Új utak a duális képzésben: technológia, tanulók és minőség. E címmel tartottak szakmai fórumot a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara kecskeméti székházában. Az újabb ingyenes rendezvényen, ahogyan a cím is utal rá, az oktatás kapott főszerepet, ezen belül is a duális képzés, több oldalról megközelítve.
A rendezvényen Ördög Dóra, a vármegyei kamara szakképzési igazgatója köszöntőjében elsőként kiemelte: vannak kiváló képességű, motivált tanulók, és vannak olyanok is, akik bizonytalanabb alapokkal lépnek be, vagy gyengébb eredményekkel távoznak. A kérdés nem az, hogy kik a „jobbak”, hanem az, hogy mi mit tudunk hozzátenni ahhoz, hogy minél többen váljanak sikeressé. Sajnos sok gyermek nem lát maga előtt karrierutat. A mai fiatalokat rövid távon a versenyképes jövedelem motiválja, hosszú távon azonban egyre meghatározóbb számukra a munkahelyi sikerélmény, a támogató és emberközpontú szervezeti kultúra, valamint a pozitív, együttműködésen alapuló munkahelyi légkör.
A fórumon az első előadás fókuszában a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása állt a szakmai oktatásban, erről Fülöpné Horváth Mónika, a Kiskunhalasi SZC Kiskőrösi Wattay Technikum szakmai igazgatóhelyettese szólt.
-A mesterséges intelligencia (AI) egyszerre jelent lehetőséget és komoly szakmai kihívást az oktatás és a munkaerőpiac szereplői számára. Megkerülni már nem lehet: az AI-technológiák fokozatosan beépültek a mindennapokba, és az oktatásban is egyre erőteljesebben jelen vannak. A digitális kompetenciák hamarosan alapvető elvárássá válnak szinte valamennyi munkakörben.
A hagyományos, tankönyvi formában megjelenő tananyagok sok esetben már a jelenlegi technológiai és gazdasági környezettel is nehezen tartanak lépést. Jogosan merül fel a kérdés: ha a tananyagaink a mai világgal is csak részben vannak összhangban, hogyan készíthetjük fel megfelelően a fiatalokat egy olyan jövőre, amelyet már a mesterséges intelligencia formál?
Az oktatást tehát most már nem könyvekből és nem tananyagból tudjuk megvalósítani, szögezte le Fülöpné Horváth Mónika. Nekünk pedagógusoknak is úgy kell készülni, folytatta, hogy használjuk ezeket az információkat. Sok tanuló már a gyakorlatban is látja ezeket, például az autógyárakban, vagy azoknál a nagyobb vállalkozásoknál, ahol önjáró robotok pakolják össze a logisztikai csomagokat – fogalmazott Fülöpné Horváth Mónika.
–Ma oktatóként egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a fiatalok figyelmének fenntartása önmagában is komoly pedagógiai kihívássá vált. Be kell látnunk, átrendeződik a szerepünk: mi már nem csak a tudást adjuk át, hanem az információ elérésének az útját.
A diákokban azt kellene erősíteni, hogy ne helyettük gondolkodjon az AI, hanem vegyük rá őket, hogy velük együtt gondolkodjon, és közös munkavégzésre sarkalljuk őket.
Összességében úgy vélem: nem az kérdés, hogy használjuk-e az AI-t, hanem az, hogy jól tudjuk-e használni – mondta Fülöpné Horváth Mónika, a Kiskőrösi Wattay Technikum szakmai igazgatóhelyettese.
A második előadásban a sajátos nevelési igényű diákok duális képzésbe való integrációjáról szólt dr. Koós-Szalai Beáta, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgató helyettese, aki napi szinten találkozik sajátos nevelési igényű tanulókkal. Ezek a gyerekek a duális képzésben is részt vesznek, és sokuk szakmát szerez. Fontos, hogy a pedagógusok is alkalmazkodjanak hozzájuk, hiszen őket is be kell integrálni az oktatásba.
– Egy nagyon jó iskola, nagyon jó pedagógusokkal abszolút tud pozitív szemlélettel állni ezen gyerekekhez, és egy olyan tápláló környezetet biztosítani számukra, ahol jól tudnak fejlődni, és elfogadó környezet veszi körül őket. A mesterséges intelligencia, az AI azonban „nagyon szereti” ezeket a gyerekeket is, elfogadó velük, mindig segíteni akar nekik, nem előítéletes, nem küld nekik olyan nonverbális jeleket, hogy te nem vagy elfogadható, te nem vagy elég jó. Így a gyerekek is nagyon szeretik az AI-t.
Ami nagyon fontos, sosem szabad a sajátos nevelési igényről pejoratívan beszélnünk, csakis pozitívan – hangsúlyozta dr. Koós-Szalai Beáta, majd további részleteket osztott meg.
– Ma egy Z vagy Alfa generációs gyereknek egy tanár nem inger. Nagyon más lett a világ, megváltoztak a gyerekek, megváltozott a környezet. Ehhez hozzátartozik a rohamos technikai fejlődés, az AI, az online világ. Az X és Y generáció még felnézett a tanárra, a mai Z generáció már elvárja, hogy mi, pedagógusok kivívjuk az ő tiszteletüket. Ugyanakkor szeretnénk elérni, hogy ők is hasznos tagjai legyenek a társadalomnak. Nekünk az a dolgunk, hogy ezekre a gyerekekre ajándékként tekintsünk, és olyan körülményt teremtsünk a számunkra, mint egy kertész a virágnak, hogy a napos helyre tegyük, jó földbe, jó öntözéssel. Évről évre emelkedik a sajátos nevelési igényű gyermekek száma, a 2025/26-os tanévben 4500-5000 között nőtt a számuk, jelenleg 109 ezer körül mozog – jegyezte meg a szakember.
A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, az NFA-KA-KIM-5/2025/TK/01 számú közreműködői szerződés keretében valósult meg.