A fenntarthatósági jelentés elkészítésére kötelezettek és határidők

Olvasási idő: 8 perc

A fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatos cikksorozatunk 4. részében tekintsük át a rövid alapkérdéseket és válaszokat a témával kapcsolatban!

Mikortól lesz a változás?

A vállalatok értékének és teljesítményének mérésére a gazdasági adatokon felül a fenntarthatósági elvek mérése is kiemelt szempont lesz a jövőben. 2024-től az EU erre vonatkozóan bővítette és kiterjesztette a tagállami szervezetekkel szembeni elvárásait és kötelezettségeit. A vonatkozó rendelet, a Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv (CSRD) már 2023. január 5-től hatályos. Az irányelv meghatározza a kötelezettek körét. A bevezetés a tagországok feladata.

Az Európai Bizottság 2023. július 31-én elfogadta az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványokat is (ESRS), amelyeket a (CSRD) hatálya alá tartozó valamennyi vállalat használhat. A bevezetés a jelentésírásra kötelezett nagyvállatok számára 2025 januárjától kötelező, és a 2024-es évről kell elkészíteni. Emellett a jelentést önkéntes jelleggel bármely méretű és típusú szervezet is elkészítheti. 

Az a vállalat, amely már most megkezdi a felkészülést a jelentésírásra,
a tudatos vállalatok közé sorolandó.

Forrás: www.efrag.org

Kiket érint?

Hazánkban jelenleg kb. 1000 vállalat kötelezett fentarthatósági jelentéstétel készítésére, ezek száma 2025-től jelentősen növekedni fog az új CSRD irányelv alapján. Ez a kötelezés az adott vállalaton túl további feladatokat ad majd az érintetti körnek is, akik a beszállítók, vásárlók és az adott tevékenységgel összefüggő gazdasági, jogi, társadalmi és hatósági szervezetek. Ebből kifolyólag az érintettek száma is jelentősen növekedni fog.

Kikre vonatkozik konkrétan:  

• pénzügyi szervezetekre,
• nagyvállalatokra,
• tőzsdei vállalatokra,
• és közvetetten, de csak részfeladatokkal – a jelentésírásra kötelezett szervezetek kérése alapján létrejövő kötelezettséggel – mindazon cégekre, szervezetekre, akik ezekkel a szervezetekkel érintetti/érdekelti kapcsolatban állnak.

Milyen feladatot jelent ez konkrétan?

A fenntarthatósági elvek mérése azt jelenti, hogy az EU által megadott előírás-keretrendszer (ESRS) alapján mérjük a vállalat környezeti, szociális és szervezeti teljesítményeit is. A fenntarthatósági elveket az Európai Unió Taxonómiája közvetlenül szabályozza, mely egy osztályozási rendszer az éghajlati és környezetvédelmi célkitűzések megvalósítására. Ebből a célból kritériumokat és célkitűzéseket alakítottak ki az EU tagországokra vonatkozóan, amelyet a tagországok saját jogszabályaik alapján kötelesek megvalósítani. 

Mi a cél?

Évente kiadott nyílt és valós tájékoztatás az érintettek számára. Érintettek azok, akik a kötelezett vállalat biztonságos, hosszútávú és legkisebb kockázatú működésében érdekeltek. Ők a befektetők, tulajdonosok, dolgozók, beszállítók, vásárlók, hatóságok, társadalmi és civil szervezetek.

• A fenntarthatósági jelentés a pénzügyi jelentéstétellel egyenrangú legyen!
• A vállalat teljesítményét pénzügyi eredményeken kívül fenntarthatósági eredményei is meghatározzák.
• Ambiciózus és fontos eszköz az EU fenntartható pénzügyi menetrendjének alátámasztására.
• Megtalálni a megfelelő egyensúlyt úgy, hogy ne korlátozzák a jelentéstevő vállalatok terheit, de tegyék lehetővé a vállalatok számára, hogy megmutassák erőfeszítéseiket, amelyeket a zöld üzleti céljaik és menetrendjük teljesítése érdekében tesznek.
• A vállalatok így fenntartható finanszírozáshoz, támogatáshoz juthatnak.

Hogyan közöljük az adatokat?  

Az információkat a fenntarthatósági jelentésben közli a vállalat. A jelentést jelenleg az Európai Unióban, így hazánkban is a legelterjedtebb jelentési keretrendszer alapján készítik, mely a GRI (Global Reporting Initiative:Globális Jelentéstételi Kezdeményezés) rendszere. Hazánkban 2024-ig tehát GRI elvek alapján készített jelentésekkel találkozunk.
info: https://www.globalreporting.org/standards/

Az EU saját irányelvet adott a CSRD-vel (Corporate Sustainability Reporting Directive), amelynek megvalósítására az ESRS (European Sustainability Reporting Standards) szabványok adnak keretrendszert.  

Forrás: https://sustaincase.com/

A CSRD bevezetés ütemezése:

Lépcsőzetes lesz a bevezetés, viszont az irányelvi hatály 2023. január 5-től már él.

• A vállalat méretének megfelelően kell a bevezetést végrehajtani.
• EU tagállamoknak 18 hónapon belül (2024 júliusáig) kell a nemzeti jogrendbe beépíteni a CSRD rendszert (a már meglévő NFRD irányelv jelenleg is benne van a számviteli törvényben).
• Nemzeti felügyelő testületet kell létrehozni a kötelezettségek teljesítésének vizsgálatára.
• Létrehozzák a nemzeti auditálás szabályait és a szankciókat.
• Az első CSRD jelentés periódusidő 2025-től lesz a 2024. évre vonatkozóan.

Indulás: Az érintett nagyvállalatoknak 2024-re már készen kell állni és alkalmasnak kell lenni a jelentéskészítésre. 2024-től már gyűjteni kell az adatokat, tudni kell, hogy miről, hogyan, milyen szervezeten belüli formában történjen. Fontos, hogy ekkor már tudjuk, hogy milyen indikátorokat, mutatókat tudunk évről-évre vizsgálni. Ez fontos, hiszen az összehasonlíthatóság évről-évre csak így tud megvalósulni.

A CSRD helye az EU-s jogrendben:

Az előzmény a GReen Deal (EU Zöld megállapodás) volt, amelynek célja, hogy 2050-re nettó nulla kibocsátásmentes EU gazdaság legyen. Ez az EU gazdaságának átformálását jelenti, amelynek megvalósításához jogszabályokat rendeltek. Így a gyakorlatban is megjelenik az EU, mint globális vezető felelőssége a klímaváltozásban. 

Ezen éghajlati paktum keretében megtörténik:

• az átállás finanszírozása a megvalósításhoz,
• mindez úgy, hogy az átállás méltányos legyen, vagyis senki ne maradjon ki!

MI szükséges a CSRD keretrendszer alapján készített jelentés megvalósításához?

Sztenderdizált adatok szükségesek, amelyeket a ESRS keretrendszer biztosít. A sztenderditálás az alábbi fő területeken szükséges:

• Hozzáférhetőség
• Tartalom
• Formátum

Ehhez adatok szükségesek, melyek:

• Nehezen beszerezhetők vagy nincsenek,
• Nem feldolgozhatók,
• Hozzáférésük korlátozott,
• Nem tudjuk, hogy az adatok megbízhatóak, hitelesek-e,
• Hatalmas adattömegből kell dolgozni,
• Az adatok nem összehasonlíthatóak egymással. Ez kiemelten fontos abból a szempontból, hogy a mutatókat évről-évre elemezni tudjuk. Ehhez szükséges a mutatók állandósága, illetve az alapmutatók pontos meghatározása. Egy rossz mutató meghatározásával félrevezethető eredmények jöhetnek létre a teljesítmények mérésekor.
  
  

Forrás: www.efrag.org

Hogyan történik a CSRD-re átállás finanszírozása az EU-ban?

Akcióterv alapján, amely 3 fő jogszabályra és kötelezetti körre épül.

Ezek már jelenleg is jelentési kötelezettségeket írnak elő:

• pénzügyi szervezetekre,
• nagyvállalatokra,
• tőzsdei vállalatok részére.

Az 1. jogszabály: SFDR 2021 márciusától:

• Pénzügyi szervezetekre vonatkozik
• Fenntarthatósági kockázatokat kell jelenteni a vállalati termékekre vonatkozóan

A 2. jogszabály: NFRD (Non-Financial Reporting Directive) 2018-tól már él, amely megszűnik a CSRD bevezetésével, ami 2025-től indul, és a 2024. évre vonatkozóan kell készíteni jelentést.

Kiknek kell készíteni?

• Nagyvállalatok és tőzsdei vállalatok részére

Miről kell jelenteni?

• Saját tevékenységgel és
• értéklánccal kapcsolatosan.

Ki számít nagyvállalatnak jelenleg?

Egymást követő 2 évben a mérleg fordulónapján a következő 3 feltételből kettő teljesül: 

• 250 átlagos alkalmazotti létszám (az adott pénzügyi évre vonatkozóan)
• 20 M EUR nettó árbevétel
• 40 M EUR mérlegfőösszeg

A 3. jogszabály: EU Taxonómia 2022 januárjától. Mindkettőt (SFDR, CSRD) megalapozza, amely egy egységes szempontú osztályozás a fenntarthatóság rendszerzésére. Megmutatja, hogy egy adott cég tevékenysége mennyire tekinthető fenntarthatónak.

EU-fenntarthatósági jelentéskészítés kötelezettségi rendszere:
Összefoglaló táblázat

Forrás: Denkstadt Hungary Kft webinárum ( CSRD: A kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstétel)

Megjegyzések:

• Újdonság és tervezett 2026-tól a nagyvállalatokat érintő CSDDD jelentéstétel. Itt majd új kötelezetti csoportok lesznek. Ez már szabályozza az emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítást teljes ellátási láncban. A kötelezettek köre tehát a CSRD-ben tovább fog bővülni.
• Aki eddig a taxonómia szerint jelentett, és a 2024-től CSRD jelentést ad, annak elég lesz csak a CSRD jelentés szerint elkészíteni.

Készítette:
Tan Attila
fenntarthatósági menedzser
környezetvédelmi és klímavédelmi szakértő