Nem adom fel! Megújulás és innováció címmel tartott előadást a Bács-Kiskun Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BKMKIK) szervezésében Geszti Péter. A Lakiteleki Népfőiskola Kölcsey Házának nagy előadója megtelt vármegyei vállalkozókkal. A jól ismert médiaszemélyiség humorral fűszerezve mutatta meg azt, miként is lehet felállni egy-egy szakmai kudarc után.
A „Szövetségben a vállalkozókkal” program keretében nagy sikerű, teltházas előadást szervezett a BKMKIK a Lakiteleki Népfőiskolán. Az előadó a jól ismert médiaszemélyiség, zenész, producer, a kreativitásáról híres szakember, Geszti Péter volt. A másfél órás előadáson saját életéből vett példákkal és globális mintákkal mutatta be, miként is lehet felállni egy válságos helyzetből, illetve, hogy az innováció és a kreatív gondolkodás mekkora előnyöket ad egy-egy cég számára a piacon.
A térítésmentes előadáson telt ház fogadta az előadót, akinek az ismertetője előtt Gaál József, a BKMKIK elnöke üdvözölte a közönséget. Hangsúlyozta: a mai világban rengeteg kihívás éri a vállalkozókat, ezek kezeléséhez ad jó támpontokat a mostani program.
Átvéve a szót az elnöktől, Geszti Péter azzal kezdte, nem baj, ha valaki középszerű, de ha császár lehet, akkor ne elégedjen meg a kisnemességgel. Ma az előadó egy öt fős ügynökséget vezet, de volt olyan korszaka is, amikor 50-60 embernek adott munkát. Ahogy az ember idősödik, másként tekint a munkára, a vállalkozói létre, mint korábban. Tipikus gond, fogalmazott az előadó, hogy a vállalkozók egyenlőséget tesznek a vállalkozás és az életük közé. Ő is így élt még 15 évvel ezelőtt, szinte a munka rabszolgája volt. Ez a legrosszabb, hiszen sokszor ő ment be a céghez legkorábban, majd este ő zárta a kaput, miközben éppen neki kellett volna legkorábban felállnia a munkából.
Az előadó szólt arról is, hogy aki vállalkozó, az jól ismeri az „egyszer fenn, egyszer lenn” helyzetet. Ő maga is többször került ilyen szituációba. Az egyik nagy banknak készítette egy időben a reklámjait. Egy alkalommal külföldre ment a barátjával, hogy egy sportági döntőt végig nézzen az egyik hétvégén. A megérkezésük napján kapta a telefont, hogy a vezérigazgató látni akarja, de tüstént. Hazarepült, ám kiderült, elég lett volna két nap múlva is, ugyanis hétfőn találkozott a cégvezetővel. A következő évben ugyanez lejátszódott, ekkor azonban visszaüzent, hogy hétfőn ott lesz a találkozón. Azon a napon azonban a céggel kötött, felbontott szerződése várta. A váratlan esemény megrázta, mert a teljes árbevétele közel kétharmadát a nagyvállalat biztosította. Két napig búslakodott és az újrakezdést tervezte, amikor is a nagyvállalattól megcsörrent a telefon, visszahívták és megbízást ajánlottak. Az új helyzetben nagyobb bevételt ért el, mint korábban, mondta Geszti Péter.
Előadásán arról is beszélt, hogy a mai vezetők között alapvetően két típust lehet megkülönböztetni: az egyik a menedzser, a másik pedig a vezető. A menedzser távolságtartó, a cél vezérli, ám az emberekkel kevésbé foglalkozik. A vezető viszont ott van a stábja közelében, együttműködik az embereivel, példát mutat, és odafigyel a jó munkahelyi légkörre. Mint mondta, a dolgozók egymás közötti viszonya legalább olyan fontos, mint a cég és az ügyfelek közötti kapcsolat. Ha ugyanis a munkatársak között rossz a viszony, akkor az kihat az ügyfelek kiszolgálására is. Hogy miként kell viszonyulni egy-egy üzleti lehetőséghez? Idézett egy nyugati szerzőt, aki valahol azt írta: az üzlet olyan, mint a busz, mindig jön egy másik - mondta Geszti Péter, a Nem adom fel! Megújulás és innováció című előadáson, a Lakiteleki Népfőiskolán.
A Vállalkozásfejlesztési Projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósul meg. Támogatói Okirat: VF/44/5/2023