A német autóipar és az innovációs lemaradás problémája

Szíves figyelmébe ajánljuk a HOLD Alapkezelő Zrt. „A német autóipar és az innovációs lemaradás problémája” c. cikkét, melyben az autógyártásnak, valamint az innovációs lemaradás, a „tudásdeficit” jelenségének vizsgálata kerül bemutatásra.

Az autógyártásban mutatkozó nehézségek és az innovációs lemaradás megértéséhez fontos figyelembe venni a német gazdaság és az autóipar szoros kapcsolatát, valamint a globális verseny kihívásait.

2018-ban az Európai Unió célul tűzte ki a karbonsemlegességet, Aminek fontos eleme a hagyományos tüzelőanyagok tiltása 2035-től. Ettől kezdve a gépjárművek nem bocsáthatnak széndioxidot a levegőbe, ami a belsőégésű motorok számára halálos ítélet. Ezt a német iparstratégia ismét üzemanyag oldalról próbálta megfogni, így fókuszálni kezdtek az alternatívát jelenthető elektroüzemanyagra. Ez olyan alternatív üzemanyag, amely előállítása során megújuló erőforrásokat használtak fel. 2023-ban az uniós tárgyalásokon a német fél vetette fel, hogy mégsem kellene teljesen tiltani a belső égésű motorokat, ha azokba elektroüzemanyag kerül. Hivatalosan a 2035-ben bekövetkező uniós tiltás csak a széndioxid kibocsátást tiltaná, tehát alternatív üzemanyaggal a jelenlegi technológia megtartható lenne.

Németország gazdasági súlya és külkereskedelmi jelentősége szorosan összefügg az autóiparral, mely a német gazdaság egyik alapköve, és hosszú ideig jelentős gazdasági növekedést hozott. A német autóipar a GDP jelentős részét adja, és kulcsszereplője az európai és globális autóiparnak egyaránt, azonban az idők folyamán ez a szektor számos kihívással nézett szembe, mint például az energiaköltségek növekedése, a munkaerőköltségek emelkedése, és a bürokrácia. A fokozódó globalizáció és az új technológiák térnyerése további nyomást gyakorolt a szektorra.

A technológiai változások nemcsak új kihívásokat jelentenek a gyártók számára, hanem komoly befektetéseket is igényelnek kutatás-fejlesztési területen. Olyan átalakuláson megy most keresztül az autóipar, amelyhez elengedhetetlen a magasfokú innovációs képesség.

• Az innovációs lemaradás egyik oka a szoftverfejlesztés területén mutatkozó hiányosságokban rejlik. A német autógyártók hosszú ideig kiszervezték az IT-munkafolyamatokat, és most nehézségeik vannak az autókba beépített szoftverek fejlesztésében és kezelésében. A digitalizáció elengedhetetlen az autóipar jövőjének alakításában, és a német vállalatoknak erre való alkalmazkodásra van szükségük.

• A munkaerőhiány szintén jelentős probléma, különösen a szoftverfejlesztők területén. Az autógyártásban egyre növekvő szükség van olyan szakemberekre, akik a digitális átállás és az autonóm járművek területén jártasak.

• Az innovációs lemaradásnak gazdaságszerkezeti okai is vannak. A kis- és középvállalkozások (Mittelstand) adják a német ipar gerincét, ám az ipari szereplőkre alkalmazott Gini-index (egyenlőtlenséget mérő index) szélsőségesen nagy egyenlőtlenséget mér a nagyvállalkozók javára, azaz a teljes ipar csak kis része fordít nagy összeget a kutatásra és fejlesztésre, miközben az export 60 százalékát ezek a kisebb vállalatok állítják elő. Ezek a vállalatok a nemzetközi versenyképesség megőrzése érdekében járulékos innovációra (a meglévőt tökéletesíteni) fókuszálnak, ami javítja az adott termék minőségét, ám új ipar kialakulásához vezető, áttörést hozó találmányok nem jönnek létre.

• Gondot jelent még a cégek defenzív innovációs stratégiája, ami alapján az új versenytársak becsatlakozását akadályozzák a már leuralt piacokra ahelyett, hogy új piacokat keresnének és hódítanának meg. A német lakosság csak fele gondolja, hogy a vállalkozás egy jó karrierút, ellentétben a hollandok 80 és az amerikaiak 70 százalékával. A lakosok nem látják útját annak, hogyan lehetne feljebb lépni és betörni a nagyvállalatok világába, és a kisvállalkozási szint nem feltétlenül kielégítő. A legértékesebb német vállalatokat tömörítő DAX 30 indexben csak két olyan vállalat található, amit a hetvenes évek után alapítottak. A hagyományosan pozitívumként értékelt Mittlestand bizonyos értelemben gátja is az ország előrelépésének.

Az Európai Unió által kitűzött karbonsemlegességi cél és a szigorú kibocsátási normák szintén befolyásolják a német autóipart. Az alternatív üzemanyagok iránti növekvő kereslet és az elektromobilitás terjedése további változásokat hozhat az iparágban, az autógyártóknak gyorsan kell alkalmazkodniuk az új követelményekhez, és befektetéseket kell eszközölniük az alternatív technológiákba.