Légzsákból hasznos termék - egy különleges hazai brand hétköznapjai

Kovács Balázs és Kovács-Sárándy Viktória négy évvel ezelőtt jelent meg lapunk hasábjain (Zöld Ipar Magazin) először, amikor a Kovács-család autóbontójában készítettünk riportot Budapesten. Az autóroncsok újrahasznosításáról folytatott beszélgetés közben újszerű, addig még nem látott táskákra lettem figyelmes a cég irodájában. A légzsákból táskát brand azóta igencsak kinőtte magát, új modelljeik mellett kabátokat is elkezdtek gyártani. A kis szériás trendteremtés mellett a fő feladatkör azonban természetesen a roncsautó feldolgozás – mindkettőről beszélgettünk 2022 szeptemberében Kovács Balázzsal.

 

 -Mit tapasztaltok, mennyire követi az átlagember az autója utóéletét?

- Magyarországon ma évente nagyságrendileg 22-24 ezer autót vonnak ki regisztrált bontókban, bontási igazolással. Ám a valóságban keletkező roncsmennyiség ennek a sokszorosa, 100-120 ezer darab környékén van évente. Az elhagyással, lerakással már kevésbé lehet találkozni, mert a nyilvántartási rendszer nyomon követi az utolsó tulajdonost, viszont van még számos megoldás, amely a tulajdonosok számára egyszerűbbnek tűnik. Általános, hogy külföldi, jellemzően nem EU- országban élő magánszemély nevére, vagy kifejezetten ilyen célra létrehozott magyar, pár hónap alatt bukó vállalkozások nevére kiállított adásvételi szerződéssel értékesítik a járművet. A régi tulajdonos pedig az adásvételivel besétál az okmányirodába és lejelenti a tulajdonjog-változást. Ezeknek a külföldre történő értékesítéseknek a 90 %-a illegális, nem valós értékesítés. Ez a 80-100 ezer autó lényegében eltűnik, nem a legális úton kerül a hulladékáramba…

- Négy évvel ezelőtt egy autóroncsos konferencián ugyanerről a problémáról esett szó, a helyzet ezek szerint nem igazán pozitív irányba változott?

-A követelményrendszerek egyre fokozódnak, nehezednek. Az autók kb. 35%-a nem fémes összetevő (műanyag, üveg, gumi, folyadékok), 15-17% anyagában külön hasznosításra sem alkalmas. Ha manapság egy komplett roncsautó bekerül egy hulladékhasznosítóba, szárazra fektetés után ledarálják, az értékesíthető, mágnesezhető részeket, színesfémeket egy szeparációs rendszer segítségével kiszedik belőle, a többi pedig lerakóba kerül.

A bontásból származó egyéb anyagok, pl. a veszélyes anyagok, vagy azon műanyag alkatrészek, amelyek anyagukban sem hasznosíthatók, nulla, vagy negatív értékűek. Magyarországon az autóállomány jelentősen elöregedett. Akik hazánkban regisztrált autóbontóba viszik gépjárművüket, több tízéves darabokat adnak le, ezek az értékesíthető alkatrészek tekintetében már nem relevánsak. Ezért az itthon bontási igazolással leadott járműveknek kb. 5-8 tömegszázaléka a kinyerhető alkatrész. A többi hulladék.

-A kinyerhető anyagból viszont további problémát jelent új terméket létrehozni.

-Valóban, az anyag szerint válogatott előbontáshoz például élőerő kell, gépesíteni gyakorlatilag lehetetlen. Egyre inkább megnőtt az igény az anyagában, valamint az energetikai hasznosításra alkalmas fémen kívüli hulladékok iránt. A következő időszak erről fog szólni, hiszen az EU által előírt hasznosítási értékek eléréséhez nem megoldás a sima ledarálás, az autóroncsot kézi bontással elő kell készíteni ahhoz, hogy a kinyert anyagok a megfelelő hulladékáramba kerülhessenek. Ez a tevékenység azonban idehaza sajnos nem rentábilis. Ráadásul 2000 óta, amikortól a felhasználónak egyébként nyilván fontos modern kényelmi berendezéseket és passzív védelmi eszközöket építenek az autókba, a szétszerelés még inkább bonyolult művelet. A tervezett elavulást szintén tapasztaljuk.

-Következik, következhet ebből, hogy egyre nagyobb mennyiség kerül be a bontókba?

- Az biztos, hogy az autók tervezett életútja egyre rövidebb időintervallum. Ma rengeteg olyan autó kerül be a bontókba, amik összességében műszakilag még használhatóak lennének, de az alkatrész cseréje többe kerülne, mint maga az autó értéke. Az autógyártók tisztában vannak vele, hogy a másod, harmad piacokon még futnak húszéves járműveik, tendencia, hogy csak a legszükségesebb ideig tartanak gyári alkatrészeket, a cikkszámokat hamar kivezetik – a tulajdonos pedig onnantól vagy megoldja bontott, esetekben utángyártott alkatrészből, vagy megválik az autójától.

- 2018-ban bemutattuk már a légzsákból-termék projekteteket, amely azóta számottevő hazai branddé nőtte ki magát.

- Akkoriban a hazai BMW vezérképviselettel volt szerződésünk a Takata-légzsákok ártalmatlanítására. A Takata piacvezetőnek számított a biztonságtechnikai eszközök beszállítójaként a 2000 évek végén, a 2017-től kezdődő visszahívások azóta több autógyártó garanciális kampányában szerepelnek. Az ártalmatlanítás során keletkező visszahívott légzsákokból kezdtünk el alternatív felhasználásképp táskákat varrni. Jelenleg évi 350 tonna pirotechnikát ártalmatlanítunk, ezen mennyiség jelentős részét a visszahívási kampányokban begyűjtött, illetve a gyártásközi pirotechnikai patronok adják. A telephelyünkön kb. 150 tonna légzsákszövetet dolgozunk fel, ám termékgyártásra, hasznosításra nem mindet használjuk fel. A képződő hulladék egy részét előkezelve jelenleg külföldre exportáljuk, ahol speciális technológiával anyagában hasznosítják. A poliamid légzsákszövetből gyakorlatilag 95 %-os minőségű regranulátumot lehet létrehozni. Több éves közös munka gyümölcse Lang Szonja divattervezővel, hogy az általunk hasznosított gyártásközi hulladék üléshuzat, légzsákszövet, biztonsági övekből Szonja által tervezett, kifejezetten Mercedes-Benz anyagokból összeállított egyedi upcycling táska kerülhet szeptembertől minden újdonsült Mercedes tulajdonos kezébe Magyarországon.

A jövő év közepétől esedékes koncessziós rendszerrel várhatóan sok minden változik majd. Ami már tudható: a roncsautó is a koncessziós hulladékok alá tartozik. Abban biztosak vagyunk, hogy a hulladékgazdálkodási ágazat teljesen átalakul, ám még rengeteg részlet nem világos a regisztrált autóbontók helyzete, gyártói felelősség szerepe, vagy a bevezetni kívánt szolgáltatási díjak területén. Szeretnénk ebben a folyamatban megerősíteni a regisztrált autóbontók aktív szerepét. Megrögzött szándékunk, hogy az általunk kezelt hulladékok minél nagyobb arányban kerüljenek újra használatra, anyagában történő, energetikai hasznosításra, a lerakás elkerülésével. A körforgásos gazdaságra való átállás az évtized kihívása, aminek megvalósítása felülír minden egyéb gazdasági érdeket…

A családi autóbontó vállalkozásban nem használt, leselejtezett légzsákokat forgatva-nézegetve született meg az ötlet a fiatal feleség, Kovács-Sárándy Viktória fejében, hogy a masszív, időtálló, sokféle hatásnak ellenálló légzsákszövetből akár még sokáig hasznos új tárgy születhetne. Így indult el az upcycling vonalat képviselő Back2Bag márka. A tervezés problémái mellett (amorf összevart formák, így a szabás olykor igazi mesterfeladat) meg kellett küzdeni a szakemberhiánnyal is. Vikiék végül tervezőt és készítőt is leltek – a hihetetlenül erős légzsákvásznak és a klasszikus autós bőrülés-maradékok kombinációjával teljesen egyedi darabokból álló kiegészítő-kollekciót tudtak gyártatni. Kísérleteznek is a matériával: pl. megfestik a légzsákokat, de kerekesszékkel közlekedőknek is fejlesztettek már termékeket.

(A cikk eredetileg a Zöld Ipar Magazin 2022. októberi számában jelent meg nyomtatásban.)

Forrás és kép: zipmagazin.hu


Rendezvénynaptár

December 2022
M T W T F S S
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

Kamarai Videók

Csaladbarat hely vedjegy szolgaltato hely WEB SZSZ2020 allo webes felhasznalas

Csaladbarat hely vedjegy munkahely WEB SZSZ2020 allo webes felhasznalas

Új Széchenyi terv - banner

logo

Intelligent Energy EU - logó

tamop234

Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ - logó

Kiemelt partnerek

Pályázati tanácsadók

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - logó

MVP logo GINOP2

MVP logo GINOP2