Az augusztus 11-én megjelent „Hol tart ma a Zöldgazdaság” című cikkünket azzal fejeztük be, hogy jelenlegi feladatunk a hazai kitűzött elvárások és azok megvalósításának meghatározása. A klímaváltozás hatásainak csökkentése és a fenntartható élet érdekében működtetett zöldgazdaság energetikával összefüggő elemeit a következő cikkekben mutatjuk be.
A megújuló energiák használatának kérdései:
Előnyök, melyek a megújuló energia alkalmazása mellett szólnak:
- Hazánknak az EU-n belül jelentős dekarbonizációs (CO2 csökkentés) vállalásai és feladatai vannak;
- A célok eléréséhez az atomenergia és a megújuló energiák alkalmazása a legjobb megoldás;
- A megújuló energiák alkalmazása egy új lehetőség;
- Megvalósításuk drága, de ezt követően szinte költség nélküli a működtetés. Ma tőkebőség van, tehát erre most kedvező a pénzpiaci helyzet;
- Költségcsökkenésen mennek keresztül a megújuló energiaforrások (napenergia, akkumulátorok);
- A fogyasztó egyben termelő is tud lenni, ez decentralizációs és működési biztonságot is ad;
- A háztáji energiatermelésben van a jövő;
- Saját felelősségünk is van! K+F potenciálja van hazánknak, mivel van tudásunk. Ez zöldpiaci potenciál globálisan is, ha valóban tudunk fejleszteni új típusú megújuló energetikai termékeket.
Hátrányok:
- Ellátásbiztonsági kockázatot ad a nagy mennyiségben, a kontrollálatlanul a rendszerbe kerülő, időjárás függő megújuló energia (villamos energia);
- Hálózatfejlesztési kérdések lépnek fel, melyet tervezni kell. Ez az első lépés;
- A piacra történő bevezetés és átállás a jövőben komoly feladatokat ad.
Céljaink számokban közép- és hosszú távon:
Magyarország jól halad az EU-s előírások alapján:
A klímavédelmi tv. (2020.évi. XLIV. tv) adja meg a klímacélokat 2030-ra és 2050-re.
2018-as célok voltak:
- Üvegházhatású gázok (ÜHG) csökkentése - 33 %-kal;
- Megújuló energia felhasználás növekedés 12,5 %;
2030-ig vállaltuk a következőket:
- Üvegházhatású gázok (ÜHG) csökkentése - 55 %-kal (Fit-For-55 bevezetése óta, 2021. július 14.)
- Megújuló energia felhasználás növekedés 21 %;
- Energia felhasználás 2005-ös felhasználási szinten való stabilizálása;
2050-ig vállaltuk a következőket:
- Klímasemlegesség, melyet hazánk törvényben mondott ki;
- Üvegházhatású gázok (ÜHG) csökkentése - 95 %-kal;
A megújuló energia részaránya:
A 2030-ig vállalt 21 %-os megújuló energia-felhasználás megoszlása a főbb szektorokban. Ezekben a szektorokban látjuk a legnagyobb megújuló energia-felhasználás növekedési potenciált.
|
|
2017 |
2020 |
2025 |
2030 |
|
Összes szektor részaránya (%) |
13,3 |
13,2 |
16,4 |
21 |
|
Egyes szektoronként (%) |
||||
|
Energia |
7,5 |
10,8 |
16,4 |
21,3 |
|
Fűtés |
19,6 |
18,2 |
20,7 |
28,7 |
|
Közlekedés |
6,8 |
6,6 |
16,8 |
16,9 |
Milyen módon várható a változás?
• Villamos energia szektor: napelem
• Fűtés célú energia: geotermikus energia és biomassza
• Közlekedési szektor: E-mobilitás (elektromos meghajtás) és bio üzemanyagok
Hogyan tudjuk elérni 2050-re a zéró karbon (CO2 mentes) szintet?
A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia alapján az alábbi modellek készültek:
- HU-Times Modell: egyensúly optimalizálás az energia ágazatra, valamint a kibocsátási útvonalakra;
- Green Economy Modell: a nemzetgazdaság egészére kiterjedő kibocsátás-csökkentési útvonalakra;
Különböző forgatókönyveket vizsgáltak a CO2 kibocsátásra vonatkoztatva:
- Ha nem teszünk semmit, akkor kb. 60 millió tonna CO2 eq/év marad a kibocsátásunk 2050-ig. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság fejlődése mellett a technológia korszerűsítésével elérhető, hogy a növekvő CO2 kibocsátásnál a mennyiség megmaradjon.
- Korai cselekvési program esetén a C02 kibocsátás 2050-re lecsökken 5 millió tonnára.
Üvegházhatású gázok (ÜHG) változása korai cselekvési program esetén:
Az energiaszektor kibocsátása a legnagyobb, tehát elsősorban erre kell koncentrálni.
- 2018-ban 66 millió tonna összes CO2 kibocsátás, ebből az energiatermelés: 46 mt.
- 2020-ban 56 millió tonna összes CO2 kibocsátás, ebből az energiatermelés: 38 mt.
- 2030-ban 44 millió tonna összes CO2 kibocsátás, ebből az energiatermelés: 30 mt.
- 2040-ben 28 millió tonna összes CO2 kibocsátás, ebből az energiatermelés: 19 mt.
- 2050-ben 5 millió tonna összes CO2 kibocsátás, ebből az energiatermelés: 2 mt.
A CO2 mentes szint elérésének költségvonzata
A feladat, hogy 66 millió tonnáról 5 mt-ra kell csökkenteni a CO2 kibocsátást 2050-ig. Az ehhez tartozó beruházás igény költsége a következő:
|
Beruházások pótlólagos költsége nemzetgazdasági szinten 2020-2050-ig |
23 818 Mrd Ft* |
|
Költségek ágazati megoszlása |
|
|
Energia |
22 391 Mrd Ft |
|
Mezőgazdaság |
745 Mrd Ft |
|
Hulladékgazdálkodás |
480 Mrd Ft |
|
Ipari folyamatok és termékhasználat |
129 Mrd Ft |
|
Földhasználat, földhasználat-változás és erdészet |
73 Mrd Ft |
*23 818 Mrd Ft az éves GDP 2-3 %-a
Általános következtetések az energia-felhasználásban:
• 2050-ig az energia-felhasználás csökkentése szükséges;
• A gáz- és olajfelhasználást 2050-re villamos energiával kell felváltani;
• A földgázt a hidrogén váltja ki;
• Jelentős elektrifikáció várható a gazdaságban;
• Karbonmentes villamosenergia-termelés (atom- és megújuló energia együtt);
Forrás:
GTTSZ – Gazdálkodási Tudományos Társaságok Szövetsége
Dr. Kaderják Péter előadása, 2021. május 18.
Szerző:
Tan Attila
