A 650 éves Kecskemét gazdaságtörténeti kincsei – 1. fejezet: A céhes világról

Mindjárt az elején egy kis ízelítő egy „Mester-asztal” 17. századi leírásából:
„Az Új Mester főzessen hat tál étket. Első tál étek légyen Káposztás hús egy Disznó orjával egésszen fejestül, melly között légyen négy koncz.”

A hírös mezővárosban már a kezdetektől fogva jelen volt a kézművesipar is. Az önellátás és a háziipar mellett a város ellátására és kereskedelmi célra termelő iparosok jelentős szerepet játszottak a város életében. A gazdálkodás, a háztartás, a viselet és a mindennapi élet gyakran használt termékei már a 16. században is a helyi mesterek műhelyeiből kerültek ki.
Az egy-egy szakmához tartozó mesterek Kecskeméten is céhekbe tömörültek. A céhek voltak a régi iparosok szakmai és érdekvédelmi szervezetei. Az első hiteles írásos adatunk az ötvösök céhének megalakításáról szól, 1557-ből. A céhek élete szigorúan szervezett keretek között folyt. Minden céhnek volt saját pecsétje, zászlója, az értékek őrzésére szolgáló céhládája. Tisztviselőiket Szent György-napkor választották. A céhbehívó tábla felmutatásával hívták a tagokat céhgyűlésre, temetésre, ünnepségekre. A közösségi élet és a tagokról való gondoskodás, a tisztes családi háttér és a jó erkölcs alapvető követelmény volt.
Az inaskodástól a mesterré válásig nehéz volt az út. A legények több mesternél tanulták a szakmát, gyakran külföldi tanulmányúton is részt vettek. A mestervizsga és a remek elkészítése nyilvános próbatétel volt. Mesterlevelet csak az kaphatott, aki befizette az illetékeket és megtartotta a mester-asztalt, a céhbeliek kötelező megvendégelését. Vizsgamunka gyanánt a szakmára legjellemzőbb termékeket kellett elkészíteni meghatározott idő alatt, idegen „látómesterek” jelenlétében. Így például a kovácslegények egy öreg fejszét, egy fűvágó kaszát, egy ásót és egy kapát remekeltek, az ötvösök gyűrűt, ezüstpoharat, pecsétnyomót készítettek.
A 19. század közepén már közel 1200 céhes iparos működött a városban. A céhek 1872-ben, az új ipartörvény létrejötte után szűntek meg. A céhes iratok és a korabeli műtárgyak a várostörténet fontos dokumentumai. Ezek másolatait is érdemes megtekinteni a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett Évszázadok öröksége - Fejezetek Kecskemét gazdaságtörténetéből című kiállításon. A tárlat október 31-ig hétfő kivételével naponta 10 és 18 óra között látogatható Kecskeméten a Rákóczi út 4. szám alatt, a volt SZIGMA épületében.