A fenntarthatósági jelentés elkészítéséről – 5. rész

Olvasási idő: 9 perc

(Ez a cikk a fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos sorozatunk 5. része, amely a 2023. augusztus 16-án közölt cikkünk folytatása.)

 

1. CSRD és ESG kapcsolata

Az előző cikkünkben bemutattuk, hogy CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) egy jogszabályi kötelezettséget vezet be, amelynek további lehetőségei is vannak.

Befektetők, érdekeltek részéről megjelent az igény, hogy:

  • a cégek ESG teljesítményét megismerjék,
  • az ESG kockázatokat is számba vegyék a működés során,
  • igény van azon adatok megadására, amelyek az adott vállalat ESG teljesítményét mutatják.

Ennek teljesítéséhez az alábbi adatok szükségesek, amelyek:

  • nehezen beszerezhetők vagy nincsenek,
  • nem feldolgozhatók,
  • hozzáférésük korlátozott,
  • nem tudjuk, hogy az adatok megbízhatóak, hitelesek-e,
  • hatalmas adattömegből kell dolgozni,
  • és talán az egyik legfontosabb, hogy az adatok nem összehasonlíthatóak egymással. Ez kiemelten fontos abból a szempontból, hogy a mutatókat évről-évre elemezni tudjuk. Ehhez szükséges a mutatók állandósága, illetve az alapmutatók pontos meghatározása. Egy rossz mutató meghatározásával félrevezethető eredmények jöhetnek létre az ESG teljesítmény mérésekor.

A feltételek megvalósíthatóságához sztenderdizált adatok szükségesek. A sztenderditálás az alábbi területeken szükséges:

  • Hozzáférhetőség
  • Tartalom
  • Formátum

 

2. CSRD-Zöldremosás kapcsolata

A CSRD, mint irányelv a zöldremosás tekintetében is egyértelmű megoldást ad. A CSRD egyik célja szintén, hogy hiteles és alátámasztott információk jelenjenek meg az érintett cégekről az érdekelt felek számára.

Mi a zöldremosás?

Egy gyártó a termékeiről olyan állításokat fogalmaz meg,
ami a fenntarthatósággal, a klímavédelemmel van összefüggésben,
és ezek az adatok nem teljesen igazak vagy félreérthetőek.


A gyártó célja a termékek eladhatósága a gyártó hírnevének, reputációjának emelése. A valósághoz fontos az állításunk hitelessége, forrása és ezek alátámasztása.

  • Állítás: A termékem fenntartható, zöld termék?
  • Kérdés: Hiteles-e az állításom?
  • Cél: Alátámasztható állítás.

Az EU-s és a globális cél az, hogy jogszabályi keretek legyenek, amelyek megakadályozzák a zöldremosást. Ennek keretében az önkéntes környezetvédelmi állítások szabályozva lesznek a következő előírásokkal:

  • március 22. Bizottsági ajánlás: Green Claims Directive: önkéntes környezetvédelmi állítások megalapozása és kommunikációja
  • A kereskedelemben használt zöld állítások szabályozása a tagországok részére nemzeti szinten
  • kiegészíti a 2022-es javaslatokat, amelyek a következők:
    • EU - Unfair Commercial Practices Directive (UCPD)
    • Consumer Rights Directive

 

3. CSRD előzményei

Az NFRD irányelv (Non-Financial Reporting Directive) 2018-tól már él, amely megszűnik a CSRD bevezetésével, ami 2025-től indul, de a 2024. évre vonatkozóan kell ez alapján készíteni a jelentést. Tehát valójában már 2024-ben indul!

Az NFRD alapja a 2014/95/EU irányelve a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információk bizonyos nagyvállalatok általi közzétételéről. Az NFRD fejlesztése előtt nyilvánvalóvá vált, hogy nem választható szét a fenntarthatóság és a pénzügy.

Tehát nem igaz, hogy ami fenntartható, az pénzügyileg csak kiadással jár!

Ez azt jelenti, hogy nem választható szét a pénzügyi lényegesség a fenntarthatóság lényegességétől. A társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi kérdések tehát visszahatnak a cég pénzügyeire is. A fenntarthatóság már része a pénzügyi lényegességnek, sőt támogatja is azt. Ezért tűnik el a (NFRD) Non – Financial meghatározás.

A CSRD jelentős alapelve, hogy a kettős lényegesség alapján állapítjuk meg a közzétett információkat.

Az elv, hogy fenntarthatósági alapon és pénzügyi alapon is vizsgáljuk a vállalatra vonatkozó teljesítményeket. A kettős lényegesség ebből a szempontból egy új elvárás a CSRD bevezetése során.

Különbségek NFRD és a CSRD között:

kulonbseg nfrd csrd

Forrás: Denkstadt Hungary Kft. webinárum (CSRD: A kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstétel)

 

Főbb különbségek: (NFRD vs CSRD)

  • ötszöröse a kötelezettek köre az EU-ban
  • Kötelező jelentéstételi szabályrendszer készül a CSRD szerint: ez az ESRS
  • Kettős lényegesség a vizsgálat alapja (pénzügyi és fenntarthatósági alapon vizsgál)
  • Konkrétabb célokat, terveket kér
  • SFDR (pénzügyi szféra) és EU Taxonómia (nagyvállalatok és tőzsdei cégek) szerinti információknak is meg kell jelennie a jelentésben
  • Az információk csak az éves jelentésben jelenhetnek meg
  • Kötelező a független audit
  • Szankciók és büntetések is lehetnek! Eddig ez nem volt.

CSRD céljai

  • A fenntarthatósági jelentéstétel pénzügyi jelentéstétellel egyenrangú legyen
  • A vállalat teljesítményét a pénzügyi eredményeken kívül fenntarthatósági eredményei is meghatározzák
  • ezek alapján érdekelt döntések hozhatók

CSRD alapjai

csrd alapjai

Forrás: Denkstadt Hungary Kft. webinárum (CSRD: A kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstétel)



4. EU CSRD-kötelezettek

Kötelezettek:

  • Minden EU nagyvállalat
  • az EU szabályozott piacain jegyzet összes társaság, kivéve a mikrovállalatok
  • biztosítók és hitelintézetek bizonyos köre

Ezek együtt összesen az EU GDP nagyobb, mint 50 %-át teszik ki

Ki minősül nagyvállalatnak:

Ha a feltételekből legalább 2 teljesül:

  • 250 fő átlagos alkalmazotti létszám (az adott pénzügyi évre vonatkozóan)
  • 20 M EUR nettó árbevétel
  • 40 M EUR mérlegfőösszeg

Kivételek:

  • CSRD kötelezett leányvállalat, ami szerepel az anyacég jelentésében
  • Tőzsdén jegyzett mikrovállalatok
  • Tőzsdén jegyzett középvállalat és KKV-k, de ők önkéntes alapon alkalmazhatnak egyszerűsített jelentéstételi sztenderdeket

 Jelentés nem EU vállalatok részére

  • Az EU piacán jelentős tevékenységet folytató vállalatok
    • Konszolidált árbevétel az EU-ban, nettó 150 M euró az utolsó 2 évben
    • Legalább egy (nagy vagy tőzsdén jegyzett) leányvállalattal vagy fiókteleppel rendelkeznek az EU-ban, és a nettó árbevétel meghaladja a 40 M eurót
      • Jelentés az EU-n kívüli anyavállalkozás konszolidált szintjén
      • a 3. országbeli vállalkozás fenntarthatósági jelentés közzétételéért az uniós leányvállalat vagy fióktelep a felelős
    • Az EU-s jelentéstételi szabványok szerint vagy azzal egyenértékűnek minősülő szabványok szerint történik a jelentéskészítés. Az jelenleg még nyitott, hogy mit fogad el az EU rendszer egyenértékű szabványnak.

 

5. Mit kell jelenteni, mi a tartalom?

ESRS sztenderdcsomag szerinti tartalommal

CSRD rendelet teljesítését biztosító standard csomag

  • hogyan feleljen meg egy vállalat a CSRD-nek
  • mit és hogyan kell belefoglalni a jelentésbe

A sztenderdcsomagot az EFRAG nevű szakmai szervezet készíti, EU-s szervezetekkel együttműködve.

A bizottság 3 évenként felülvizsgálja a sztenderdeket, tehát folyamatos fejlődésre kell számítani

  • fenntarthatósági témák fejlődése szerint
  • egyéb nemzetközi sztenderdek beépítése történik.

Az ESRS sztenderdcsomag vázlatverziója már megvan, ennek nagy változása nem várható. A cél az, hogy azok a vállalatok, akik egyéb jelentésírási sztenderdek szerint már évek óta készítik a jelentéseiket, jelentős többletmunkát ne végezzenek. Ezért a CSRD rendeletben meghatározott ESRS csomag tartalma jelentősen nem fog eltérni a már használt fenntarthatósági jelentések keretrendszereitől. Eltérések biztosan lesznek, de a meglévő és jelenleg is használt keretrendszerek, mint például a GRI rendszer, jó alap ahhoz, hogy az EU által kidolgozott ESRS standard rendszerre való átállás könnyen megvalósuljon. Ennek érdekében a GRI alkotói is segítették az ESRS alkotóit. 

ESRS sztenderdcsomag szerkezete az ESG témakörök szerinti bontásban (példa):

esrs szerkezete

Forrás: Denkstadt Hungary Kft. webinárum (CSRD: A kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstétel)

Kidolgozás alatt vannak a szektorspecifikus sztenderdek, amelyek például az élelmiszeriparra, bányászatra, autóiparra, mezőgazdaságra stb. vonatkoznak.

Ezen felül egyedi esetben, ha a lényegességi elemzés során egy cég úgy látja, hogy a megadott specifikus elvárások alapján nem tudja kidolgozni a számára megfelelő lényeges elemet, akkor további szervezetspecifikus közzétételekre is van lehetőség annak érdekében, hogy a cég a lehető legjobban be tudja mutatni a fenntarthatósági teljesítményét.

Lesznek kötelező elemek is, amelyet minden szervezetnek be kell mutatni. Ilyen elemek a klímaváltozás és a saját munkaerő, amelyek az általános elvárások és az általános közzétételek mellett jelennek meg.

Továbbá lesz arra is lehetőség, hogy nem kötelezett cégek is készíthetnek jelentést.

Erre vonatkozóan az EFRAG készít a jövőben önkéntes alapú jelentéstételi keretrendszert is. Ezeknél is szempont, hogy összehasonlíthatóak legyenek a kötelező jelentéstételi tételekkel.

Bővebb információ: https://www.efrag.org

 

6. ESRS1: Általános elvárások (alapsztenderd)

Cél: Általános elvárások kialakítása

Általános alapelvek, amelyekkel az egész CSRD jelentéstétellel kapcsolatos elveket jellemezni kell.

Tartalom:

  • ESRS-ek szerkezete és megfelelés
  • kettős lényegesség
  • fenntarthatósági átvilágítás (kellő gondosság)
  • értéklánc (teljes értékláncra vonatkozóan kell jelentést tenni!)
  • idő horizontok (bizonyos elvárásokat eltoltak, mert sokan még nem csináltak jelentést azelőtt)
  • információk elkészítése és bemutatása
  • a fenntarthatósági közzétételek szerkezete
  • kapcsolat más vállalati jelentéstételi elvárásokkal
  • átmeneti rendelkezések
  • alkalmazási elvárások:
    • kettős lényegesség
    • becslések
    • információk tartalma és szerkezete

 

7. ESRS2: Általános beszámolási kötelezettségek

Cél: Szektor- és témafüggetlen beszámolási kötelezettség minden lényeges témára:

  • vállalatirányítás (hogyan értesüljenek a vezetőség tagjai a fenntarthatósági témákról, és ezeket hogyan kezelik)
  • stratégia (piaci pozíció, stratégia fenntarthatósági elemei, üzleti modell, értéklánc)
  • hatások, kockázatok, lehetőségek: (hatások, kockázatok és lehetőségek felismerését biztosító folyamatok, lényegességi elemzés folyamatai)
  • Mérőszámok és célok: fejlődéshez szükséges célok: (határok, bázis és célév, kapcsolat más céges politikák céljaihoz, tudományosan megalapozott vagy sem)

Elkészítés általános alapjai:

esrs elkeszites

Forrás: Denkstadt Hungary Kft. webinárum (CSRD: A kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstétel)

 

8. Kettős lényegesség, mint új alapelv fontossága és tartalma

Egy fenntarthatósági téma akkor lényeges a vállalkozás számára, ha a hatások és/vagy pénzügyi szempontok tekintetében az fontos és lényeges.

Hatás: (belülről kifelé)

Az, amikor a cég tevékenységének a környezetre vagy a társadalomra való hatását vizsgáljuk. Ezek lehetnek:

  • tényleges vagy potenciális, pozitív vagy negatív hatások,
  • rövid-, közép- és hosszútávú hatások,
  • környezetre vagy az emberekre hatóak,
  • lényegesség mértéke: súlyosság, valószínűség, nagyságrend, hatály.

pénzügyi hatás: (kívülről befelé) egy fenntarthatósági kérdés akkor lényeges pénzügyi szempontból, ha jelentős pénzügyi hatásokat vált ki vagy válthat ki.

pl. a klímaváltozás hat a cég eredményességére (a környezet hat a vállalatra).

  • olyan kockázatokat vagy lehetőségeket generál vagy generálhat, amelyek lényegesen befolyásolják a pénzáramlásokat, a fejlődést, a teljesítményt, a pozíciót, a tőkeköltséget vagy a finanszírozáshoz való hozzáférést.
  • rövid-, közép- és hosszútávon hat
  • természeti/társadalmi erőforrásoktól való függés
  • lényegesség mértéke: előfordulás valószínűsége és a hatások nagysága

 

9. CSRD kihívásai – időben történő felkészülés

Hogyan készüljünk fel?

A felkészülés alapja, hogy mikor kell megjelentetni az 1. jelentést. Ehhez igazítjuk az indulást.

  • Amiről döntést kell hozni:
    • mikor kezdjük a felkészülést
    • felelősök, feladatok, szervezet- és adatstruktúra, jelentéskészítés módja
  • adatok:
    • számvitel a fenntarthatóságban (adatbeszerzés módja, folyamatosan)
    • informatikai háttér
  • időzítés:
    • mikor kell megjelennie az 1. CSRD jelentésnek
    • Éves pénzügyi jelentéssel való kombináció
  • kettős lényegesség:
    • érdekeltek bevonásának módja (nem könnyű!) (Hogyan hat a vállalat a környezetre?)
    • pénzügyi lényegesség (kívülről befelé - hogyan hat a környezet a vállalatra?)
  • Értékláncokra vonatkozó információk (átvezetés fázisában, 3 év alatt kell teljesnek lennie)
  • hitelesíthetőség módja (eddig erre kötelezés nem volt)

 

Ütemezés - megvalósítás 

A CSRD megfelelés-jelentés elkészítésének ütemezése: 

Cél, hogy 2026-ban CSRD megfelelő, hitelesített jelentés készüljön. Ennek alapján a következő főbb mérföldkövek megvalósítását kell beütemezni:

  • Szervezetfejlesztés, adatgyűjtési rendszer kialakítása, felelősök, határidők
  • Adatgyűjtés
  • Jelentésírás
  • Hitelesítés
  • majd ezt követően 2 éven át bővített jelentések elkészítése, és a 3. évben CSRD-megfelelő éves jelentés elkészítése

 


Összeállította:
Tan Attila
a
Denkstadt Hungary Kft. webinárum (CSRD: A kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstétel) előadása alapján

 

 


Rendezvénynaptár

Február 2024
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29

Kamarai Videók

Csaladbarat hely vedjegy szolgaltato hely WEB SZSZ2020 allo webes felhasznalas

Csaladbarat hely vedjegy munkahely WEB SZSZ2020 allo webes felhasznalas

Várható események

logo

Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ - logó

Kiemelt partnerek

Pályázati tanácsadók

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - logó

MVP logo GINOP2

MVP logo GINOP2