Az iskolarendszerű felnőttképzési jogviszonyban kötött szakképzési munkaszerződések vonatkozásában 2021. szeptember 1-től az alábbi szabályokat kell figyelembe venni a képzésben résztvevők juttatásával és a szakképzési hozzájárulás elszámolásával kapcsolatban.
2021. szeptemberétől lép hatályba a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban Szkt.) 107. § [A szakképzési hozzájárulás mértéke] azon rendelkezése, mely szerint, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben résztvevő személy szakirányú oktatását szakképzési munkaszerződés keretében nem a főállású munkáltatója, hanem egy harmadik személy végzi, a képzésben résztvevő személy munkabére, egyéb juttatásai és a duális képzőhely adócsökkentési lehetősége az Szkt. által főszabályként megállapított mértékek ötven százaléka lehet.
Amennyiben a felnőttképzési jogviszonyban álló, képzésben résztvevő személynek nincs munkaviszonya és egy duális képzőhellyel szakképzési munkaszerződést köt a szakirányú oktatásra, nem valósul meg a „három szereplős” foglalkoztatás, ezáltal munkabérre, egyéb juttatásokra az általános szabály szerint válik jogosulttá, a képzőhely pedig csökkentés nélkül érvényesítheti az adócsökkentő tételt.
Természetesen arra is lehetőség van, hogy a képzésben résztvevő személlyel munkaszerződést kössenek, akár a tanult szakmának megfelelő betanulói munkakörre. Ebben az esetben a szakképzésről szóló törvény 12/2020 (II. 7.) végrehajtási rendelete (Szkr.) 248.§ (2) bekezdése szerinti tartalommal kell a munkaszerződést megkötni, mely egyben szakképzési munkaszerződésnek is fog minősülni.
Szkr. 248. § „(1) Ha a képzésben részt vevő személy a nem nappali rendszerű szakmai oktatásban vagy szakmai képzésben párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya mellett vesz részt, és ezen jogviszonyában az őt foglalkoztató tevékenysége kapcsolódik az adott szakma ágazatához, a szakirányú oktatás az őt foglalkoztatónál az által elkészített képzési program alapján is teljesíthető, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztató duális képzőhelynek minősül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a képzésben részt vevő személy munkaszerződését az Szkt., illetve az e rendelet szerinti szakképzési munkaszerződésnek megfelelő tartalommal úgy kell módosítani, hogy abban - az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett - szerepeltetni kell a szakképzési munkaszerződés tartalmi elemeit. Ha a képzésben részt vevő személy az eredeti munkaköri feladatait is ellátja, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát, és ehhez igazodóan a képzésben részt vevő személyt megillető munkabér, illetve szabadság mértékét. A felek ebben az esetben úgy is rendelkezhetnek, hogy a képzésben részt vevő személyt szerződéses munkaideje teljes időtartamára továbbra is az eredeti munkabére illeti meg.”