Bács-Kiskun gazdasági élmezőnye – A TOP 100 sikeres vállalkozás címmel rendezett szakmai konferenciát a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara. A szervezet minden évben megjelenteti a vármegye gazdaságát áttekintő kiadványát, amely egy üzletember, egy befektetni kívánó számára jó áttekintést ad a térség gazdasági viszonyairól.
A TOP 100 – Bács-Kiskun vármegye gazdasága 2024 című kiadványt Gaál József, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mutatta be, majd tőle vette át a szót az egyik meghívott előadó.
Fókuszban a gazdaság – Aktuális folyamatok Bács-Kiskun vármegyében címmel Kása Katalin, a Központi Statisztikai Hivatal Kommunikációs és Architekturális Igazgatóság Felhasználói Kapcsolatok Főosztályának főosztályvezetője tartott előadást. Makrogazdasági kitekintésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Covid-19 világjárvány miatt ugyan volt egy jelentős visszaesés, de ezt egy jelentős fellendülés követte. Ez a pozitív folyamat azonban megtört a szomszédban, 2022 februárjában kitört háború és az energiaár-robbanás miatt. Az előadó elhelyezte Bács-Kiskunt a hazai gazdaság térképén. Mint mondta, az egy főre jutó GDP alapján a 9. térség a vármegyék között. Az országos GDP 3,9 százalékát, míg a vidéken megtermelt GDP 6,1 százalékát adja a vármegye.
Bács-Kiskun vármegye gazdasága a 2023. évi társaságiadó-bevallások adatai alapján címmel Benda Ferencné, a NAV Bács-Kiskun Vármegyei Adó- és Vámigazgatóságának igazgatója mutatta be a gazdasági folyamatokat. Ez egyébként jól nyomon követhető a TOP 100-as kiadványban is. A sok érdekes adat között szerepel egyebek mellett az, hogy tavaly 13 ezer 345 vállalkozás 85, 6 ezer főt foglalkoztatott. A vállalkozások 90 százaléka 10 fő alatti létszámmal végezte a tevékenységét. Ugyanakkor a foglalkoztatottak több mint háromnegyede a 10 fő feletti cégeknél dolgozott. A feldolgozóiparban az alkalmazottak 41,4, a kereskedelem, gépjárműjavítás területén 17,1, míg az építőiparban 10,8 százalékuk dolgozott. Tavaly a cégeknél 487 milliárd 269 millió forintnyi bérköltséget számoltak el. Az egy főre jutó bérköltség – 5,7 millió Ft – 18,8 százalékkal haladta meg az előző évit - mondta az igazgatónő.
Az utolsó előadást Hogyan teremthet értéket az AI az iparban? címmel Tar Péter, a Dyntell Software üzletfejlesztési igazgatója tartotta. Ahogy fogalmazott, az AI a vállalatok digitális idegrendszerét képezik. Mint mondta, egy vezető azt várja el a mesterséges intelligenciától, hogy a vállalatában valós időben akár csoportvezetői döntéseket hozzon. Ez a termelés felgyorsítását jelenti, igaz, sok dolgozó munkáját is helyettesíteni tudja. Az előadó esettanulmányokat mutatott be. Kiemelte az Országos Mentő Szolgálattal történő együttműködésüket, amely meglátása szerint a leginkább digitalizált állami cég. Az időjárás, a forgalom, a különböző események adatait elemzik, így előrejelzéseket adhatnak a mentősöknek, hogy nagy valószínűséggel hol is lesz szükség a munkájukra.
A Fornetti Kft.: bővülő exportpiac
A száz legnagyobb vármegyei vállalatok sorát gyarapítja a Fornetti Kft., amely a kamara tagja. A cég a 2022-es TOP 100-as 18. helyről a 8. helyre lépett 2023-ban.
A látványos előrelépés titkáról kérdeztük Kovács Zoltán ügyvezető igazgatót.
A siker kulcsa az előrelátó tervezésben és a gyors alkalmazkodásban rejlik. Az infláció és az élelmiszeripari kihívások ellenére sikeresen igazítottuk árképzésünket a költségek változásaihoz, miközben exportpiacainkat bővítettük. Ma már 17 országban érhetők el termékeink, amelyek között több mint 200 állandó és számos szezonális újdonság található. Modernizáltuk gyártási folyamatainkat, az automatizálás révén pedig növeltük a hatékonyságot, amit vásárlóink minőségben és ár-érték arányban is érzékelhetnek.
Egyértelműen sikeres évet zárunk, hiszen árbevételünk tovább nőtt, még a vásárlóerő csökkenése és a növekvő adók ellenére is. Jövőre továbbra is növekedésre törekszünk mind árbevételben, mind volumenben – mondta a cég vezetője.
A TOP 100-a lista új tagja
A kecskeméti székhelyű Hetech Trend Kft. az idén került fel a TOP 100-as listára, és rögtön a 89. helyet foglalta el. Incze Miklós ügyvezető igazgatót kérdeztük, hogy a mezőgazdasági beruházásokat végző vállalat sikereinek mi volt a titka, milyen évet vár az idén, és milyenre számít jövőre?
- A piacokat nagymértékben meghatározták az agrárpályázatok, amelyek előnyös módon érintették a cég megrendeléseit. Több partner megkeresett a beruházásaik – csarnokok, szárítók stb. – építése érdekében. A piaci igények jelentős részét sikerült lefednünk. Ezért kerültünk fel az illusztris TOP 100-as listára. A beruházási hajlandóságot jelentősen befolyásolja a pályázatok kiírása. A 2022-es, 2023-as évek nagyon erősek voltak, az ideit is az eredményesség szempontjából szintén jónak lehet nevezni, fogalmazott az igazgató. Incze Miklós hozzá tette: a 2025-ös évben nem kizárt, hogy kevesebb lesz a megrendelésük. Időnként ugyanis előfordulnak felszálló, majd ezt követően leszálló ágak is a gazdaságban.
A jövő év második felében felfelé indulhat a gazdaság
A nemzetközi gazdasági helyzet nem erősíti a hazai termelők pozícióit. Vajon mi a helyzet Bács-Kiskunban a 2024-es évvel kapcsolatban? Erről kérdeztük Gaál Józsefet, a BKMKIK elnökét.
A kamara vezetője lapunknak elmondta, hogy az idei év egy recessziós időszak, amelyet jól tükröznek a számok is. A járműipar teljesítménye csökkent az elmúlt hónapokban, ugyanakkor jó hír, hogy az élelmiszeriparé 23 százalékkal emelkedett, ezen belül az export növekedés 29 százalék volt. Csökkent az építőipar teljesítménye, viszont a vendégéjszakákat tekintve a turizmus felfelé ívelő tendenciát mutat. Itt a külföldiek vendégek száma 23 százalékkal nőtt az idén.
Kérdésünkre a gazdasági szakember megjegyezte, hogy a vármegyei kamarai tagok részéről érkeztek jelzések a jelenlegi nehéz helyzet enyhítése érdekében. Sajnos hiányoznak az uniós pénzek, de a kormányzati tőkejuttatás jellegű források ezeket jól tudják helyettesíteni. A vissza nem térítendő támogatások lennének a legjobb megoldások, ugyanakkor az is igaz, hogy az egészséges fejlődőképes cégek a visszatérítendő pénzekből is képesek fejlődni.
Ezt követően az elnök rátért egy sokakat érintő ügyre. Mint mondta, az aktuális béremelések tervei minden cégvezetőt foglalkoztatnak. A vállalkozók körében az az általános vélemény alakult ki, hogy a magyar dolgozók megérdemlik a magasabb bért, de sok magyar kkv számára komoly kihívás lesz ezt megvalósítani. Ehhez gyorsítva szükséges fejleszteni a hatékony működési feltételeket, a fejlett technológiát, a megfelelő marketinget, a magas szintű cégszervezést, ami igazán versenyképessé tenné a hazai kkv-k jelentős részét. Vannak kivételek a cégek között is, amelyek nemzetközi versenyben is sikeresek.
A vármegyei gazdasággal kapcsolatban az elnök kiemelte, hogy tavaly – a TOP 100-as kiadvány adatai alapján – az árbevételét 100-ból 63 nagyvállalat képes volt növelni. Negyvenkilenc társaság a dolgozók létszámát is bővítette, 55-nek a nyeresége is növekedett. A TOP 100-as körön kívül termelő kkv-k esetében is hasonlóan színes a paletta, akik megfelelő versenyképes termékstruktúrával rendelkeznek, azok előre haladtak, mondta Gaál József.
Nagyon sok cég a német piachoz kapcsolódik, ott pedig azt láthatjuk, hogy főleg az autóiparban jelentősek a gondok. A piaci szűkülés mellett a termelési költségek, így az energia és az alapanyagok árai is növekedtek, csakúgy, mint a bérek. Ez utóbbi esetében a bruttó átlagbér 15 százalékkal emelkedett 2023-ban az előző évhez képest.
Hogy mire számítanak a vállalkozások jövőre? Egy széles körben végzett felmérésből az látszik, hogy az első félévben inkább stagnálást prognosztizálnak a cégvezetők, de a második félévben pozitív elmozdulás várható idehaza, és talán a nagy exportpiacnak számító Lajtán túli világban is - mondta végül Gaál József, a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.