Az ökológiai lábnyom és a karbonlábnyom összefüggései

olvasási idő: 7 perc

 

Az ökológiai lábnyom és karbonlábnyom összefüggései
Azonosságok és különbségek a két kifejezés között 

 

A fenntarthatósággal kapcsolatban több mérőszám ismert, de ezek közül az ökológiai és a karbonlábnyom talán a legismertebb kifejezések. A jövőben a magán- és munkahelyi életünkben ezen szavak egyre többször fordulnak majd elő. A két tényező szorosan összefügg egymással, de nem azonos jelentéssel bírnak, emiatt összekeverhetők a hibás értelmezés miatt. A cikkben éppen ezért röviden megadjuk a két jellemző értelmezését és egymás kapcsolatát.

 

Ökológiai lábnyom értelmezése, helye a rendszerben

Milyen tevékenységekkel függ össze?

  • Lakhatás
  • Étkezés
  • Közlekedés
  • Beszerzés – Vásárlás
  • Hulladék
  • Termelés (egységben nézve a klasszikus gazdasági körforgás)

Ökológia lábnyom meghatározása

A természeti tőke felhasználásának mértéke, amely függ az egyén és a társadalom tevékenységétől.

Tulajdonságai:

  • Mutatószám: KPI (indikátor)
  • Elszámolási és viszonyítási eszköz
  • Megmutatja az adott népesség vagy tevékenység biokapacitásának igényét a ténylegesen rendelkezésre álló földterület eltartóképességéhez képest.

 okologiai labnyom megoszlasa

Tartalma:

A sokrészes fogyasztásunk összetevőit egyetlen dimenzióba helyezi, mely a földterület, és így összehasonlíthatóvá teszi.

Előnye:

  • Egy dimenziós mérőszám, mértékegysége (gha – globálhektár)
  • Érzékelteti a túlfogyasztást
  • Jól kommunikálható és érthető

Hátrányai

  • Statikusan egy szám: tűrőképességet nem jelez (pl. nem adja meg egy terület maximális eltartóképességét)
  • Mennyiségi mutató: aktuálisan nem jelzi az ökoszisztéma állapotát (hogy áll az adott területen az élővilág helyzete)
  • Eltérő lehet a számítása, mert önkényes (nem mindig hasonlítható össze két érték)
  • Önbevallás alapján készül.

 

Ökológia lábnyom részei:

  • Legelő (növényevő háziállatok fenntartásához szükséges terület)
  • Erdő (faanyagok gyártásához, tüzeléshez szükséges erdőterület)
  • Halászat (halászathoz szükséges vízterület)
  • Szántó (étkezéshez használt termőterület)
  • Beépített terület (lakhatáshoz, termeléshez, emberi léthez szükséges terület)
  • Karbonlábnyom (vagy szénlábnyom: termeléssel és életvitellel függ össze: Scope* 1-2-3 bontásban adjuk meg)

*későbbeikben megadjuk a jelentését

 

Ökológiai lábnyom adatok

Globális ökolábnyom változás
Forrás: https://data.footprintnetwork.org/

 

 globalis okolabnyom valtozas 1

 

globalis okolabnyom valtozas 2

 

 

Hazai ökolábnyom változás 

 hazai okolabnyom valtozas 1

 

hazai okolabnyom valtozas 2

 

Szénlábnyom (karbonlábnyom) értelmezése és helye:

  • Egy tevékenység karbon (szén) kibocsátásának meghatározása
  • A népesség tevékenységéhez, életviteléhez, termelési folyamata következtében keletkező CO2 kibocsátás tonnában megadva, rendszerint 1 évre vetítve.

Karbonlábnyom definíciója

Terület gha-ban (globál hektár), amely által összehasonlítható egy vállalat vagy társadalom tevékenysége az így keletkező CO2 kibocsátással.

Megmutatja tehát, hogy mekkora terület szükséges a keletkező ÜHG (üvegházhatású  gázok) elnyeléséhez.

  • Magánemberek tevékenyége kapcsán az ökológia lábnyomnak kb. 50% -a
  • Vállalatoknál az arány magasabb, 80 % is lehet

 

Karbonlábnyom számítása

Célja: CO2e-ben (széndioxid-egyenértékben) adjuk meg az üvegházhatást okozó gázokat.

 

Főbb üvegházhatású gázok:

uveghazhatasu gazok

GWP index: Az adott gázra vonatkozó légkör felmelegítésének mértékét mutatja meg a CO2-hoz képest. Pl. A CH4 63-szor nagyobb hatásfokkal melegíti fel a légkörünket, mint a CO2.

 

Karbonlábnyom-számítás vállalati és szervezeti szinten  

Miért végezzük: 

  • Vevők, versenytársak, beszállítók, finanszírozók anyavállat kéri vagy elvárja
  • Alapot ad a karbonlábnyom csökkentéséhez, ezáltal mérhetővé teszi a klímaváltozással összefüggő tevékenységünket.
  • Energia-felhasználás csökkentéssel függ össze, tehát gazdaságilag is előnyös

Mire használjuk:

  • A szervezet éghajlatváltozáshoz való hatását és hozzájárulását fejezi ki számértékben
  • Saját teljesítményünket tudjuk összehasonlítani évről évre
  • Transzparens és nyilvános, megmutatja a fenntarthatóságra való törekvés nagyságát és folyamatát évről évre. Például a fenntarthatósági jelentésben.

 

Karbonlábnyom számítás módja

A számításhoz felhasználható keretszabványok és módszerek.
Azt adják meg, hogy milyen alapelvárásoknak kell megfelelnie a számolásnak.
Nem adja meg egy konkrét tevékenységre vonatkozó számítás menetét, ezt a vállalat szakembereinek kell elvégezni a szabványok által megadott módszerrel és keretrendszerrel.


Vonatkozó szabványok – keretrendszerek:   

  • ISO 14069:2013 útmutató az ISI 14064 szabványhoz
  • ISO 14064-1 2018, ISO 14064-2:2019, ISO 14064-3:2019 szervezetek karbonlábnyoma, validálása
  • ISO 14067:2018, termékek karbonlábnyoma
  • GHG protokoll


    Karbonlábnyom számításának fő területei

 karbonlabnyom szamitasa

Forrás: KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért

 

Scope 1

Közvetlen kibocsátás (ami a telephelyen keletkezik)

  • Fix tüzelőberendezések
  • Belsőégésű motorok
  • Termelési és technológiai folyamatok
  • Diffúz kibocsátások
  • Biomasszából származó kibocsátás

Scope 2

Közvetett kibocsátás, ami az energiával kapcsolatos

Az energia-előállítással kapcsolatban keletkezik a keletkezés helyén. Például erőműben.

  • Villamos energia fogyasztásból származó, ami nem a telephelyen keletkezik
  • Fűtés
  • Hűtés
  • Gőz használat

Scope 3

  • Közvetett egyéb kibocsátás
  • Áruszállítás (beszállító és kiszállító)
  • Beszerzések
  • Szolgáltatások (bárki, aki bedolgozik)
  • Eszközök amortizációja
  • Hulladékok (szállítás, kezelés, megsemmisítés)
  • Dolgozók utazása
  • Beruházások, kivitelezések (építkezések)


    Karbonlábnyom számítás lépései
  • Előkészítés (Scope határokat megszabjuk)
  • Adatgyűjtés (mért, számolt, becsült adatokkal)
  • Számítás (módszer szerint pl. GHG protokoll, ISO keretek szerint)
  • Eredmények bemutatása döntéshozóknak (értelmezés, elemzés)
  • Kibocsátás-csökkentés tervezése (Dekarbonizációs terv)
  • Kommunikáció (külső és belső)
  • Éves minősítés (összevetés az előző évekkel)

 

 

Összeállította:
Tan Attila

fenntarthatósági menedzser
környezetvédelmi és klímavédelmi szakértő

 

 

 


Rendezvénynaptár

July 2024
M T W T F S S
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

Kamarai Videók

Csaladbarat hely vedjegy szolgaltato hely WEB SZSZ2020 allo webes felhasznalas

Csaladbarat hely vedjegy munkahely WEB SZSZ2020 allo webes felhasznalas

logo

Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ - logó

Kiemelt partnerek

Pályázati tanácsadók

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - logó

MVP logo GINOP2

MVP logo GINOP2