A zöldgazdasághoz és a klímaváltozáshoz kapcsolódó kiemelt kormányzati feladatok

Folytatjuk hazánk energetikával összefüggő feladatainak bemutatását.

Napenergiával összefüggő feladatok

• Az időjárás függősége miatt létrejövő feladatok
  • Az egy napon belüli termelés és a csúcsfogyasztás nem esik egybe
  • Éves fogyasztás mennyisége nem egyezik meg a termelés éves alakulásával
  • A hagyományos energiahordozókhoz képest kevésbé kiszámítható és ütemezhető

Megoldás: Energiatárolás

• szivattyús villamosenergia tárolás 90%-ban
• hőtárolás
• akkumulátoros tárolás

• Az akkumulátoros tárolás típusai:
  • Li-ion – az összes kapacitás 80%-a
  • Folyadékáramos technológia
  • Primer és szekunder folyamatokat vesznek át a villamosenergia piacon
  • V2G koncepció. Autó, mint tároló eszköz – okos hálózattal és csúcsidőszakok elkerülésével
  • háztartási szintű akkumulátoros tárolás
• Hosszú távú szezonális energia tárolás. Kémia tárolás (P2G – power to gas) (hidrogén- szintetikus metán)

Közlekedéssel összefüggő feladatok

A Kormány kiemelt feladata:

• Közösségi közlekedés (vasútfejlesztés)
• Bioüzemanyagok (E10 üzemanyag 2020-tól – etanol tartalom)
• e-mobilitás és támogatási formái
  • Jedlik Ányos TERV
  • Elektromobilitás törvény és rendeletei
  • Elektromos töltőhálózat
  • Zöld rendszám szabályozás
  • Elektromos gépkocsi vásárlás ösztönzés
  • Zöld busz program (10 év alatt buszcsere elektromos zéró emissziós buszra)

Hidrogén felhasználás bevetése, célok, kormányzati támogatások  

• Hidrogén stratégia tervezet 2030-ig
  • célok:
    • A hidrogén értékláncban kulcsfontosságú elemeket fejlesszünk ki K+F+I–vel és gazdaságfejlesztéssel
    • A magyar gazdaság versenyképességének fenntartását szolgálja

• Ahol nem tudunk elektromos energiát alkalmazni, a földgáz kiváltásnak az alternatívái (jellemzően az iparban)
  • hidrogén
  • zöld energiával előállított hidrogén
  • etanol

• 2030-as célok
  • A hidrogén előállítás feltételeinek megteremtéséhez a következők szükségesek
    • 16.000 t karbonmentes hidrogén (zöld hidrogén, nukleáris energia és hálózati árammal kiegészítve)
    • 20.000 t karbonszegény hidrogén
    • 240 MW elektrolizáló kapacitás
    • 500 MW Napenergia (PV) kapacitás

• Ipari energiaszükséglet átállása rövid, és hosszú távon karbonszegény, majd karbonmentes hidrogén felhasználásával.
  • 20.000 t karbonszegény hidrogén
  • 4.000 t karbonmentes hidrogén
  • cél: 95.000 tonna CO₂ kibocsátás elkerülése

• Közlekedés zöldítése hidrogén felhasználással
  • A gázolaj fokozatos kivezetése
  • Tiszta közlekedési módra való átállás
  • 10.000 tonna hidrogén
  • 40 töltőpont
  • 4800 hidrogén üzemű jármű
  • 130.000 tonna CO2 elkerülése

• Átállást támogató villamosenergia, és földgázból hidrogén infrastruktúra, a tárolást is beleértve.
  • Külön szektorok integrációja
  • Szezonális áramtárolási képesség
  • Karbonsemleges áttérést lehetővé tevő infrastruktúra új rendszerek kiépítésével és a meglévők átépítésével
  • 60 MW éves átlagos szabályozási képesség
  • 2%-os térfogatarányos bekeverési képesség a meglévő földgáz rendszerben

• Kormányzati ösztönzők:
  • Kormányzat K+F+I tevékenységgel támogatja a hidrogénre való átállást. Új technológiák kifejlesztésének támogatása tudományos, technológiai, horizontális kompetencia kiépítésével
  • Ipar és gazdaságfejlesztési lehetőségek hatékonyabbá tétele és kihasználása. Iparág trendek és hazai erősségek szinkronizálása a versenyképesség jegyében
  • Ösztönző működési környezet létrehozása átfogó szabályozási keretek, oktatás, képzési háttér, partnerség, nemzetközi együttműködés
  • Hidrogén technológiát támogató innovációs pályázatok, melyek folyamatban vannak. (P2G)
    • Hidrogén energia tárolás a jelenlegi földgáz tárolókban, Akvamarin projekt
    • Bioenergia termelés és biogáz technológiák összekapcsolása
    • Power-to-gas. Szezonális energiatároló fejlesztése
    • Karbonmentes hidrogén megoldások
    • Napenergia energia tároló fejlesztés

Pénzügyi piac háttér támogatása a megvalósításhoz

• A magánszektor és a közösség támogatja az átállást privát befektetésekkel.

Ezek módjai:

• EU adórendeletben megadja a kívánt fejlesztéseket
• ÁKK Zöld kötvény kibocsátás
• MNB Zöld pénzügyek Magyarországon
• Vállalati Zöld kötvények
• Kereskedelmi banki programok
• RRF/MMF helyreállítási csomagok a zöld és digitális területen

• Egyéb támogató politikák
  • Energetikai innováció pályázatok
    • Hálózati rugalmasság
    • Energia közösségek
    • Power-to-gas
    • Települési energiafejlesztés megújuló energiával
    • Elektrokémiai áramtárolás fejlesztés
  • Geotermikus kockázatkezelő alap (fúrások kockázatcsökkentése)
  • Zöld távhő (geotermia, biomassza)
  • Nemzeti akkumulátor Iparág stratégia
  • Uniós források (RRF, KEHOP+, Igazságos Átmenet Alap, Modernizációs Alap)

Forrás:
GTTSZ – Gazdálkodási Tudományos Társaságok Szövetsége
Dr. Kaderják Péter elődása, 2021. május 18.

Szerző:
Tan Attila
környezetvédelmi szakértő