Olvasási idő: 5 perc
1.) Előzmények:
A 2023. januári cikkünkben beszéltünk egy új feladatról, mely a klímaváltozással kapcsolatosan egyre inkább élesedő témakör. Ez a kötelezettség a nagyvállalatokat és az ő ellátási és vásárlói láncukba tartozó beszállítókat és vásárlóikat érinti. Az első fenntarthatósági jelentést 2024-re vonatkozóan kell elkészíteni az éves pénzügyi beszámolókhoz hasonlóan, mindig a következő évben, tehát 2025-ben.
A 2023. márciusi cikkünkben pedig konkrétan bemutattuk, hogy kiket és milyen céllal érint ez a kötelezettség, illetve bemutattuk az elkészítés jelenlegi és jövőbeni keretrendszerét.
2.) Pár mondatban a fenntarthatósági jelentésről:
A vállalatok értékének és teljesítményének meghatározása során a pénzügyi értékelés mellett egyre nagyobb szerepet kap az ESG teljesítmény. Ennek keretében tájékoztatni kell az érdekelteket a vállalat környezeti, szociális és szervezeti teljesítményeiről. Ezeket az információkat a fenntarthatósági jelentésben tudja közölni a vállalat. A jelentést az Európai Unióban, így hazánkban is a legelterjedtebb jelentési keretrendszer alapján készítik, mely a GRI (Global Reporting Initiative: Globális Jelentéstételi Kezdeményezés) rendszere.
A fenntarthatósági elveket az Európai Unió Taxonómiája közvetlenül is szabályozza, mely egy osztályozási rendszer az éghajlati és környezetvédelmi célkitűzések megvalósítására. Ebből a célból kritériumokat és célkitűzéseket alakítottak ki az EU tagországokra vonatkozóan.
Ennek értelmében 2024-től az EU egy saját keretrendszert dolgozott ki a fenntarthatósági jelentésre.
Az a vállalat, amely már most megkezdi a felkészülést, a tudatos vállalatok közé sorolandó.
Egy vállalat ESG teljesítményei a következőket jelentik:
- „E” Environmental: Környezeti szempont. Hatása a természeti és épített környezetre lokális, regionális és globális szinten, pl. zöld beszerzés, biodiverzitás, a megújuló energiák használata, fenntartható zöld beruházások és technológiák;
- „S” Social: Szociális szempont. Hatás az érintettekre (külsőre és belsőre), a társadalomra helyi és globális szinten, pl. munka és magánélet egyensúlya, esélyegyenlőség, termékfelelősség, önkéntesség, megváltozott munkaképességűek alkalmazása;
- „G” Governance: Gazdasági szempont. Hatása a helyi, nemzeti, regionális és globális gazdaságra, pl. nyereség, hatékonyság, eredményesség, etikus magatartás, felelős beszerzés, elszámoltathatóság, beszállítói menedzsment.
forrás: https://sustaincase.com/european-parliament-overwhelmingly-approves-new-csrd/
3.) Milyen alapkérdéseket kell bemutatni egy fenntarthatósági jelentésben?
- A vállalat tevékenysége, inputjai/ouputja, vagyis nyersanyagai, gyártása és termékei/szolgáltatásai, helye, mérete stb.
- Hogyan hat a működés a környezetre, társadalomra? légszennyezés / vízfelhasználás / területhasználat / foglalkoztatás / társadalmi szerepvállalás stb.
- Hogyan hat a fenntarthatóság a vállalat üzleti életére? (pl. klímaváltozási kockázatok, lehetőségek, bizonytalanság, rugalmasság, komplexitás, IT igény, partnerkapcsolatok, önszabályozás, gazdaságosság, hatékonyság stb.)
4.) A jelentés elkészítésének lépései, folyamata
|
S.sz. |
Folyamat lépései |
Tartalma |
|
1. |
Felsővezetői elköteleződés |
Egyértelmű stratégiai döntés szükséges, hogy a fenntarthatósági szempontok megvalósítását követi a vállalat. Ennek értelmében a vállalat vezetése erőforrásokat biztosít a fenntarthatósági jelentés elkészítéséhez. |
|
2. |
Projekt koordinátor + csapat |
A jelentés elkészítését projektként kell kezelni, melynek vezetője van. A vállalaton belül a munkavégzés nem egy személy feladata, hanem egy összefogás eredménye. A jelentés elkészítéséhez is egy csapat szükséges, mely az ESG területek kérdéseire képesek választ adni, és az ezzel összefüggő tevékenységeket összefogni. A projektkoordinátor lehet külső vállalkozó, aki a fenntarthatósági jelentések készítésében már jártas, de lehet belső személy is. Fontos, hogy jogköre legyen a feladatok kiosztásához és ellenőrzéséhez. |
|
3. |
Célcsoport és fő üzenet meghatározása |
A jelentés készítésénél fontos az üzenet meghatározása. Mit szeretnénk kifejezni, bemutatni és milyen célcsoportnak? Más típusú jelentést készítünk gazdasági befektetői körnek és mást a vásárlók részére. Ezen belül a jelentés elkészítésének keretrendszere és módja természetesen állandó. |
|
4. |
Lényeges ügyek, tartalmi súlypontok meghatározása |
A lényeges ügyek kiemelt szempontok a vállalat életében és a fenntarthatóság szempontjából is. Ezeket rangsorolás alapján fontossági sorrendbe állítjuk és elemezzük. A lényeges ügyek lehetnek kritikusak, stratégiai szintűek és a vállalat működéséhez fontosak. A 3 szint nem egyenértékű, ezért ilyen szempontból is kell kezelni őket. Kritikus az a szint, amely nélkül a cég működése azonnal megáll. |
|
5. |
Felelősök kiválasztása |
A munkacsapaton belül felelősök létrehozása szükséges, akik az egyes ágazatokat képviselik. Szempont, hogy a jelentés nem csak környezetvédelmi témát foglal magában, hanem gazdasági, társadalmi, egészségügyi, technológiai, kereskedelmi, jogi és helyi, illetve egyedi kérdéseket is. A feladatok mindegyikéhez egy-egy felelős szükséges. |
|
6. |
Ütemterv |
Amennyiben a vállalat még nem készített jelentést, az 1. jelentés elkészítésének ideje min. 1 – 1,5 év. Jelentést mindig az elmúlt évről készül, majd évről évre elemezzük a változásokat. Az elemzéshez nagyon fontos, hogy azonos mutatókkal (indikátorokkal) történjen az elemzés. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelő mutatókat válasszunk már az 1. évben. Az ütemterv összeállításánál pedig szempont, hogy az 1. vagy már a következő évekről szóló jelentésről van-e szó. Az 1. jelentésnél nagy hangsúlyt kell fektetni az alapok meghatározására. Az ütemtervet a koordinátor és csapata készíti. |
|
7. |
Formátum |
A formátum szintén illeszkedik a célcsoport érdekeltségéhez. |
|
8. |
Adatgyűjtés |
Az alábbi adatok begyűjtése fontos. Emellett egyéb információkat is gyűjthetünk, melyet a vállalat a tevékenységéhez kapcsolódóan még fontosnak tart. 1. Alapadatok (cégről, tevékenység, termék, eredmény)
|
|
9. |
Szövegírás |
A jelentés megírása, maga az adatok összesítése szintén csoportmunka a projektvezető irányítása mellett. Az írás a tartalom ismeretében történik az adott keretrendszer alapján. |
|
10. |
Összeolvasás, korrektúra |
Egységesítés. |
|
11. |
Hitelesítés |
Ez minden olyan folyamat, ami megvizsgálja a jelentés hitelességét és teljességét. Tanúsítási sztenderdek alapján történik. Lehet független szervezet által hitelesített is. Erősíti a tudatosságot, javítja a szervezet működését, hatékonyabb lesz a válaszadás és az elköteleződés. |
|
12. |
Vezetői jóváhagyás |
A célok megvalósulásának ellenőrzése a felső vezetés részéről |
|
13. |
Tördelés, nyomda |
Jelentéseket lehet nyomdai vagy PDF formában is elérhetővé tenni, webes felületen megjelentetni. |
|
14. |
Fordítás |
A jelentések fordítása az érdekeltek szempontjából fontos. Ez alapján kell meghatározni a nyelvet. |
|
15. |
Terjesztés |
Egy jelentés akkor ért célba, ha az a kiválasztott célcsoportot el is érte. Jelentős szempont, hogy a jelentések valóban nyilvánosak és az érdekeltek részére elérhetőek legyenek. |
5.) Milyen alapvető témákat kell tartalmaznia egy jelentésnek?
- Bevezetés a jelentésről, a jelentés célja, elkészítésének módszere
- Vállalat bemutatása
- A vállalat kiemelt fenntarthatósági mutatói
- Elismerések, díjak, minősítések
- Fenntarthatósági célok
- Érintettek
- Lényeges ügyek
- Társadalmi felelősségvállalás
- Környezeti felelősségvállalás – teljesítmény
- Munkavállalóink
- Üzleti teljesítmény
- GRI Index (GRI keretrendszer alapján készített jelentés esetében)
A tartalmi témák a felsoroltaktól eltérően bővülhetnek, de a megjelölt elemek mindenképpen részei kell, hogy legyenek egy jelentésnek.
A következő cikkünkben fenntarthatósági jelentés készítésének további lépéseit mutatjuk be. Fő témaként kiemeljük majd a vállalatról szóló fejezetet, az érintettek kiválasztásának módszerét és a lényegességi ügyeket. Ezek azok a témák, amelyek kiemelt fontosságúak egy jelentésben.
Összeállította:
Tan Attila
fenntarthatósági menedzser
környezetvédelmi és klímavédelmi szakértő
