A zöldgazdaság energetikával összefüggő konkrét feladatai

Az augusztus 11-én megjelent „Hol tart ma a Zöldgazdaság” című cikkünket azzal fejeztük be, hogy jelenlegi feladatunk a hazai kitűzött elvárások és azok megvalósításának meghatározása. A klímaváltozás hatásainak csökkentése és a fenntartható élet érdekében működtetett zöldgazdaság energetikával összefüggő elemeit a következő cikkekben mutatjuk be.

A megújuló energiák használatának kérdései:

Előnyök, melyek a megújuló energia alkalmazása mellett szólnak:

- Hazánknak az EU-n belül jelentős dekarbonizációs (CO2 csökkentés) vállalásai és feladatai vannak;
- A célok eléréséhez az atomenergia és a megújuló energiák alkalmazása a legjobb megoldás;
- A megújuló energiák alkalmazása egy új lehetőség;
- Megvalósításuk drága, de ezt követően szinte költség nélküli a működtetés. Ma tőkebőség van, tehát erre most kedvező a pénzpiaci helyzet;
- Költségcsökkenésen mennek keresztül a megújuló energiaforrások (napenergia, akkumulátorok);
- A fogyasztó egyben termelő is tud lenni, ez decentralizációs és működési biztonságot is ad;
- A háztáji energiatermelésben van a jövő;
- Saját felelősségünk is van! K+F potenciálja van hazánknak, mivel van tudásunk. Ez zöldpiaci potenciál globálisan is, ha valóban tudunk fejleszteni új típusú megújuló energetikai termékeket.

Hátrányok:
- Ellátásbiztonsági kockázatot ad a nagy mennyiségben, a kontrollálatlanul a rendszerbe kerülő, időjárás függő megújuló energia (villamos energia);
- Hálózatfejlesztési kérdések lépnek fel, melyet tervezni kell. Ez az első lépés;
- A piacra történő bevezetés és átállás a jövőben komoly feladatokat ad.


Céljaink számokban közép- és hosszú távon:

Magyarország jól halad az EU-s előírások alapján:

A klímavédelmi tv. (2020.évi. XLIV. tv) adja meg a klímacélokat 2030-ra és 2050-re.

2018-as célok voltak:
- Üvegházhatású gázok (ÜHG) csökkentése - 33 %-kal;
- Megújuló energia felhasználás növekedés 12,5 %;

2030-ig vállaltuk a következőket:
- Üvegházhatású gázok (ÜHG) csökkentése - 55 %-kal (Fit-For-55 bevezetése óta, 2021. július 14.)
- Megújuló energia felhasználás növekedés 21 %;
- Energia felhasználás 2005-ös felhasználási szinten való stabilizálása;

2050-ig vállaltuk a következőket:
- Klímasemlegesség, melyet hazánk törvényben mondott ki;
- Üvegházhatású gázok (ÜHG) csökkentése - 95 %-kal;

A megújuló energia részaránya:

A 2030-ig vállalt 21 %-os megújuló energia-felhasználás megoszlása a főbb szektorokban. Ezekben a szektorokban látjuk a legnagyobb megújuló energia-felhasználás növekedési potenciált.

 

 

2017

2020

2025

2030

Összes szektor részaránya (%)

13,3

13,2

16,4

21

Egyes szektoronként (%)

       

Energia

7,5

10,8

16,4

21,3

Fűtés

19,6

18,2

20,7

28,7

Közlekedés

6,8

6,6

16,8

16,9

 

Milyen módon várható a változás?

• Villamos energia szektor: napelem
• Fűtés célú energia: geotermikus energia és biomassza
• Közlekedési szektor: E-mobilitás (elektromos meghajtás) és bio üzemanyagok

Hogyan tudjuk elérni 2050-re a zéró karbon (CO2 mentes) szintet?

A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia alapján az alábbi modellek készültek:

- HU-Times Modell: egyensúly optimalizálás az energia ágazatra, valamint a kibocsátási útvonalakra;
- Green Economy Modell: a nemzetgazdaság egészére kiterjedő kibocsátás-csökkentési útvonalakra;

Különböző forgatókönyveket vizsgáltak a CO2 kibocsátásra vonatkoztatva:

- Ha nem teszünk semmit, akkor kb. 60 millió tonna CO2 eq/év marad a kibocsátásunk 2050-ig. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság fejlődése mellett a technológia korszerűsítésével elérhető, hogy a növekvő CO2 kibocsátásnál a mennyiség megmaradjon.
- Korai cselekvési program esetén a C02 kibocsátás 2050-re lecsökken 5 millió tonnára.

Üvegházhatású gázok (ÜHG) változása korai cselekvési program esetén:

Az energiaszektor kibocsátása a legnagyobb, tehát elsősorban erre kell koncentrálni.
- 2018-ban 66 millió tonna összes CO2 kibocsátás, ebből az energiatermelés: 46 mt.
- 2020-ban 56 millió tonna összes CO2 kibocsátás, ebből az energiatermelés: 38 mt.
- 2030-ban 44 millió tonna összes CO2 kibocsátás, ebből az energiatermelés: 30 mt.
- 2040-ben 28 millió tonna összes CO2 kibocsátás, ebből az energiatermelés: 19 mt.
- 2050-ben 5 millió tonna összes CO2 kibocsátás, ebből az energiatermelés: 2 mt.

 

A CO2 mentes szint elérésének költségvonzata

A feladat, hogy 66 millió tonnáról 5 mt-ra kell csökkenteni a CO2 kibocsátást 2050-ig. Az ehhez tartozó beruházás igény költsége a következő:

Beruházások pótlólagos költsége nemzetgazdasági szinten 2020-2050-ig

23 818 Mrd Ft*

Költségek ágazati megoszlása

Energia

22 391 Mrd Ft

Mezőgazdaság

745 Mrd Ft

Hulladékgazdálkodás

480 Mrd Ft

Ipari folyamatok és termékhasználat

129 Mrd Ft

Földhasználat, földhasználat-változás és erdészet

73 Mrd Ft

*23 818 Mrd Ft az éves GDP 2-3 %-a

 

Általános következtetések az energia-felhasználásban:

• 2050-ig az energia-felhasználás csökkentése szükséges;
• A gáz- és olajfelhasználást 2050-re villamos energiával kell felváltani;
• A földgázt a hidrogén váltja ki;
• Jelentős elektrifikáció várható a gazdaságban;
• Karbonmentes villamosenergia-termelés (atom- és megújuló energia együtt);

 

Forrás:
GTTSZ – Gazdálkodási Tudományos Társaságok Szövetsége
Dr. Kaderják Péter előadása, 2021. május 18.

 

Szerző:
Tan Attila

 

earth 3289810 1280

 

 


Rendezvénynaptár

November 2021
M T W T F S S
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Csaladbarat hely vedjegy szolgaltato hely WEB SZSZ2020 allo webes felhasznalas

Csaladbarat hely vedjegy munkahely WEB SZSZ2020 allo webes felhasznalas

Kamarai Videók

Új Széchenyi terv - banner

logo

Intelligent Energy EU - logó

tamop234

Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ - logó

Kiemelt partnerek

Pályázati tanácsadók

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - logó

MVP logo GINOP2

web banner 650x650

Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ - logó