Fenntartható zajvédelem – 2. rész

Olvasási idő: 5 perc

 

Fenntarthatósági alapkérdések a zajvédelemben
(a 2023. október 31-én indult cikksorozatunk folytatása)

 

1.) Befogadó és fenntartható társadalom, élhető környezet

A zaj első körben pszichológiai problémákat okoz, amelyek alvászavart, koncentrációs zavart, figyelemmel kapcsolatos és idegi problémákat okoznak, majd ezek testi megbetegedés formájában is megjelennek. Ezek összegződésével romlik a hangulat, a teljesítőképesség és az egészségi állapot. 2060-ra, globális átlagban a városokban lakik a lakosság 60 %-a. A fenntartható és élhető környezet egyik feltétele pedig az, hogy csendes legyen.

Fontos kimondani néhány tényt:

  • A vegetatív zavarok a zaj hatása alatt állandóan fennállnak!
  • A zajhoz nem lehet hozzászokni!
  • A vegetatív zavarok alvó emberen attól függetlenül is jelentkeznek, hogy felébreszti őt vagy nem!

 

Csendes területek az EU-ban. Minél világosabb a terület annál nagyobb a zajterhelés.

csendes teruletek eu

 Forrás: https://www.eea.europa.eu/highlights/mapping-europe2019s-quiet-areas

 

2.) Zaj és a biodiverzitás kapcsolata

Az emberekre gyakorolt hatásokon túl a zajszennyezés egyre nagyobb fenyegetést jelent a szárazföldi és a vízi vadvilágra egyaránt. A zaj csökkentheti a szaporodás sikerességét, növelheti a mortalitást, valamint hatására egyre nagyobb mértékben menekülnek az állatok csendesebb területekre. Állatok esetében a káros hatás és annak mértéke a sok különböző fajra vonatkozóan teljes mértékben eltérő lehet. Az állatok hallása többnyire jóval kifinomultabb és érzékenyebb, mint az emberé, így nagyobb mértékben reagálnak a zajokra.

Hogyan hat a zaj az állatokra?

  • Kisemlősök: A hosszú távon zajnak kitett egyedek vérnyomása növekedett, szaporodásukban zavar keletkezett, alacsonyabb számban és kisebb testtömegű egyedeket hoztak világra, a fejlődési rendellenességgel született egyedek száma nő.
  • Háziállatok: Az állatok viselkedésének megváltozása (pl. menekülési reakció), többek között magas vérnyomás, a vér összetevőinek megváltozása (pl. tejelő marha esetében egy 97 dB hangerősségű traktor hatására jelentősen csökkent a vér hemoglobinszintje), valamint tejhozamcsökkenés tapasztalható. Hasonlóan a többi állatcsoporthoz, a haszonállatokat is elsősorban a hirtelen bekövetkező, nem állandó hanghatások zavarják a legjobban.
  • Vadon élő állatok: A menekülési reakció előidézése, sikertelen szaporodás (ez különösen a madarak esetében jellemző). Érdekesség: egy galamb hallása a 10 Hz-alatti tartományban 50 dB-el érzékenyebb az emberénél.
  • Egyéb gerincesek (hüllők, kétéltűek, halak) és gerinctelen fajok: halláskárosodás, táplálkozási és szaporodási rendellenesség, pánik reakció, kannibalizmus és akár 50%-os élethossz csökkenés.

 

Mi a megoldás?

3.) Európai Unió zajpolitikája

Az Európai Unió egy irányelvet adott ki, amely a tagországokra és a csatlakozás folyamatában lévő országokra is vonatkozik.  Ez az irányelv a  környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 2002/49/EK  irányelv (a környezeti zajról szól, a rövidítése END: Európai Zaj Direktíva), amely a legfőbb uniós eszköz a „zajszennyezés” mértékének meghatározására és a szükséges intézkedések megindítására a tagállamok számára.  

zajpolitika eu

Forrás: https://www.eea.europa.eu/publications/environmental-noise-in-europe


Az irányelvet többször, de 2021. július 29-én módosították utoljára. A legutolsó módosítás lényeges változása, hogy az egészségügyi szempontok megvalósulása érdekében hatékonyabban kéri a tervezésekhez használt számítások és mérések elvégzését. A legjelentősebb zajforrásokra vonatkozóan közúti és üzemi zajok esetében oktávsávos, a vasúti zajok esetében pedig ettől is részletesebb módon, tercsávos hangteljesítménnyel vagy hangnyomással kell számolni. Ez egy igen jelentős változás a tervezések során, bár kijelenthető, hogy a szakszerűen méretező akusztikusok ezt megelőzően is így terveztek. 


Az EU zaj direktíva 2021-ben az élettani hatásokat is figyelembe véve szigorított a zajkibocsátás meghatározásával összefüggő tervezési és számítási módszeren!


A zaj hatása függ a zajforrás frekvenciájától is: Mit jelent ez pontosan és hogyan jelentkezik ez az új EU irányelvben?

Az ember számára észlelhető hangok frekvencia tartománya 20 Hz –16 000 Hz között van. A tartományon belül 20–315 Hz-ig beszélünk a „mély” hangokról, 1000 Hz felett pedig „magas” hangokról. A köztes tartományt pedig nevezhetjük a kommunikációs vagy beszédhang tartománynak. A 3 féle megközelítés eltérően fejti ki hatását, amely a hangérzetben jelentkezik:

A hangérzet alapján megkülönböztethetjük a következő hangokat:

- Dörejek és zörejek: nem periodikus rezgésű hanghullámok.

- Zenei hangok: periodikus rezgésekből állnak, amelyek egy alaphang és felharmonikusainak keverékei. Kellemes hangérzetet kelt.

- Tiszta zenei hang: a hangforrás rezgése csak egyfajta frekvenciájú hangból áll, amely mellett felhangok is megszólalnak. Ezek rendezett összesége a zene. 

Egy zajforrás zajkibocsátásának mértékét 3 féle módon adhatjuk meg:

- Egy mérőszámmal, Lp (hangnyomásszintben) vagy Lw (hangteljesítményszintben), a mértékegység a dBA. Az „A” jelölés egy szűrő, amely az emberi fül hallási karakterisztikáját jelöli.

- Oktávsávval: Az Lp vagy Lw értéket felbonthatjuk oktávsávokra. Így látható az, hogy az adott zajforrás a mély, a beszédhangok, vagy a magas hangok tartományában okoz-e jelentősebb zajkibocsátást. Ez alapján méretezhető a zajcsökkentő rendszer. Oktávsávok: 16 Hz, 31,5 Hz, 63 Hz, 125 Hz, 250 Hz, 500 Hz, 1000 Hz, 2000 Hz, 4000 Hz, 8000 Hz, 16 000 Hz.

- Tercsávval: Minden oktávsávot tovább bonthatunk 3 tercsávra, amely még részletesebben megmutatja, hogy egy adott magas hang milyen frekvencián „fütyül” vagy mély hang esetében „búg”. Így konkretizálhatjuk és biztonságosabban meghatározhatjuk a zajforrás elleni védelem módját. (Ezt hasonlíthatjuk a testünk röntgen felvételéhez is, csak itt a hangot világítjuk át.)



Az EU irányelv a lakosságot érő zajra, illetve jellemzően az ipari, kereskedelmi, szolgáltatói és közlekedési zajforrásokra vonatkozik. Ezzel összefüggésben kiemel egyes területeket, úgy mint lakott területek, közparkok vagy agglomerációk, csendes övezetek, iskolák, kórházak és egyéb zajérzékeny épületek és területek. Az irányelv nem határoz meg határ- vagy célértékeket, és nem írja elő a cselekvési tervekben szerepeltetendő intézkedéseket. Ezek kezelése az illetékes tagállami hatóságok döntése alapján történik.
Forrás: https://eur-lex.europa.eu/legal-content

 

Mire nem vonatkozik az EU direktíva?  

  • olyan zajok, amelyeket maga a lakos, mint kitett személy okoz (otthoni zongorázás, házimozi),
  • háztartási tevékenységből származó zajra (húskloffolás, porszívózás, fűnyírás),
  • szomszédok által keltett zajra (például kutyaugatás, kakaskukorékolás, magán célú gépi köszörülés, hőszivattyú vagy klímaberendezés zajkibocsátása),
  • munkahelyi zajra (dolgozókat ér zaj a munkahelyen),
  • közlekedési eszközökön belüli vagy katonai területen végzett katonai tevékenységből eredő zajra.

A munkahelyi zajra és közlekedési eszközökön belüli zajra az adott ország szakági rendeletei vagy irányelvei vonatkoznak.

A lakossággal, háztartással összefüggő zajokra pedig a helyi önkormányzatok rendeletei vonatkoznak. A hőszivattyúkra, klímagépekre vonatkozóan is a helyi önkormányzat az illetékes hatóság.  

 

Összeállította:
Tan Attila
zaj- és rezgésvédelmi szakértő

 

Nyitókép: pixabay.com