Olvasási idő: 5 perc
Miért?
Klímaváltozás – háború – infláció és egyéb hívószavak, melyek szinte minden pillanatban keményen megütnek a médiából minket, mint a társadalom alkotó elemeit. Mit kezdjünk ezekkel? Hallgatjuk és várjuk a változást, mi mást tehetünk? Az infláció és a háború ellen nem sokat tehetünk, de a klímaváltozás terén más a helyzet, bár ebből a szempontból kicsiny lénynek érezzük önmagunkat, de mégis érezzük, hogy ezen a téren azért tudunk változtatni. Képesek vagyunk beavatkozni a magunk mikrokörnyezetébe, és ekkor mi is azonnal látjuk a változást. Így tehát ehhez a témához kapcsolódhatunk leginkább.
Az, hogy évek óta nincs valós téli környezet több hónapig tartó hótakaróval, ez talán elég indok, hogy elfogadjuk azt, hogy van klímaváltozás. Felelős állampolgárként igenis be tudunk avatkozni a helyzetbe, melyet a szokásaink megváltoztatásával kell kezdenünk. Ehhez rengeteg irányt ad a média, tehát keressük ezt meg magunkra vonatkozóan! Emellett igaz az, hogy az éghajlatunk száguldó változását a vezető országok esztelen sebességű kapitalista fejlődése okozta, melyet a fogyasztó központú gazdasági forma és a természeti javak ezzel járó mértéktelen felhasználása jellemzett. A korszakra nagyon illő az alábbi idézet:
„Rendkívül produktív gazdaságunk azt igényli, hogy életstílussá váljon a vásárlás.
A vásárlást és a javak használatát szertartássá tegyük,
hogy mindez lelki kielégüléshez, önbecsüléshez vezessen,
hogy vásároljanak, és a régit dobják ki örökké gyorsuló tempóban.”
A gondolat Victor Lebowtól származik, aki a második világháború után javaslatot tett arra, hogyan pörgesse fel az USA a gazdaságát. Ez jól sikerült, az eredményt láthatjuk!
Amiben élünk, az most a valóság! Klímaváltozás van, tehát ehhez kell alkalmazkodnunk. Ebben a korszakban élünk, és aki most születik, az már ezt a helyzetet veszi alapnak úgy, mint a mai 50-90 évesek azt, hogy télen 2-3 hónapig volt folyamatos hó a környezetben. A mai korosztálynak tehát alkalmazkodni kell a klímaváltozás egyéb hatásaihoz, mely elsősorban az időjárási szélsőségekben nyilvánul meg (hőhullámok, aszály, viharos szél stb.). A cél az, hogy amit a beruházásként felépítünk, az ellenálló legyen ezekkel a hatásokkal szemben. A másik cél, hogy a beruházás megvalósítása és működtetése tovább ne károsítsa az éghajlatunkat. Törekednünk kell arra, hogy az építményünk segítsen a klímaváltozás megállításában vagy a változás mértékének csökkentésében is. Sajnos az éghajlati mutatók alapján azt látjuk, hogy a negatív változás nem áll meg. Ez alapján a klímabarát törekvéseink mellett a másik lehetőségünk, hogy alkalmazkodunk a változó helyzethez.
Hogyan alkalmazkodjunk és hogyan érhetők el ezek a szempontok?
Első lépés, hogy már a projekt tervezése során vegyük figyelembe a változó klimatikus hatásokat, amelyekkel szembeni ellenálló képességet az építkezés során meg is valósítunk! Ha ez elmarad, akkor anyagi kárunk keletkezhet, illetve az épületünk működési és használati képességének korlátozása léphet elő. Ha időben előre tervezünk, akkor megtalálható a leghatékonyabb megoldás az alkalmazkodó képességre, mellyel előnyhöz is juthatunk a régebben megvalósított beruházásokkal szemben. Ma fontos szempont az energiaigény csökkentése is, mely szinkronban van a klímabarát építkezéssel, illetve emellett egy gondos tervezéssel komfortos környezet is kialakítható épületen belül és kívül is.
A 2027-ig tartó uniós ciklusban az ide vonatkozó követelmény, hogy a
legalább 5 éves időtávra készülő beruházások esetében
éghajlatváltozási reziliencia vizsgálatot kell végezni.
(Lásd: Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendelete 73. cikk. (2) bek.)
A reziliencia szóval a jövőben egyre többet fogunk találkozni. Jelentése a következő: rugalmas ellenállóképesség. Maga a vizsgálat az építés helyszínére vonatkozóan elemzi az adott környezetben várható klímaviszonyokból származó káros hatásokat.
A vizsgálat két részből áll:
- Klímasemlegességi részvizsgálat. Ez a beruházás által létrejövő üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat (ÜHG) veszi számba. Itt a cél az, hogy az új rendszer ÜHG kibocsátásmentes legyen, vagy a lehető legkevesebb kibocsátású. Elemezni kell egy felújítás hatását is, ahol egy újabb műszaki eszköz (pl. kazáncsere) miatt ÜHG kibocsátás-csökkenés jön létre.
- Klímaalkalmazkodási részvizsgálat. Ekkor az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást vizsgáljuk. Megnézzük, hogy mennyire képes az épület a változó éghajlati hatásoknak ellenállni, illetve a működése során a funkcióját megvalósítani. Pl. egy óvoda klimatizált lesz-e, így a gyerekek komfortérzete megvalósítható-e a meleg nyári napokon.
A cél, hogy azonosítsuk a kockázatokat, és ezek várható káros hatásának mértékét valósan lássuk. Ezt ismerve úgy tervezzük a létesítményt, hogy az ellenálló legyen a kockázatokkal szemben. Amennyiben költség oldalról nézzük a beruházást, akkor tudjuk azt, hogy a káros hatások kezelése miatt valószínűsíthetően magasabb beruházási költséggel számolhatunk, de vegyük figyelembe azt is, hogy ez a kezdeti többlet az évek során megtérül számunkra. A reziliencia vizsgálat szintje függ a beruházás jellegétől, helyétől és a létesítmény funkciójától. Ez alapján a vizsgálat költsége is eltérő lehet.
Pályázat keretében igényelt támogatásokhoz, amennyiben az az 5 éven túli beruházási időt meghaladja, a kiíró kérheti a reziliencia vizsgálatot, melyet a kiírásban ad meg.
Összeállította:
Tan Attila
környezetvédelmi és klímavédelmi szakértő
Bács-Kiskun Chamber of Commerce and Industry
The key to success is – the Chamber