Eredményes lett a vállalkozói jelzésekből kiinduló – a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által is több alkalommal megfogalmazott – javaslat a feltételesen vissza nem térítendő támogatások megtartásának feltételeivel kapcsolatban.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is képviselte a BKMKIK azon kezdeményezését, amely hatására a kormány jelentős könnyítéseket vezet be a jövőben. A döntés mintegy 3000 mikro, kis- és középvállalkozást érint, amelyek közel 350 milliárd forintnyi támogatásban részesültek. Minderről korábban Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára tájékoztatott. A változások egyik kezdeményezője a vármegyei iparkamara volt. - A témával kapcsolatban kérdeztük Gyenes Balázst, a Horváth Építőmester Zrt. igazgatósági tagját, aki részt vett a kezdeményezés előterjesztésében. A szakmai vezető lapunknak elmondta, hogy az építőiparág számára nagyon fontos a könnyítés, ugyanis a Covid19 világjárvány, az energiaár-emelkedések, a háború és az infláció miatt jelenleg egy dekonjunkturális időszak jelei mutatkoznak az építőipari piacon. Mint fogalmazott, 2021-2022 időszakában, még ha enyhén túlfűtve is, de folyamatosan, intenzíven növekedett az építőipar – mondta Gyenes Balázs.
Mint ismert, az akkor kiírt GINOP Plusz operatív program vállalkozásfejlesztési prioritása keretében 2021-ben csaknem 380 milliárd forintnyi forrás vált elérhetővé az Európai Unió társfinanszírozásában. Ezek túlnyomó része, 350 milliárd forint feltételesen vissza nem térítendő támogatás formájában került kiírásra. A támogatási feltételek nem teljesítése esetén ezek egy része vagy egésze visszafizetendővé válik. A feltételesen vissza nem térítendő támogatás megtartásának három feltétele közül kettőt – ingyenes tanácsadás és képzés igénybevétele, valamint a projekt hatékony végrehajtása – a vállalatok teljesítettek. Ezzel nem is volt gond. Azonban sokaknak problémát jelent a vállalkozás által előállított bruttó hozzáadott érték növelése a gazdasági növekedéssel (GDP) arányosan, pláne most, amikor az építőipari területen lassulás jelei mutatkoznak. Ez utóbbi azért fontos, mert a támogatás 60 százaléka a bruttó hozzáadott érték növelésével tartható meg. Idehaza közel 3000 kkv-t és 210 milliárd forintnyi támogatási forrást érint. (A másik két feltétel 20-20 százalék súlyt képvisel.) Az említett kezdeményezés eredményeként, a technológiaváltó és a zöldgazdaság fejlesztését szolgáló felhívások esetén a GDP növekedés kétszerese helyett másfélszeres növekedés is elegendő lesz a támogatás megtartásához, míg a Magyar Multi Program esetében a szorzó háromról kettőre módosul.
(Megváltozik a viszonyítás alap is, így a vállalkozások bruttó hozzáadott értékváltozásának számításánál nem a Konvergencia programban rögzített adatok, hanem a KSH tényadatai lesznek mérvadóak, ami jobban igazodik a gazdasági realitásokhoz.)
Új innovatív termékkel jelentek meg a piacon
A Horváth Építőmester Zrt., amikor indult a pályázaton és elnyerte azt, akkor folyamatos és dinamikus fejlődéssel lehetett tervezni, mondta Gyenes Balázs, az építőipari vállalat igazgatósági tagja. A támogatással alapanyaggyártásba fogott a cég. Sillmaster – ablakpárkány – elnevezéssel hoztak létre a társaságon belül egy új divíziót, amely a szálerősítéses design-beton termékeket gyártja. Finom betonból kültéri párkányokat, kerítés-fedlapokat, lépcsőlapokat, homlokzatburkolatot és belsőépítészeti termékeket készítenek. Egy k+f innovációs folyamat eredményeként sikerült ezt a terméket előállítani. A generálkivitelező divízió intenzív növekedése, illetve az új alapanyaggyártás emelte volna az árbevételt évről évre. Az építőipar azonban nem várt válságba, recesszióba került. A most hozott intézkedések jó irányba mutatnak, azonban a feltételrendszer további finomítására lenne szükség, mondta végül Gyenes Balázs, a Horváth Építőmester Zrt. igazgatósági tagja.