A korábbi vezetést választották újra

Az október 8-i kamarai küldöttgyűlésen megválasztották a következő négy év kamarai tisztségviselőit. 2024–2028 között is Gaál József és korábbi alelnökei vezetik a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezetét.

Októberben, a kamarai küldöttgyűlésen megválasztották a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BKMKIK) vezetését. A következő négy évben is a korábbi elnök, Gaál József vezeti a szervezet munkáját. Nem változott az alelnökök személye sem. A küldöttgyűlés újabb időszakra szavazott bizalmat Kurdi Viktor általános alelnöknek, Sziráki Szilárd ipari alelnöknek, Slonszki Attila kereskedelmi alelnöknek, Tasi László kézműipari alelnöknek, illetve dr. Renner Tamás oktatási és képzési alelnöknek.

A rendezvényen a BKMKIK elnöke még a választás előtt összefoglalta a vármegyei szervezet négyéves munkáját. Az előadását az általános gazdasági helyzet ismertetésével kezdte. Említette a Covid19-es járvánnyal együtt járó gazdasági nehézségeket, az azt követő inflációs helyzetet, majd kitért a 2022-es energiaválságra is, illetve kiemelte azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyeket a gazdasági krízis negatív hatásainak a tompítására hozott az ország vezetése. Szólt az orosz-ukrán háború által okozott gondokról, a zöld átállásról, az e-kereskedelem térhódításáról is.

A nehézségekre reagálva a területi kamarák – köztük a BKMKIK is – összegyűjtötték a vállalkozók javaslatait, kéréseit, amelyeket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara összefogott, és a kormány elé terjesztett. Ezek alapján több lépésben is olyan döntéseket hozott Magyarország Kormánya, amelyek könnyítették a vállalkozások és a dolgozók munkavégzéseinek feltételeit. Ilyenek voltak például a központi bértámogatás rendszerének bevezetése, a munkába járás költségének a megduplázása, a home office munkavégzés kialakításának lehetősége is.

A gazdaság újraindítása érdekében új Széchenyi Kártya konstrukciókat is bevezettek. Elhangzott, hogy Bács-Kiskun vármegyében a kamara közreműködésével 2021-től 2024. szeptember végéig 7 813, a Széchenyi Kártyához kapcsolódó, kedvezményes kamattámogatású hitelszerződést kötöttek a vállalkozók, összesen 185 milliárd 355 millió forint értékben.

A kamara négy év alatt 232 szakmai, 31 testületi és 30 kulturális rendezvényt szervezett a vállalkozók számára. Ezek között voltak például adószakmai napok, online kereskedelmi képzések, kiberbiztonsági, energiabeszerzéssel kapcsolatos tájékoztatások, a környezetvédelmi termékdíj és az EPR rendszer változásairól szóló ismertetők is. A szakmai tájékoztatást színesítette a Modern Vállalkozások Programja is. Több külkereskedelmi rendezvényt is tartottak az évek során. Ezek egyike például érintette a Brexit utáni Nagy-Britannia és az EU közötti új kapcsolathoz történő alkalmazkodás szempontjait. A kamara kecskeméti székházában arab, kanadai, svéd, osztrák, francia, német, török gazdasági szakemberek is megfordultak, akik a gazdasági nyitás bővítésének a lehetőségéről tájékoztatták a kamarai meghívott üzletembereket.

Az idén egy országos kamarai projekt keretében a „Szövetségben a vállalkozókkal” címmel több kistérségben jól ismert szakemberek tartottak előadásokat.

Gaál József szólt arról is, hogy a BKMKIK intenzív kommunikációt folytat a közösségi médián, illetve a televízión, rádión és az újságokon keresztül. Megemlítette, hogy az idén is megrendezték a hagyományos kamarai bálat, és augusztusban 16. alkalommal szervezték meg a Hírös Vacsorát közel 800 résztvevővel Kecskeméten. Ennek a bevételéből a jól tanuló, szakmát tanuló diákok kapnak anyagi támogatást.

Szólt a szakképzésről is, megemlítette, hogy a duális képzésben a kamara fontos szerepet játszik, az idén is több százan írtak írásbeli elődöntős anyagot a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen. A négy év alatt a Szakma Sztár Fesztiválon a vármegyei diákok 11 arany, 12 ezüst, és 13 bronzérmet szereztek.

Az elnöki beszámoló után az MKIK országos elnökségére pályázó két személy, Parragh László és Nagy Elek programját hallgathatták meg a küldöttek.

Parragh László elmondta, 2012 és 2020 között egy kellemes, csendes, nyugodt időszak volt, ezt követően jöttek a nehézségek, köztük a Covid19, az orosz-ukrán háború, az energiaválság. Mit lehetett tenni a magyar gazdaságnak, amely nem rendelkezik nyersanyaggal vagy energiaforrásokkal? – tette fel a kérdést Parragh László. Japán, Kína és az arab országok felé is nyitni kell a jelenlegi kapcsolatokon kívül. Beruházási semlegességről beszélt, megemlítette, hogy előbb-utóbb Oroszország is visszatér a piacokra. Hangsúlyozta, hogy erőteljes alkalmazkodásra van szüksége a gazdaságnak, a KKV-k erősítését meg kell kezdeni. Olyan új támogatási politika kell, amely egy forint beruházáshoz egy másik forintot tesz. Össze kell kapcsolni a jegybanki és a fiskális politikát. A kamarai rendszernek a piaci szereplők és a kormány közötti híd szerepet kell felvállalnia.

Parragh László kihívója a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Nagy Elek volt, de ő megbetegedett a kecskeméti rendezvény előtt, így a programját Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ismertette. A kamarai rendszer megújítására szólított fel, amelynek a középpontjában a vállalkozóknak kell lenni. A program szerint a területi kamarák jó tapasztalatainak az átvétele lenne fontos. A munkaintenzív szakmák világa lezárult, és a tudás-technológia-intenzív világ szakaszába léptünk. A tudásalapú döntés képességen múlik, hogy ki is lesz a győztes az előttünk álló években. Ehhez kell a kamarai rendszernek is alkalmazkodni. A célok között említette a kamarai hálózati rendszer szakmai tudásának összekapcsolását, az erős, kiegyensúlyozott, szakmai alapú kormányzati kapcsolatok kiépítését. A kamarai rendszernek egységes szolgáltatási szintet kell adnia minden területen.

A Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara tisztségviselői 2024–2028 között: