Intézkedési tervet dolgoz ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium a már elfogadott Szakképzés 4.0 stratégia alapján, és azt még tavasszal a kormány elé viszi - jelentette be a tárca szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.
Pölöskei Gáborné azt mondta, vonzóbbá kell tenni a szakképzést. Jó szakemberekre van szükség, akiket meg kell becsülni. Ezért osztrák mintára a piaci szereplőkkel szövetségben, kamarákkal és vállalatokkal együttműködve gyakorlatias szakképzési rendszer fejlesztését tűzték ki célul.
Az elmúlt hónapokban sokak szakmai véleményét meghallgatták. Megkezdte munkáját a Szakképzési innovációs tanács - közölte a helyettes államtitkár. Hozzáfűzte: az érintettek mind a szakképzés erősítését javasolták.
A kormány a szakmai ajánlásokat áttekintve arra jutott, hogy mindegyik a munkaalapú társadalmat szolgáló korszerűsítéseket szorgalmazza. Ezért a piaci szereplőkkel szövetségben három fő célt jelöltek ki: a technikusi képzés megteremtését, a szakmai tanárok utánpótlásának biztosítását, valamint a tanműhelyfejlesztést - sorolta Pölöskei Gáborné.
A szakgimnázium jelenlegi 4 + 1 éves képzési struktúráját a technikum 5 éves képzése váltja fel, amelynek zárásaként a négy közismereti tantárgyból kell érettségi vizsgát tenni, az ötödik helyébe a szakmai vizsga lép, emelt szintű érettséginek megfeleltetve. Jó eredményű technikusi vizsga egyenes utat jelent a szakirányú felsőoktatásba, így a helyettes államtitkár szavai szerint a technikusképzés a mérnökképzés előszobájává válik. Ugyanakkor azok, akik nem tanulnak tovább, olyan technikusi végzettséggel rendelkeznek majd, amellyel jól el lehet helyezkedni, bármely ágazatról legyen is szó.
A szakmai oktatókat meg kell becsülni - jelentette ki Pölöskei Gáborné. Ezért egy speciális szakképzési minősítési rendszer kialakítására törekszenek, amellyel növelni akarják az oktatók anyagi elismerését, közelítve a jövedelmi szintjüket az ágazatra jellemzőhöz. Szeretnék elérni, hogy a vállalati szakemberek kedvet kapjanak óraadóként átadni tudásukat az iskolákban, behozva a legfrissebb innovációkat, így modernizálva a tananyagot. Cél az is, hogy a cégek helyszínt biztosítsanak a szakoktatók továbbképzésére.
A harmadik lényeges pont a fentiekkel összefüggésben a tanműhelyfejlesztés. Szeretnék megteremteni annak a lehetőségét, hogy a diákok korszerű eszközökkel, naprakész technológiával ismerkedjenek meg. A helyettes államtitkár megemlítette a szupergyors wifit és a digitális tananyagot.
Pölöskei Gáborné úgy fogalmazott, a kormány újabb lépést tesz a munkaalapú társadalom erősítése felé.
A kabinet eddigi döntéseinek köszönhetően 2010 óta harmadára csökkent a munkanélküliség, és mintegy 800 ezer ember kezdett dolgozni - mondta, hozzátéve, hogy a foglalkoztatottak száma eléri a 4,5 milliót. Több százezer családban váltotta fel a segélyt a munka. Ezt az irányt akarják erősíteni - hangoztatta a helyettes államtitkár.
Néhány éven belül látható lesz az új, Szakképzés 4.0 stratégia eredménye a munkaerőpiacon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint. Parragh László elmondta, ha tavasszal elfogadják a stratégia intézkedési tervét, akkor jövőre elkezdődhetnek a képzések, és az első diákok 2025-ben végezhetnek - tette hozzá. A tanulmányok végén kapott bizonyítványban négy alaptantárgy és egy szakmai jegy lesz, és emeltszintű érettséginek felel meg, így - ha az eredmények megfelelőek - a technikumból a felsőoktatásba mehet a tanuló - mondta Parragh László.
Forrás: MTI