Olvasási idő: 5 perc
1. rész: Fenntarthatósági alapkérdések a zajvédelemben
Tények:
A WHO szerint a levegőminőség hatása után
a zaj az egészségügyi problémák
második legnagyobb környezeti okozója!
WHO: „Az egészség a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapota, nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya, ezért a környezeti zajszennyezés nagyfokú környezet-egészségügyi terhelések közé tartozik. Ennek eredménye, hogy zajszennyezést az egészségügyi hatások becslésekor figyelembe kell venni.
- Akik egész évben átlagosan 40 dB feletti éjszakai zajszintnek vannak kitéve, azok alvászavart és ébredési egészségügyi hatásokat szenvedhetnek el.
- Az 55 dB feletti hosszú távú átlagos zajexpozíció felett a zaj magas vérnyomást válthat ki és szívbetegséghez vezethet."
1. Fenntarthatóság és a zaj kapcsolata
A fenntartható fejlődés jelentés definíciója az ENSZ 1987-es jelentése alapján: Olyan fejlődési folyamat, amely anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét a saját szükségleteik kielégítésére.
Mit is jelent ez a mondat a zajvédelem területén?
A definíció alapján az a tevékenység nem fenntartható, ami olyan hatást fejt ki a társadalomra, amely a saját eltartó képességét negatívan befolyásolja. Közelítsük meg a kérdést ezért direkt formában.
Mit okoz a zaj, miért káros számunkra?
A zaj jelen van, körülvesz minket, de nem vesszük komolyan, mivel nem értjük a szervezetünket érő károsító hatását, a keletkezését, terjedést és a létrejöhető egészségkárosítás mértékét. A probléma az, hogy a zajt bizonyos szint alatt még elviselhetőnek tartjuk. A zaj 125 dBA felett maradandó hallószervi károsodást okoz. Ez a szint az átlagos életvitelünkben nem jellemző. A napi átlagos tevékenységünket (munkahely, közlekedés, étterem, házimunka) 55-80 dBA-ban végezzük, ami még nem okoz azonnali kárt. Ha csendes környezeten tudunk 8 órát pihenni, akkor regenerálódunk. Ha a zajszint állandóan jelen van az életükben, akkor elindul egy lassú károsodás, amelynek előbb-utóbb bekövetkezik az eredménye is. Sok esetben nem tudjuk, miért is vagyunk fáradtak, kimerültek. Ekkor gondolkozzunk el azon, hogy merre jártunk aznap, és milyen zajszint ért minket. Lehet, hogy megkapjuk a választ.
2. Mire számíthatunk a jövőben?
A gépek, közlekedési eszközök, klíma és szellőző berendezések száma drasztikus növekszik az urbanizáció és a klímaváltozás miatt, ezért az energiaszükségletünk is folyamatosan nő. Hiába használunk pl. napelemes mini erőműveket, ha azt egy jelentős zajkibocsátású hőszivattyú működtetéséhez használjuk fel. A gépjármű szám a településeken évente 3-5 %-kal növekszik. Az elektromos autók ebben a vonatkozásban kedvező irányt mutatnak, de elterjedésük még 10-15 évet biztosan igényel. Az EU klímapolitikai vállalása szerint 2035-től nem lehet forgalomba hozni belsőégésű hatású gépjárművet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ami még forgalomban van, az nem üzemelhet.
A kényelmünk és a klímaváltozás miatti élhetőségünk biztosítása miatt a környezetünkben (otthonunkban, munkahelyünkön) egyre több zajos gép működik. A városokban a forgalom mellett a többszintes lakóépületekben egyre több a szomszédoktól származó zajok miatt a panasz, amellyel lassan állandóan kell számolni. A többszintes épületekben, irodaházakban a liftek, a központi fűtőrendszerek, a hőszivattyúk és az egyéb épületgépészeti berendezések, mint zajforrások száma növekedni fog.
A városi lakosság jelentős része a zajt egyre inkább – a levegő szennyezettsége után – a második legnagyobb környezeti ártalomnak tartja.
A lakosság városokba való költözése globális trend, amely zajcsökkentés szempontjából kiemelt feladatot jelent a városfejlesztők számára. Az országonkénti városlakók aránya folyamatosan nő. Ez a ráta globálisan néhány éve haladta meg először az 50%-ot. Van, ahol már 90 %-os az arány, például Belgium, Új-Zéland, Ausztrália, Argentína, Izrael esetében. Magyarországon 70%, Kínában 45%, míg Indiában alig 30%.
A zajterhelés várható hatása és jelenlegi érintettsége az EU-ban
(Forrás: Environmental noise in Europe — 2020 (EEA Report Nr: 22/2019)
- Kiemelt a közúti forgalomból származó zaj 20 %-át érinti a lakosságnak
- 113 millió embert hosszú távon érint a (nappal-este-éjszaka) legalább 55 dB(A) közlekedési forgalomból származó zajszint.
- 22 millió lakost érint vasúttól származó magas zajszint
- 4 millió lakost érint repülésből származó magas zajszint
- 1 millió embert érint az iparból származó magas zajszint
- Az Európai Unió lakossága az 55 dB-t meghaladó szintű zajnak való hosszú távú kitettséget magas zajszintnek tekinti.
A zajkitettség miatt várható konkrét egészségkárosító esetek száma:
- 910.000 gyakori hipertóniás eset,
- évi 43 ezer kórházi eset,
- évente legalább 12 ezer korai haláleset a szívkoszorúér-betegséggel és a szélütéssel összefüggésben.
A cikket folytatjuk!
Összeállította:
Tan Attila
zaj- és rezgéscsökkentési szakértő