A Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére és országos koordinálásával indította útjára a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a Megtartó Műszakok című programot, amelynek célja a hazai vállalkozások, különösen a gyártó, több műszakos kkv-k munkaerő-megtartó képességének erősítése és a munkavállalók mentális jóllétének támogatása. A munkaerő-megtartó projektalapját ésötletét a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara mentálhigiénés programja adta, amelynek tapasztalataira épülve alakították ki a most útjára indított rendezvénysorozatot.
A Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált roadshow hét városba látogat el, és elsődleges célja, hogy a vállalkozásokat megismertesse a munkaerő mentális egészsége megőrzésének és javításának fontosságával. A rendezvénysorozat a legtöbb városban júniusban valósult meg, és szeptember 9-én zárul majd Kecskeméten.
A Megtartó Műszakok rendezvény és országos roadshow nem önmagában álló alkalom, hanem egy egymásra épülő, háromlépcsős program belépőpontja. A folyamat elsőként tudásátadó rendezvényekkel indít, ezekre épül egy kettős fókuszú vállalati diagnosztika (a HR-érettség és az emberi kockázatok felmérése), amelyet végül a diagnosztikai eredményekre szabott, célzott fejlesztő és tanácsadási folyamatok követnek. A részletekről Sipos Zsolttal, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara titkárával, a Megtartó Műszakok program megálmodójával beszélgettünk.
– A Megtartó Műszakok című országos program alapját a Bács-Kiskun vármegyei kamara, ezen belül is az Ön által kigondolt mentálhigiénés program adta. Milyen tapasztalatok mentén gondolták tovább a programot?
– A tavalyi kísérleti programunk annyira sikeres volt, hogy a vármegyében bevont vállalkozások kedvező fogadtatásából bátorítást nyertünk arra, hogy pályázzunk vele a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál. Ernyőszervezetünk ugyanis lehetővé tette, hogy a területi kamaránk néhány jó gyakorlatként felmutatott programja országos kiterjesztést nyerjen. Legnagyobb örömünkre nemzeti kamaránk vezetősége úgy ítélte meg, hogy annyira komoly társadalmi és gazdasági jelentősége van az általunk megvalósított munkaerő-megtartó projektnek, hogy országossá nyilvánította, rendszerszintű bevezetését saját forrásaiból támogatta. Ezzel a döntéssel területileg és célcsoport szempontjából is nagyobb méreteket ölt kezdeményezésünk.
– Milyen mentálhigiénés problémák merültek fel eddig az érintett vállalkozásoknál?
– Fontos megjegyeznem, hogy eddigi munkánk nem csupán a vállalkozóknál foglalkoztatottak megtartására, hanem a dolgozók mentális egészségének megőrzésére, annak támogatására is irányult. Az ember egészséges működését gátló életnehézségek közül pedig a káros szenvedélyek, az igen szerteágazó sokféleséget felmutató függőségek kerültek segítségnyújtásunk középpontjába. Ennek indoka többek között az is, hogy hazai és nemzetközi statisztikai adatok azt mutatják, hogy hazánk régóta élvonalban van az alkoholfüggőség és az öngyilkosság területén, a társadalmunk mentális állapota nagyon rossz. A munkaerőhiány tehát nem csupán abból adódik, hogy nincsen elegendő számú munkavállaló a magyar gazdaságban, hanem abból is, hogy különböző mentális problémák miatt sok embertársunk kiesik a rendszerből, perifériára szorul, ahonnan már nem képes visszatérni.
– A mentálhigiénés sorozat milyen tapasztalatokkal zárult?
– Ez egy igen érzékeny beavatkozási terület, de egyben az egyik legnagyobb társadalmi felület is, ahol hatni lehet és érdemes. A velünk együttműködő nyolc vállalkozás vezetői felismerték azt, hogy nem véletlenül kopogtatunk, így be is engedtek minket. A bizalom kialakulását követően pedig igénybe vették a két addiktológus konzultáns kollégánk által nyújtott, díjmentes segítő szolgáltatást, összességében közel 100 tanácsadói óra keretében. Céljaink megértése után gyorsan jött az el- és befogadás, így a folyamat egésze nagy elégedettséget váltott ki a résztvevőkből.
– Miben látja a legnagyobb gondot a cégeknél a munkaerőt tekintve? Miért nem tudják megtartani? Ez személyfüggő, vagy vannak általános problémák?
– Nemcsak cégekre, hanem általánosan is igaz, hogy a legnagyobb gondot az okozza, hogy a mentális egészségünkkel kapcsolatos elakadásainkról nem merünk beszélni, mert azok a családban szégyenként jelentkeznek, tabutémákká válnak, a társadalom egészében pedig az előítéletek miatt stigmatizáltak lesznek. Azaz félünk attól, hogy gyengeségeink felmutatásával közösségeink ítéletét vonjuk magunkra, így megbélyegzetté válunk. Ez a félelem attól is távol tart bennünket, hogy szakszerű segítséget kérjünk, ha felismerjük, hogy szükségünk van rá. Az egyén személyében minden esetben egy és megismételhetetlen, önmaga bukik el az útján, és ha segítséggel, ha nem, de maga is áll fel újra. Az életnehézségek kezelésének témaköre azonban a teljes társadalmat érinti mind felelősségben, mind cselekvésben. Tétlenül nézni, hogy egy embertársunk szenved, a legnagyobb kegyetlenségek egyike, amely gyorsan elembertelenít bennünket. Ez a közömbösség ugyanakkor össztársadalmi szinten is megbénít minket, és egyértelműen jóllétünk ellen hat. Sajnos ez a mintázat figyelhető meg hazánkban.
– Kisebb és nagyobb cégeknél ugyanolyan jellegű problémák vannak?
– Igen, mivel az ember mindenhol ember, a probléma általánosítható. Talán annyiban tér el, hogy kisebb közösségekben hamarabb felmutatja magát, míg nagyobbakban egy ideig könnyebben rejtve marad.
– Miben tud konkrétan segíteni a Megtartó Műszakok sorozat?
– Programunk azt célozta meg, hogy országos módszertan kidolgozása mellett létrehozzon egységesen alkalmazható beavatkozási folyamatokat. Azt szeretnénk elérni, hogy egy emberi életút-elakadásból eredő munkahelyi konfliktus esetén ne az azonnali elbocsátás legyen a munkáltató megoldása, hanem a segítség felajánlása, és a segítő szolgáltatások vállalati szintű rendszerbe állítása. Tehát egy olyan vállalati kultúra meghonosítása áll érdekünkben, amelyben az embert nehézségei közepette méltóságában megerősíti munkahelyi közössége, ezzel pedig megtartja őt a közös, nagyobb társadalmi jóllét és gazdasági jólét érdekében. A programmal szeretnénk elérni, hogy az egyéni megsegítés mellett a vállalatok munkaközösségeinek célzott pszichoedukációs előadásokat tudjunk tartani.
– A roadshow hét állomása után várható folytatás?
– Szeretnénk, ha az országos módszertan elfogadását, bevezetését és kipróbálását követően állandósulna a hazai gazdaságban a program által bevezetett szemlélet.
A program a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési Projektjének megbízásából, Magyarország Kormányának támogatásával valósul meg.