-át teszik ki, így a zöldebb energiarendszerre történő átállás felgyorsítása kulcsfontosságú.

Javaslatok:

  • megújulóenergia-irányelv megnövelt célt tűz ki, miszerint 2030-ra energiánk 40%-át megújuló energiaforrásokból kell előállítanunk.
  • Konkrét célértéket ajánlottak a közlekedésben, a fűtésben és hűtésben, az épületekben és az iparban történő megújulóenergia- felhasználásra vonatkozóan.
  • Az éghajlat-politikai és a környezetvédelmi céljaink együttes teljesítése érdekében szigorodnak a bioenergia felhasználására vonatkozó fenntarthatósági kritériumok, a tagállamoknak pedig úgy kell megtervezniük a bioenergiára vonatkozó támogatási rendszereiket, hogy figyelembe vegyék a lépcsőzetes felhasználás elvét a fás biomassza tekintetében.


6. A teljes energiafelhasználás és a kibocsátások csökkentése, valamint az energiaszegénység kezelése érdekében, az energiahatékonysági irányelv  kötelező éves célt határoz meg az energiafogyasztás csökkentésére.

Javaslatok:

  • Az irányelv iránymutatásként szolgál majd a nemzeti hozzájárulások megállapításához, és majdnem megduplázza a tagállamok éves energiatakarékossági kötelezettségét.
  • közszféra kötelessége lesz, hogy évente épületeinek legalább 3%-át felújítsaa korszerűsítési program végrehajtása, a munkahelyteremtés és az adófizetők energiafelhasználásból eredő költségeinek csökkentése érdekében.


7. Intézkedések kombinációjára van szükség a közúti szállításból származó kibocsátások kezeléséhez, a kibocsátáskereskedelem kiegészítése céljából. 

Javaslatok:

  • A személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírások felgyorsítják a kibocsátásmentes mobilitásra történő átállást azáltal, hogy előírják, hogy 2030-ra az új személygépkocsik átlagos kibocsátása 55 %-kal, 2035-re pedig 100%-kal csökkenjena 2021-es szintekhez képest.
  • A 2035-től nyilvántartásba vett, valamennyi új személygépkocsi kibocsátásmentes lesz.
  • A 2035-re járművezetők Európa-szerte megbízható hálózatban fogják feltölteni járműveiket. Ezért az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló felülvizsgált rendelet elő fogja írni a tagállamok számára, hogy a kibocsátásmentes gépkocsik értékesítésével összhangban bővítsék a töltőkapacitásukat, valamint, hogy elektromos és hidrogén-töltőállomásokat telepítsenek a főbb autópályákon, egymástól meghatározott távolságokra: elektromos töltés esetén 60 kilométerenként, hidrogénnel történő feltöltés esetén 150 kilométerenként.


8. A légi és a tengeri közlekedésben használt üzemanyagok jelentős szennyezést okoznak,mely célzott intézkedéseket követel.

Javaslatok:

  • Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet előírja, hogy a légi járművek és a hajók számára biztosítani kell a tiszta, elektromos energiához való hozzáférést a főbb kikötőkben és repülőtereken.
  • légiközlekedésben kötelezés lesz, az üzemanyag-ellátási vállalkozásokra, hogy nagyobb arányban keverjenek fenntartható légijármű-üzemanyagokat - beleértve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokat (az úgynevezett e-üzemanyagokat) -, az EU repterein használatos légijármű-üzemanyagokba.
  • Fenntartható tengeri közlekedésben használt üzemanyagok és a kibocsátásmentes technológiák elterjedését szorgalmazzák azáltal, hogy felső határt állapítanak meg az európai kikötőkbe befutó hajók által felhasznált üzemanyag üvegházhatásúgáz-tartalmáravonatkozóan.


9. Az energiatermékekre vonatkozó adórendszernek a megfelelő ösztönzők meghatározásával kell védenie és javítania az egységes piacot, valamint támogatnia kell a zöld átállást.

Javaslatok:

  • Az energiatermékek adóztatása kerüljön összhangba az EU energia- és éghajlat-politikájával, ezáltal népszerűsítve a tiszta technológiákat és megszüntetve a fosszilis tüzelőanyagok használatát jelenleg ösztönző mentességeket.
  • Cél, hogy az energiaadó-verseny káros hatásainak csökkentése segítse a tagállamok környezetvédelmi adókból származó bevételeit, amelyek a munkát terhelő adóktól eltérően kevésbé hátráltatják a növekedést.


10. Az új importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus egy szén-dioxidra vonatkozó „árat” rendel a termékek célzott típusainak behozatalához annak érdekében, hogy az európai ambiciózus éghajlat-szakpolitikai fellépés biztosan ne vezessen „globálisan kibocsátás áthelyezéshez”. Ez fogja szavatolni, hogy az európai kibocsátáscsökkentés hozzájáruljon a globális kibocsátás csökkentéséhez ahelyett, hogy Európán kívülre helyezné át a fokozott szén-dioxid-termeléssel járó gyártást. Célja továbbá, hogy ösztönözze az Unión kívüli ipart és nemzetközi partnereinket, hogy ők is tegyenek lépéseket ebbe az irányba.


Összefoglalás:

Javaslat főbb céljai:

  • a kibocsátáskereskedelem alkalmazásának kiterjesztése új ágazatokra és az EU jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszerének szigorítása;
  • a megújuló energia használatának fokozása;
  • nagyobb fokú energiahatékonyság;
  • az alacsony kibocsátású közlekedés, és az azt támogató infrastruktúra- és üzemanyag-szakpolitikák gyorsabb bevezetése;
  • az adópolitikáknak az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez történő hozzáigazítása;
  • a kibocsátásáthelyezés megelőzését célzó intézkedések;
  • a természetes szénelnyelők megőrzésére és növelésére szolgáló eszközök.


Ezek a javaslatok összekapcsolódnak és kiegészítik egymást
. A javaslatcsomaggal az EU egy olyan átállást szeretne megvalósítani, amely Európát méltányossá, zölddé és versenyképessé teszi, egyenlően megosztva a felelősséget a különböző ágazatok és a tagállamok között, valamint szükség szerint további támogatást is nyújt.

Magyarország részéről a javaslat csomaggal kapcsolatosan az állásfoglalás itt tekinthető meg:
https://www.origo.hu/nagyvilag/20210715-szazadveg-az-europai-bizottsag-klimavedelmi-csomagjarol.html


Összeállította:
Tan Attila

Forrás:
Európai Unió hivatalos honlapja:  https://ec.europa.eu/


solar 2666770 1280