A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elkészítette és június 2-án a Pénzügyminisztérium részére elküldte a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) lehetséges újraszabályozásával kapcsolatos szakmai vitaanyagát. A dokumentum áttekinti a korábbi KATA-rendszer tapasztalatait, bemutatja a főbb kockázatokat, valamint öt lehetséges szabályozási alternatívát és azoknak alvariációját vázolja fel a döntéshozók számára. Az anyag az MKIK szakmai vitaanyaga, amely a területi kamarák véleményének figyelembevételével készült, és a további szakmai egyeztetések alapjául szolgálhat.
A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) az elmúlt évtized egyik legnépszerűbb vállalkozói adózási formája volt Magyarországon. Eredeti célja az volt, hogy egyszerű, alacsony adminisztrációjú és kiszámítható adózási lehetőséget biztosítson a saját munkájukból élő mikrovállalkozók számára. A rendszer jelentős szerepet játszott a gazdaság fehérítésében, különösen a lakossági szolgáltatások területén, ugyanakkor működése során olyan problémák is felszínre kerültek, amelyek végül a 2022-es szigorításhoz vezettek.
A KATA történetének egyik legfontosabb tanulsága, hogy egy egyszerű adózási forma csak akkor működhet hosszú távon fenntartható módon, ha nem válik általános adóoptimalizálási eszközzé. A korábbi rendszerben megjelentek olyan jelenségek, mint a munkaviszonyok vállalkozói jogviszonnyá alakítása, a költségszámlázáson keresztüli jövedelemkivonás, valamint a piaci verseny torzulása. Ezek nemcsak költségvetési kockázatot jelentettek, hanem hátrányos helyzetbe hozták azokat a vállalkozásokat is, amelyek hagyományos foglalkoztatási formák mellett működtek.
A jelenlegi szabályozás ugyanakkor sok olyan vállalkozót is kizárt a KATA-ból, akik nem visszaélésszerűen használták a rendszert. Ezért a következő évek egyik fontos szakpolitikai kérdése, hogy miként lehet egyszerre biztosítani a mikrovállalkozások egyszerű adózását és a közteherviselés méltányosságát.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által készített vitaanyag több lehetséges irányt is felvázol. Közös elemük, hogy megőriznék a KATA egyszerűségét, ugyanakkor kezelnék a korábban tapasztalt visszaélési lehetőségeket. Az egyik lehetséges megoldás a lakossági ügyfélkörre épülő jelenlegi rendszer fenntartása, kiegészítve korlátozott vállalati számlázási lehetőséggel. Egy másik megközelítés szerint a vállalkozások felé történő számlázás megengedhető lenne, de ehhez többletközteher kapcsolódna, így megszűnne az adózási előny, amely korábban a visszaélések egyik fő ösztönzője volt.
A vitaanyag egyik fontos megállapítása, hogy a KATA jövőjét nem elszigetelten, hanem az egyéni vállalkozói adózás egész rendszerével együtt érdemes vizsgálni. Az átalányadózás, a társadalombiztosítási jogosultságok, valamint a vállalkozói jövedelmek különböző adózási formái egymással összefüggő rendszert alkotnak. Olyan megoldásra van szükség, amely egyszerre ösztönzi a legális működést, biztosít megfelelő társadalombiztosítási jogosultságokat és nem torzítja a piaci versenyt.
Külön figyelmet érdemel a digitális gazdaság térnyerése is. Egyre több magyar vállalkozó dolgozik online szolgáltatóként, platformmunkásként vagy külföldi megrendelőknek. Számukra olyan adózási környezetre van szükség, amely egyszerű, nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, ugyanakkor megfelelően illeszkedik a hazai közteherviselési rendszerhez.
A KATA jövőjéről szóló szakmai vita valójában nem csupán egy adónemről szól. Arról kell dönteni, hogy Magyarország miként kívánja támogatni a több százezer önfoglalkoztatót, egyéni vállalkozót és mikrovállalkozást, amelyek a gazdaság rugalmasságának, alkalmazkodóképességének és helyi szolgáltatásainak meghatározó szereplői. Az egyszerűség, a versenyképesség és a méltányos közteherviselés egyensúlyának megtalálása lehet a sikeres újraszabályozás kulcsa.
Részletes anyag az MKIK oldalán: https://mkik.hu/hirek/az-mkik-atadta-a-kormanynak-a-kata-ujraszabalyozasarol-szolo-vitaanyagat