A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint és az Innovációs és Technológiai Minisztérium a területi kamarák együttműködésével országos szakmai fórumot szerveztek, amelynek témája a 2021-2027-es vállalkozásfejlesztési EU-s források kijelölése és tervezett felhasználása volt. A programsorozat elsődlegesen azt a célt szolgálta, hogy a hazai KKV-szektor képviselőivel személyes egyeztetésre kerülhessen sor, ahol a szakpolitika első kézből ismerheti meg a vállalati igényeket.
A szeptember 17-ei záró sajtótájékoztatón Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta, hogy 2020-ban is nagy sikerrel rendezték meg az ITM és az MKIK, valamint a területi kamarai hálózat együttműködésével a KKV országjárást.
Változatlanul azt gondoljuk, hogy az MKIK és a területi kamarai hálózat ezekkel az eseményekkel is képes erősíteni a vállalatok és a kormányzat közötti konzultációt és képes erősíteni az ebből fakadó kamarai híd-szerepet – emelte ki az elnök. A pályázati adminisztrációt tovább kell egyszerűsíteni, vagyis rövidebb és érthetőbb pályázati felhívásokra van szükség és kevesebb pályázati adminisztrációra.
A GVI 2020 tavaszán a KKV-k adminisztratív költségeit és terheit felmérő kutatást végzett. A kutatás több fontos megállapítást is tett, de az uniós források kapcsán az a fontos, hogy a legnagyobb arányban (53%) a pályázati adminisztrációt jelölte meg legnagyobb tehernek.
Az uniós források felhasználására vonatkozóan a következő ciklusra (2021-2027) a kamara azt a célt fogalmazta meg, hogy a lehető legtöbb forrást a hazai vállalkozások megerősítésére, versenyképességük javítására kellene költeni, ugyanis ez szükséges ahhoz, hogy a jövőben is képes legyen a magyar nemzetgazdaság jelentős sikereket, eredményeket elérni. Kiemelten fontos továbbá a fenntartható fejlődés biztosítása, valamint a gazdasági növekedés régi pályára állítása! Ebben az uniós pénzügyi források is jelentős támogatást nyújthatnak. Ehhez azonban egyértelműen szükség van arra, hogy a hazai KKV-szektor termelékenysége javuljon, ami a technológiai fejlesztések támogatásával és az ehhez szükséges képességek javításával, az innovációs tevékenység további fokozásával, valamint a humán tőke képzettségének javításával érhető el. A beruházásokat célzottan szükséges támogatni a magas hozzáadott értékű termékek, szolgáltatások előállításának ösztönzése érdekében.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára elmondta, a magyar gazdaság, a magyar ipar kapacitásai, vállalkozásai versenyképesek a nemzetközi térben, és mindent elkövetnek azért, hogy ez megmaradjon, a technológiaváltó, iparfejlesztő támogatásokkal pedig tovább erősödjön. Ezzel biztosítható, hogy Magyarország, a magyar gazdaság, és a magyar családok a most zajló világgazdasági átalakulás nyertesévé váljanak.
György László beszámolt arról, hogy az idei roadshow-n 500 vállalkozóval találkoztak személyesen, és konzultáltak arról, hogy a cégek szerint mit képviseljen a kormány az uniós tárgyalásokon, hiszen a következő, 2021-2027-es uniós fejlesztési időszakban soha nem látott összegű forrás várható Magyarország számára.
Az ITM államtitkára a konzultáció tapasztalataival kapcsolatban elmondta, a vállalkozások a 2014-2020-as időszakot eredményesnek minősítették, ugyanakkor kérték a pályázati bürokrácia, az ahhoz kapcsolódó költségek csökkentését, valamint széles vállalkozói kört elérő pályázatokat szeretnének a jövőben.
Az államtitkár hangsúlyozta, a tárca a magyar, high-tech és zöld pályázati konstrukciót már ennek figyelembevételével hirdette meg, előtérbe helyezte a beruházási szemléletet, kevesebb adminisztrációval pályázhattak ezekben a konstrukciókban. Ezekkel a pályázatokkal a vállalkozók széles körét érik el, a támogatási összeget pedig azonnal odaadják, ami először hitelként funkcionál, és a pályázati feltételek teljesülésével alakul át vissza nem térítendő támogatássá.
Az ITM államtitkára szólt arról is, hogy tapasztalatok szerint a tavaszi korlátozó intézkedésekben jelentős mértékben érintett járműiparnak soha nem látott értékű megrendelése van, ami igaz az autógyártókra és az elsőkörös beszállítókra egyaránt. A vállalkozások visszajelzéséből pedig kiderül, hogy a második és harmadik körös beszállítók időben elcsúsztatva követik a kapacitáskihasználás bővülését.
Forrás: MKIK/MTI
Az országjárás első állomása Bács-Kiskun megye volt. Erről itt olvashat.