Járműipar és gazdasági különbségek a KSH adatai szerint

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közzétett kimutatása alapján 16 megyében átlagosan félmillió forintnál kevesebb összeget költöttek a cégek egy munkavállalóra, 2023-ban Budapesten kívül mindössze három megyében haladta meg az 500 ezer forintot a vállalkozások egy főre jutó személyi költsége.

A statisztikák szerint a hozzáadott érték a fővárost leszámítva elsősorban azokban a térségekben keletkezik, ahol több nagy külföldi tulajdonú vállalat működik. Budapesten a külföldi irányítású leányvállalatok részesedése az összes árbevételből 45,1 százalék, míg Komárom-Esztergomban 75,3 százalék, ami az ország legmagasabb aránya. Győr-Moson-Sopronban is jelentős, 65,3 százalékos a külföldi cégek részesedése. A két megyében a Suzuki és az Audi autógyártók érték el a legnagyobb árbevételt: a Suzuki 1099,1 milliárd forinttal, míg az Audi 3848,0 milliárd forintos árbevételével az ország harmadik legnagyobb árbevételét érte el.

Az autógyártás szerepe az elmúlt bő másfél évtizedben jelentősen nőtt: Bács-Kiskunban a Mercedes megjelenésével 3,6-ról 31,8 százalékra nőtt az ágazat cégeinek részesedése az összes árbevételből, de a másik négy megyében is emelkedett ez az arány. A járműipar ezzel párhuzamosan a számítógépgyártást és az energiaszektort megelőzve a harmadik legnagyobb árbevételű ágazattá vált az országban, az első két helyen azonban továbbra is a nagy-, illetve a kiskereskedelem található.

A KSH azt is vizsgálta, hogy mekkora a vállalati koncentráció az egyes megyékben, azaz a legnagyobb vállalatok milyen arányban részesülnek az összes árbevételből. Három megyében, Hevesben, Borsodban és Győr-Moson-Sopronban a 40 százalékot is meghaladta az 5 legnagyobb cég részesedése. A legalacsonyabb Zala megyében volt a koncentráció, ahol az 5 legnagyobb vállalat mindössze 10,7 százalékát érte el az összes árbevételnek. 20 százalék alatti volt még az arány Baranya, Tolna, Nógrád, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben is, valamint Budapesten és Pest megyében, igaz, míg utóbbi kettőben ez inkább annak köszönhető, hogy sok nagy bevételű vállalat van jelen.

A KSH statisztikái és a gazdasági koncentrációról publikált adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy Magyarországon a gazdasági erőforrások és a vállalati struktúra erőteljesen régióspecifikusak.