Szíves figyelmébe ajánljuk a Közgazdasági szemlében megjelent „Energiahatékonysági klaszterek létrehozása és működtetésének lehetőségei osztrák és német példák alapján” című cikket.
A tanulmány célja, hogy bemutasson egy hatékonyan működő energiahatékonysági hálózat működésének fő összetevőit. Korábban már több kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a vállalatok energiahatékonyságának növelésének a gátja az információhiány. E hiány mérséklése céljából jöttek létre mind Európában mind pedig az Egyesült Államokban az energiahatékonysági klaszterek, ugyanis így könnyebb a tapasztalatcsere és a bevált módszerek elterjesztése.
A klaszterek a rugalmasságukon keresztül fontos eszközei a politikai döntéshozóknak a vállalati energetikai hatékonyság növelését célzó intézkedések során. A klaszterek működése 3 szakaszra osztható a LEEN-standard (Learning Energy Efficiency Network = tanuló energiahatékonysági hálózat) alapján. A kezdeti szakaszban kerül kialakításra a koncepció, majd ezt követi a felülvizsgálati szakasz, ahol azonosításra kerül a megtakarítási potenciál, sor kerül a helyszínlátogatásra és elkészül a megtakarítási jelentés. A műszaki szakaszban kerülnek bemutatásra a megvalósult intézkedések, valamint ekkor történik a tapasztalatcsere is.
A Tanulmányban három darab klaszter kerül bemutatásra:
- Cool Silicon E.V hálózat a kutatás és a kkv-k együttműködését kívánja elősegíteni, melyen keresztül új termékek és megoldások kerülhetnek megvalósításra. A klaszter számára fontos a tudásátadás (kutatásból az ipar felé). Céljaik közé tartozik az infokommunikációs technológia energiafogyasztásának csökkentése. A Cool Silicon E.V. támogatja az elektronikai energiahatékonyság javítását egész Európában. A klaszter már több mint 45 projektet valósított meg működése alatt és jelenleg is vannak futó projektjei. A CoolComputing projekten keretében lehetővé tette az informatika számára, hogy a számítási teljesítmény mellett az energiahatékonyság is optimalizálásra kerüljön. A hálózat számára fontosak a szociális és oktatási kérdések, így új mesterképzést is indítottak.
- Green Tech Valley több mint 260 tagot tömörít magába és célul tűzték ki 100 innovációs projekt megvalósítását, elsősorban tudástranszfer, (nemzetközi) együttműködések és közös kutatásfejlesztési és innovatív projektek révén. A Green Tech Valley támogatja a K+F projektek létrejöttét, emellett pedig Technology Radar néven folyóiratot is indított. A 2015-2020-as stratégiában központi szerepet kapott a zöld innováció, mely növekedése 12%-ot ért el és csupán 2019-ben 24 innovációs projekt indult.
- Leen Eco-Net munkája során először felmérésre került a résztvevő nagyvállalatok keresztmetszeti technológia területén elérhető megtakarítások mennyisége. A vizsgálatok után 192 intézkedés került kidolgozásra, illetve meghatározásra került a megtakarítható megawatt órák mennyisége. Az energiahatékonysági konzultációkon túl pedig energiahatékonysági műhelyek is megrendezésre kerültek minden évben. A hároméves hálózati ciklus alatt a résztvevők teljesítették közös célkitűzéseiket, mely során a beruházások főként a világítás korszerűsítését célozták meg. A sikerhez nagyban hozzájárultak a kölcsönös gyárlátogatások, illetve a tapasztalatcsere.
A bemutatott példákon keresztül érzékelhető, hogy az energiahatékonysági növekedéshez nagyban hozzájárul a vállalatok közti tudás- és tapasztalatcsere. A közös célok meghatározásának és a közös projektek megvalósítása pedig jobban fenntartja a cselekvési motivációt szemben az egyéni vállalati intézkedésekkel.
