Mit tehet egy ember önmaga, mint állampolgár a klímaváltozás ellen?

A kérdésre egy általános válasz: Tudatosabban él a fenntarthatóság elveit figyelembe véve.

A fenntartható fejlődés nem egy varázslat, és nem minden esetben kerül óriási befektetésbe. Két fontos tényezője van:

Mindkét szemponthoz az alapelv, hogy az életünk során csak annyit fogyasztunk, amennyire feltétlen szükségünk van. Vannak alapszükségleteink és vannak a vágyaink által teremtett egyéni igényeink.

  • Az alapszükséglet az, ami a létfenntartásunkhoz szükséges, illetve a fejlődésünket teszi lehetővé. Ezek az élelem, tisztálkodás, lakhatás, egyészségügyi szempontok és az oktatás.
  • A vágyak által gerjesztett igények azok, melyek nélkül az életünk tovább tudna haladni (nagyobb élettér, több gépjármű, nyaralás, folyamatos fejlődés iránti vágyak, fogyasztó központú gondolkodás). Tehát ha ez elmarad, attól még tudunk élni és boldogok is lehetünk.

Tudomásul kell venni, hogy ennyi ember igényét a Föld nem képes már kiszolgálni. A pusztán alapszükségletek kielégítése pedig ellentétes a fogyasztói társadalom gondolkodásával. A hozzáállásunk tehát alapvető változást igényel, ami nagyon nehéz. Csak ennek az eredménye lehet az, hogy csökken a kibocsátás és az energia felhasználás. Az igények kiszolgálása pedig odavisz, ahol most van a Föld!

A CO2 változás a légkörben a honfoglalás óta: 

CO2

 

Ahhoz, hogy képet kapjunk az igények mértékéről és egyértelműbb legyen a szükséglet és az igény közötti különbség, nézzünk konkrét adatokat a napi vízfogyasztásról!

  • USA: 580 l/fő
  • Arab országok: 250 l/fő
  • EU átlag : 112 l/fő
  • fejlődő országok: 60-100 l/fő.

Látszik, hol van túlfogyasztás a társadalomban, de az EU-ban is van mit tenni. Kérdés, hogy mennyi a valós vízszükségletünk?  Az idei nyáron már több városban volt ideiglenes vízhiány. Ha egyes helyeken túlfogyasztják a hálózati kapacitást, akkor ilyen eset egyre több lesz. Tehát minden helyzetben a logikus és szükségszerű vízmennyiség felhasználása a cél. Ezt pedig nekünk kell érezni.

Ez most egy példa volt a vízre. Rengeteg gyakorlati tanácsot és szabályt lehet mutatni és követelni is.

Kiköthetjük egy rendeletben a szabályokat, de akkor is mindenki maga ellenőrzi azt, hogy ezt ő betartja-e. Az öntözést megoldhatjuk csapadékvíz gyűjtőből, vagy új építésű ház esetén ez a víz már nyugodtan mehet WC öblítésre is. A helyzet az, hogy pontosan tudja mindenki, hogy mi a logikus és elvárt módszer és felhasználható mennyiség ahhoz, hogy fenntarthatóan éljen. A napi zuhanyzásunk is lehet 2-3 perc és lehet 10 perc is. Tőlünk függ, hogy mi mellett döntünk. Ez igaz mindenre. Ezeket a szabályokat nem lehet itt leírni, rengeteg oldal lenne.  

A legfrissebb napi referencia érték a cikk írásakor, melyet Hawaii szigetén mérnek 1958 óta:

atmoszfera

 

Tehát a változás egy belső és mély döntést igényel mindenkitől és attól, aki még nem így éli a napjait. A gyakorlatban ez mit jelent? Ez kiterjed az energia ellátásra, a közlekedésre, a táplálkozásra, a szórakozásra. Külön felelősségünk van a munkavégzésünk során, ahol az elveket a felelősségi szintnek megfelelően be kell tartani a tulajdonosnak, a vezetőknek, a dolgozóknak és a vásárlóknak.

Ez a nem fejlődés, a csökkenő fogyasztás elve. Amikor nem történik fejlődés!

További szint a javak globális és egyenlő szétosztása, melynek keretében dolgozhatunk még jobb minőségben és termelhetünk kevesebbet, annyit, amire szükségünk van. A kölcsönös bizalom, az együttműködés, a korrektség, a valóság, az igazság a hívószavak ehhez az elvhez. A Földnek annyi embert kell eltartani, ahányan vagyunk. Erre akkor képes, ha módot adunk neki. A túltermelés és felhalmozás helyett segíthetünk az elmaradt térségeknek, vagy kifejleszthetünk olyan technológiákat, módszereket, melyeknek sem a termelés, sem a használat, sem a hulladékká válás után nincs környezet károsító hatása.

Ezt az elvet használó gazdasági modellt nevezzük összefogóan Zöldgazdaságnak.

Kormányunk és az EU az elkövetkezendő 5 évben 2000 Mrd Ft-t biztosít a műszaki fejlesztésekre, átállásra, majd 2050-ig ennek az összegnek a többszörösét, 23800 Mrd Ft-ot a teljes karbonsemlegesség elérésére. Ennek lépéseiről és módjáról már írtunk.

A logikus és fenntartható fejlődésre és annak egyszerűségére jó példa az alábbi összhang az ember által megteremtett termesztésben.

mezogazdasag

Fenntartható mezőgazdaság, ahol két növény típus segíti egymás életét, és a területet gazdaságosabbá teszi. Agroerdészeti rendszer, nyárfák és búza közös alkalmazásával Dél -Franciaországban. A rendszer több gabonát és fát termel hektáronként, mintha a két növényt külön termesztenék.

A kép forrása: http://blog.worldagroforestry.org/index.php/2015/09/09/the-more-trees-the-better/

 

Szerző:
Tan Attila

 

Forrás:
elte.hu
www.co2.earth/daily-co2
greenfo.hu
greenpeace.org

https://ec.europa.eu/
https://climatereanalyzer.org/
https://www.europarl.europa.eu/

 

 

 


 


Rendezvénynaptár

December 2021
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Csaladbarat hely vedjegy szolgaltato hely WEB SZSZ2020 allo webes felhasznalas

Csaladbarat hely vedjegy munkahely WEB SZSZ2020 allo webes felhasznalas

Kamarai Videók

Új Széchenyi terv - banner

logo

Intelligent Energy EU - logó

tamop234

Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ - logó

Kiemelt partnerek

Pályázati tanácsadók

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - logó

MVP logo GINOP2

web banner 650x650

Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ - logó