Az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiahatékonysági szakterülete előkészítette az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról, valamint az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló új miniszteri rendelet megalkotásáról szóló kormány-előterjesztést.
A tervezett szabályozás célja, hogy rugalmasabbá tegye a kialakítandó új lakásokra vonatkozó épületenergetikai követelményeket, valamint ösztönzőleg megkönnyítse a meglévő épületek jelentős felújításának jelenleg szigorú követelményeit, mindezzel elősegítve, hogy Magyarország a tervezett ütem szerint teljesítse 2030-as energiamegtakarítási vállalását és célkitűzését, valamint azt, hogy Magyarország a jelenlegi energiaválságban a lehető legnagyobb mértékű energiafüggetlenséget érje el.
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet módosítása egy új, átláthatóbb és felhasználóbarát energetikai tanúsítványi mintát és arculatot határoz meg. Ez értékeli az épület egészén kívül az egyes épülettechnikai rendszerek (fűtés, szellőzés, világítás stb.), valamint az épületszerkezeti elemek energiahatékonyságát, emellett részletes, időszakokra bontott felújítási és korszerűsítési javaslatot is rögzít az épület tulajdonosa számára. Az új minta mellett új besorolási kategóriák is lesznek az épületek energetikai jellemzőinek meghatározó miniszteri rendeletben foglalt követelményeknek megfelelően.
Ezen épületenergetikai követelmények fontos pillére, hogy az új épületekre vonatkozó közel nulla energiaigény követelményszintjeként megszűnik a kötelező megújuló energia részarány előírása, a jogszabály ugyanis az összesített energetikai jellemző megtartása mellett a teljes életcikluson alapuló fajlagos szén-dioxid kibocsátás felső határának megállapítását írja elő. Ez a helyben termelt nukleáris energiát, a hulladékhőből vagy kapcsolt energiából származó távhőt és távhűtést is egyenértékűvé teszi a megújuló energiával, és rugalmasságot biztosít az építkezőknek is. A meglévő épületekre vonatkozó szabályozás azzal enyhülne, hogy jelentős felújítás vagy jelentős bővítés esetén nem a teljes épületnek, hanem csak a felújítandó épületrésznek kell megfelelnie az épülettechnikai előírásoknak, továbbá kedvezőbbek lennének a fajlagos hőveszteségre vonatkozó követelmények is.
A rendelettervezet másik kiemelten fontos módosítása az épületek energetikai jellemzőjét megalapozó számítási módszerek, valamint az ezt alátámasztó jelölések, a számítás során használt fogalmak és tervezési adatok átdolgozása, illetve a modern műszaki megoldásokkal való összhang megteremtése.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által rendezett szakmai fórumon elhangzott előadásokat a csatolt állományban olvashatják.
Bács-Kiskun Chamber of Commerce and Industry
The key to success is – the Chamber