Olvasási idő: 3 perc
Bevezető kérdés: Globálisan az első 100 legnagyobb gazdaság közül mekkora az arány a vállatok és országok relációban? (2016-os elérhető adatok alapján)
Válasz: 31 ország és 69 vállalat birtokolja az első 100 helyet. Dobogós országok: USA, Kína, Németország. A 9. helyen pedig belép az első vállalat, a Walmart, mely megelőzi, India, Dél-Korea, Oroszország vagy Szaúd-Arábia gazdaságát! Pár további adat: India gazdaságát megelőzve 23. a Toyota, 33. a Samsung, 40. a Mercedes, 80. a BMW. 85. a Gasprom, 95. a Nestlé. A 41. Dánia gazdasága, mely után szinte csak vállalatok állnak.
Felvetődik a kérdés:
Mekkora a felelőssége egy vállalatnak magára és a vele kapcsolatban lévő beszállítói körre nézve?
Az éves CO2 kibocsátás globális szinten kb. 59,1 Mrd tonna (2019-es adat). Mekkora a felelőssége tehát a vállalatoknak ennek elérésében? Jelen cikkben nem szeretném erre az első 100 vállalatra vetíteni a klímaváltozás felelősségét és okát. Célom, hogy bemutassam azt, hogy egy hazai „kisebb” cég vezetőjének mekkora pozitív hatása lehet a klímaváltozásra, amennyiben a fenntartható fejlődés elveit követi a működése során.
Mekkora a felelőssége a KKV-knak és a középvállalkozásoknak?
Megállapítható, hogy minél nagyobb egy vállalat befolyása a gazdaságra, annál nagyobb hatással lehet a klímaváltozásra is, de ez igaz bármely kis létszámú vállalkozásra is. Vegyük példának Magyarországot, ahol a 2018-as KSH adatok alapján a vállalkozások 99,1 %-a volt KKV vagy középvállalkozás. Tény tehát, hogy egységesen a kisebb vállalkozások is jelentős kibocsátók. Szeretnék ezért így rámutatni és kiemelni azt, hogy minden társadalmi szinten fontos a felelős vállalatvezetés. Független ez a létszámtól, működési formától és tevékenységtől. Aki munkát végez, az is felelős, és aki munkát ad, az is. Ezzel elértünk az egyéni szint felelősségéhez.
Mi tegyünk tehát cégvezetőként vagy munkavállalóként?
A klímaváltozás csökkentéséhez és megállításához egyik feltétel, hogy az üzleti szférában működő cégek vezetői és dolgozói fenntartható módon működjenek.
Ennek a magatartásnak két fő vonatkozása van, mely a személyes felelősség kérdésével indul.
- Vállalatvezetés szintje (tulajdonosi kör, felső vezetés): Határozott és egyértelmű döntést hoznak, hogy fenntartható módon működnek. Ezt a feltételt teszik előtérbe, amely a profit növelésénél is elsőbbrendűbb. Keresik és folyamatosan figyelik, majd alkalmazzák az új elveket a fenntarthatóság jegyében elérhető legjobb technikák alkalmazásával.
- Dolgozói szint (középvezetők, dolgozók): Következetesen betartják és betartatják a felsővezetés által meghatározott fenntarthatósági célokat és elveket. Javaslatot tesznek a saját területükre vonatkozó új működési lehetőségekre, innovációkra.
Most nézzük meg, mi a Fenntarthatóság definíciója!
Fejlődés, amely anélkül elégíti ki a jelen igényeit, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak gazdasági igényeit.
Melyek a fenntartható üzleti működés előnyei?
- Gazdasági előnyök: A működési kockázatok csökkennek, megbízható és kiszámítható működés a partnerekkel, költségcsökkentés.
- Társadalmi előny: Bizonyítható és bemutatható, átlátható a fenntartható működés, javul a társadalmi megítélés, munkatársak bevonása és munkaerő megtartás, munkaerővonzó hatás.
- Környezeti előnyök: Csökken a környezet szennyezése és a működési kockázat, hatékony gazdálkodás az erőforrásokkal, költségcsökkentés, a környezeti terhelések irányíthatóak, a környezeti terhelés javul.
Hogyan működtessük fenntarthatóan a cégünket? Erről a következő cikkünkben olvashatnak.
Forrás:
Green Brands Hungary, https://csm.green-brands.hu/
Összeállította:
Tan Attila
környezetvédelmi és klímavédelmi szakértő