A 2021.08.18-án megjelent cikkünk folytatása a Fit-For-55 klímavédelmi javaslatcsomaghoz:
Európai zöld megállapodás: a bizottság az EU gazdaságának és társadalmának átalakítását javasolja az éghajlatváltozással kapcsolatos törekvések sikere érdekében.
2021. július 14-én az Európai Bizottság egy javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy az EU klíma-, energia-, földhasználat-, közlekedés- és adóügyi szakpolitikáját alkalmassá tegye a nettó üvegházhatásgáz-kibocsátás 2030-ra kitűzött, az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os csökkentésére.
Mi pontosan a Fit-For-55 csomag?
Egy átfogó és összefüggő klímavédelmi javaslatcsomag, melyek megvalósítása esetén lehetővé válik az üvegházhatású gáz-kibocsátás nagyarányú csökkentése a következő évtizedben.
Célok részletesen:
1. Az EU kibocsátás kereskedelmi rendszere „árat” rendel a szén-dioxidhoz és minden évben csökkenti egyes gazdasági ágazatok kibocsátási határértékét. Az elmúlt 16 évben 42,8%-kal sikerült csökkentenie a villamosenergia-termelésből és az energiaigényes iparágakból származó kibocsátásokat.
Javaslatok:
- az innovációs és modernizációs alapok növelése.
- külön kibocsátáskereskedelmi rendszer létrehozása a közúti szállítás (üzemanyag) és az épületek (tüzelőanyag) elosztásához, mivel eddig nem sikerült csökkenteni a kibocsátásokat,
- a hajózásból származó kibocsátások felvétele az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe,
- a légi közlekedés ingyenes kibocsátási egységeinek fokozatos megszüntetése, és az alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és csökkentési rendszerrel való összehangolása,
- a kibocsátási határérték további csökkentése, és az éves csökkentési arány növelése,
2. Az uniós költségvetésben az éghajlatpolitikára fordított jelentős kiadások kiegészítéseként a tagállamoknak kibocsátáskereskedelmi bevételeik egészét éghajlatpolitikai és energetikai vonatkozású projektekre kell fordítaniuk. A közúti szállításra és épületekre vonatkozó új rendszerből származó bevételeik egy erre kijelölt részét a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra, mikrovállalkozásokra és közlekedés eszközöket használókra gyakorolt lehetséges társadalmi hatásokkal kapcsolatos kiadásokra kell szánni.
3. A közös kötelezettségvállalási rendelet megerősített kibocsátáscsökkentési célokat határoz az épületekre, a közúti és belföldi tengeri szállításra, a mezőgazdaságra, a hulladékgazdálkodásra és a kis ipari ágazatokra vonatkozóan. Az egyes tagállamok eltérő kiindulási pontjait és kapacitásait figyelembe véve ezek a célértékek az egy főre jutó GDP-n alapulnak.
4. A tagállamok közös felelőssége alapján a földhasználatról, az erdészetről és a mezőgazdaságról szóló rendelet átfogó uniós célt határoz meg, a szén-dioxid természetes elnyelők révén történő eltávolítására vonatkozóan, amely 2030-ig 310 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásnak felel meg.
Javaslatok:
- A cél elérése érdekében a tagállamok helyezzenek hangsúlyt szénelnyelőik megőrzésére és növelésére.
- Az EU célja 2035-ig elérni a klímasemlegességet a földhasználat terén, valamint az erdészeti és a mezőgazdasági ágazatban, ideértve a mezőgazdaságból származó, a szén-dioxidtól eltérő kibocsátásokat, például amelyek a műtrágyák használatából vagy az állatállománytól erednek.
- Az uniós erdészeti stratégiacélja az Unióban található erdők minőségének, mennyiségének és ellenálló képességének javítása. A stratégia támogatja az erdészeket és az erdőalapú biogazdaságot, miközben megőrzi a betakarítás és a biomassza-használat fenntarthatóságát és a biológiai sokféleséget.
- 2030-ig Európa-szerte hárommilliárd fa telepítésére vonatkozó tervetdolgoznak ki.
5. Az energiatermelés és -felhasználás az uniós kibocsátások 75%-át teszik ki, így a zöldebb energiarendszerre történő átállás felgyorsítása kulcsfontosságú.
Javaslatok:
- A megújulóenergia-irányelv megnövelt célt tűz ki, miszerint 2030-ra energiánk 40%-át megújuló energiaforrásokból kell előállítanunk.
- Konkrét célértéket ajánlottak a közlekedésben, a fűtésben és hűtésben, az épületekben és az iparban történő megújulóenergia- felhasználásra vonatkozóan.
- Az éghajlat-politikai és a környezetvédelmi céljaink együttes teljesítése érdekében szigorodnak a bioenergia felhasználására vonatkozó fenntarthatósági kritériumok, a tagállamoknak pedig úgy kell megtervezniük a bioenergiára vonatkozó támogatási rendszereiket, hogy figyelembe vegyék a lépcsőzetes felhasználás elvét a fás biomassza tekintetében.
6. A teljes energiafelhasználás és a kibocsátások csökkentése, valamint az energiaszegénység kezelése érdekében, az energiahatékonysági irányelv kötelező éves célt határoz meg az energiafogyasztás csökkentésére.
Javaslatok:
- Az irányelv iránymutatásként szolgál majd a nemzeti hozzájárulások megállapításához, és majdnem megduplázza a tagállamok éves energiatakarékossági kötelezettségét.
- A közszféra kötelessége lesz, hogy évente épületeinek legalább 3%-át felújítsaa korszerűsítési program végrehajtása, a munkahelyteremtés és az adófizetők energiafelhasználásból eredő költségeinek csökkentése érdekében.
7. Intézkedések kombinációjára van szükség a közúti szállításból származó kibocsátások kezeléséhez, a kibocsátáskereskedelem kiegészítése céljából.
Javaslatok:
- A személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírások felgyorsítják a kibocsátásmentes mobilitásra történő átállást azáltal, hogy előírják, hogy 2030-ra az új személygépkocsik átlagos kibocsátása 55 %-kal, 2035-re pedig 100%-kal csökkenjena 2021-es szintekhez képest.
- A 2035-től nyilvántartásba vett, valamennyi új személygépkocsi kibocsátásmentes lesz.
- A 2035-re járművezetők Európa-szerte megbízható hálózatban fogják feltölteni járműveiket. Ezért az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló felülvizsgált rendelet elő fogja írni a tagállamok számára, hogy a kibocsátásmentes gépkocsik értékesítésével összhangban bővítsék a töltőkapacitásukat, valamint, hogy elektromos és hidrogén-töltőállomásokat telepítsenek a főbb autópályákon, egymástól meghatározott távolságokra: elektromos töltés esetén 60 kilométerenként, hidrogénnel történő feltöltés esetén 150 kilométerenként.
8. A légi és a tengeri közlekedésben használt üzemanyagok jelentős szennyezést okoznak,mely célzott intézkedéseket követel.
Javaslatok:
- Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet előírja, hogy a légi járművek és a hajók számára biztosítani kell a tiszta, elektromos energiához való hozzáférést a főbb kikötőkben és repülőtereken.
- A légiközlekedésben kötelezés lesz, az üzemanyag-ellátási vállalkozásokra, hogy nagyobb arányban keverjenek fenntartható légijármű-üzemanyagokat - beleértve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású szintetikus üzemanyagokat (az úgynevezett e-üzemanyagokat) -, az EU repterein használatos légijármű-üzemanyagokba.
- Fenntartható tengeri közlekedésben használt üzemanyagok és a kibocsátásmentes technológiák elterjedését szorgalmazzák azáltal, hogy felső határt állapítanak meg az európai kikötőkbe befutó hajók által felhasznált üzemanyag üvegházhatásúgáz-tartalmáravonatkozóan.
9. Az energiatermékekre vonatkozó adórendszernek a megfelelő ösztönzők meghatározásával kell védenie és javítania az egységes piacot, valamint támogatnia kell a zöld átállást.
Javaslatok:
- Az energiatermékek adóztatása kerüljön összhangba az EU energia- és éghajlat-politikájával, ezáltal népszerűsítve a tiszta technológiákat és megszüntetve a fosszilis tüzelőanyagok használatát jelenleg ösztönző mentességeket.
- Cél, hogy az energiaadó-verseny káros hatásainak csökkentése segítse a tagállamok környezetvédelmi adókból származó bevételeit, amelyek a munkát terhelő adóktól eltérően kevésbé hátráltatják a növekedést.
10. Az új importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus egy szén-dioxidra vonatkozó „árat” rendel a termékek célzott típusainak behozatalához annak érdekében, hogy az európai ambiciózus éghajlat-szakpolitikai fellépés biztosan ne vezessen „globálisan kibocsátás áthelyezéshez”. Ez fogja szavatolni, hogy az európai kibocsátáscsökkentés hozzájáruljon a globális kibocsátás csökkentéséhez ahelyett, hogy Európán kívülre helyezné át a fokozott szén-dioxid-termeléssel járó gyártást. Célja továbbá, hogy ösztönözze az Unión kívüli ipart és nemzetközi partnereinket, hogy ők is tegyenek lépéseket ebbe az irányba.
Összefoglalás:
Javaslat főbb céljai:
- a kibocsátáskereskedelem alkalmazásának kiterjesztése új ágazatokra és az EU jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszerének szigorítása;
- a megújuló energia használatának fokozása;
- nagyobb fokú energiahatékonyság;
- az alacsony kibocsátású közlekedés, és az azt támogató infrastruktúra- és üzemanyag-szakpolitikák gyorsabb bevezetése;
- az adópolitikáknak az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez történő hozzáigazítása;
- a kibocsátásáthelyezés megelőzését célzó intézkedések;
- a természetes szénelnyelők megőrzésére és növelésére szolgáló eszközök.
Ezek a javaslatok összekapcsolódnak és kiegészítik egymást. A javaslatcsomaggal az EU egy olyan átállást szeretne megvalósítani, amely Európát méltányossá, zölddé és versenyképessé teszi, egyenlően megosztva a felelősséget a különböző ágazatok és a tagállamok között, valamint szükség szerint további támogatást is nyújt.
Magyarország részéről a javaslat csomaggal kapcsolatosan az állásfoglalás itt tekinthető meg:
https://www.origo.hu/nagyvilag/20210715-szazadveg-az-europai-bizottsag-klimavedelmi-csomagjarol.html
Összeállította:
Tan Attila
Forrás:
Európai Unió hivatalos honlapja: https://ec.europa.eu/
