Energia- és gázáremelkedés, valamint a klímaváltozás összefüggései

Olvasási idő: 10 perc

Kérdések, amelyekre keressük a választ:

  • Hogy függ a villamosáram a gáz árától?
  • Mi lenne, ha az orosz gázt teljesen elzárnák az EU irányában?
  • Mi az oka, hogy mindent felülírnak a gázpiaci fejlemények?
  • Miért nem lehet a napelem által termelt áramot a hazai rendszerre betermelni?
  • Milyen szerepe van a lakosságnak és a vállalkozásoknak a gázfogyasztás csökkentésében?

Ezekre és hasonló kérdésekre, összefüggésekre keresünk választ az alábbi cikkben, melyhez Felsmann Balázsnak, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársának elődásában elhangzottakat vesszük alapul.

 

Az energia iparág ismerete a jelenlegi helyzetig nem volt kiemelt feladata egy vállalkozás vezetőjének.

Ez ma már az egyik legfontosabb szempont a vevői és beszállítói értéklánc tekintetében is. Az elmúlt időszak árugrásaival talán már nem kell számolni, de azt előre becsülhetjük, hogy az ár a 2021 nyár előtti szintre már nem fog visszatérni.

Tehát melyek azok a fő pontok, amelyekkel napjainkban és a jövőben egy vállalkozásoknak és ezzel párhuzamosan a lakosságnak is számolni kell?  

  • Kiszámíthatatlan és magas árak
  • Keresletcsökkenés miatt fellépő áremelések
  • Változékonyság kereslek és kínálat oldalon, mely gyártási volumencsökkenést okozhat, és inflációs hatása is van.
  • Energia piacokon állandó árváltozás, mely nehezen kezelhető
  • Energiaszolgáltatók esetében a piaci rugalmasság biztosítása ipari fogyasztók számára
  • A szabályozott árak rendszere fenntarthatatlan, ez csak óriási kormányzati támogatással működhet
  • A piacon maradás alapfeltétele: rugalmas és gyors alkalmazkodás a változó körülményekhez

EU energiacsúcs - 2022. október 21-22.

Az uniós vezetők megállapodtak az energiaárak leszorításáról, mely a gázpiaci helyzettel van összefüggésben. Orbán Viktor miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy ez megnyugtató, hazánkra nézve is. Emellett nézzük meg ennek előzményeit és azt, hogy a becsült trendek alapján mi várható! Hogyan és mikor kezdődhetett az áremelkedés? Volt-e már korábban összefüggés a gázár és a háború között? Mit mutatnak a tények?  

1. ábra. Az orosz gázáremelkedés havi bontásban (világoskékkel jelölve)

Kp1

Forrás: Felsmann Balázs (REKK) előadása, MKIK Fenntarthatósági Kollégium ülése

Jól látható, hogy 2021 nyarán már indult az orosz gáz áremelése, év végén pedig már történelmi csúcsra jutott. Emellett az is kimondható, hogy a gázpiaci árak robbanása és a háború között egyértelmű a kapcsolat. 2022 júniustól az emelések után még nagyobb árrobbanás jelentkezett.  Kérdés, hogy a 2021 nyarától induló emelések előjelek voltak-e? 2022 augusztusban pedig még nagyobb emelés következett, mely négyszerese volt az egy évvel ezelőttinek. Remélhetőleg ez volt a csúcs, mivel azóta már csökkent a gáz ára.

Az EU energiarendszere, Energiamix

Megújuló energiára alapozva a villamosenergia-szektorban átállás zajlik, melynek aránya már 35-40 % között változik havi szinten. Ez már meghaladja a fosszilis energiaarányt, ami nagyon kedvező. Piacvezetővé vált tehát a megújuló energia rendszer. Fontos, hogy ezt az EU-n belül állítjuk elő, ami a külső kitettség kockázatát csökkenti. A szélerőművi kihasználtság a megújulók arányában csak 22-24 %. 

2. ábra. Energiamix az EU-ban. A táblázat az adott országon belül megtermelt villamosenergia forrásokat adja meg.

Kp2

Forrás: Felsmann Balázs (REKK) előadása, MKIK Fenntarthatósági Kollégium ülése

Látható, hogy a tagországokon belül, hogy oszlik meg az energiák típusa. Egyértelműen láthatók az atomenergiától és a fosszilis energiáktól függő országok. Emellett meg kell jegyezni, hogy hazánk a teljes villamosenergiájának 25-30 %-át importálja, mely az adott EU export ország energiamixe által előállított energia.

Térjünk ki egy kicsit a napenergiára hazánk esetében:
Hazánk a saját villamosenergia termelésén belül napelem által előállított energia aránya 11%, ami az arányokat tekintve első az EU-ban. A gázár emelkedése ezt tovább ösztönözte, így ez az arány napról napra növekszik. Ez nagyon kedvező klímavédelmi szempontból is. A probléma azonban az elektromos hálózat szétosztó képességében van, mely bővítésre szorul. Éppen ezért a napelem erőművek létrehozása a jövőben már csak helyi tároló kapacitással (akkumulátorok) együtt valósítható meg. Ennek oka a hálózat műszaki állapotából származó, befogadó és kapacitás képességének a hiánya.

A helyzet hasonlítható egy fürdőkádhoz, melynek csak 1 db leeresztője és 1 db túlfolyója van. Ha a kádba nagyobb mennyiségű vizet engedünk, mint amennyi a kifolyókon távozni tud, akkor a víz kijön és kárt okoz. Sajnos az elektromos hálózatunk „elfolyó képessége” is korlátos. Napos időben a befogadó képessége felett termelt áram befogadását nem bírja el a hálózat. A hirtelen bekövetkező túlzott energia betáplálás jelentős túláramként jelentkezik a lakásokban, és az összes fogyasztót túlárammal terhelve tönkreteszi. A túláram olyan mértékű is lehet, hogy az komoly tüzet is okozhat.

A feladat most az, hogy a villamos hálózatot alkalmassá tegyük a nagyobb áram mennyiség befogadására. Ez időt vesz igénybe, és 1000 Mrd Ft feletti költséggel jár. Ez viszont nem valósulhat meg pár év alatt. Ez a helyzet tehát rugalmasságot és gyors alkalmazkodóképességet is vár a fogyasztóktól, akik lehetnek lakosok és cégek is. Erre a helyzetre a megoldás, mely előny is lehet, ha a napenergia termelési helyén a napelem tulajdonosa a termelt energiát helyben használja fel. Erről neki kell gondoskodnia.

Jelenleg egyetlen biztos energiaforrásról tudunk, amire mindig számíthatunk, ez pedig a Nap.

A helyzetre megoldás lehet az is, ha egy jobb módú lakos, akinek többlet árama van, a kevésbé jómódú szomszédnak segít, aki tőle kapja az áramot. Ezáltal a hálózatterhelés is csökkent, és a szomszéd is jól járhat az olcsóbb árammal. Ennek mintájára jöttek és jönnek létre az energiaközösségek. Nem feltétlen kell itt nagyban gondolkodni, ez megvalósulhat 2-3 szomszéd között is. Ez együttműködés, kompromisszum és segítőkészség függvénye, melyhez jól megtervezett és mérhető bevétel-kiadás is járul a termelő és fogyasztó oldaláról.  

A nap óránként több energiát biztosít az egész Földnek, mint amennyit 1 év alatt a Földön felhasználunk.
Használjuk ezt ki!

Visszalépve az EU helyzethez, megállapítható, hogy a magas gázár és az azzal előállított áram emelkedése arra sarkall mindenkit, hogy a megújuló energiák felé forduljunk, mely hosszútávon a klímaváltozás érdekében is jelentős eredményt hoz. A gázárak közvetetten határozzák meg a villamosenergia árakat, mivel a gázerőművek aránya még magas, tehát a gáztőzsdei árak az iránymutatói az elektromos áramnak. Az így termelt áram árát meghatározza még a gázerőmű hatásfoka is, mely 40-60 % közötti, tehát a gázerőmű működési költsége is befolyásolja az áram piaci árát.   

3. ábra. Az áramárak változása az EU-ban a háború előtt, 2021 év első és negyedik negyedében. euro/MWh 

Kp3

Forrás: Felsmann Balázs (REKK) előadása, MKIK Fenntarthatósági Kollégium ülése

Azt a vállalkozást, amelynek a vezetője előre gondolkodott, és már megújuló energiával is működik, vagy a technológiájából adódóan közvetlenül nem érintett a gázköltség áremelkedésében, az extraprofitot termelt. Tehát az, aki már megújuló technológiával működött, az előnyt élvez, de természetesen őt is érinti az értékláncban bekövetkező változás.

4. ábra. Néhány EU tagállam áram árának különbsége: euro/MWh

Kp4

Forrás: Felsmann Balázs (REKK) előadása, MKIK Fenntarthatósági Kollégium ülése

Az egyes országok különböző módon kezelik az áram árának támogatását, és nem a piaci árak jelentkeznek, ilyen pl. a spanyol helyzet, ahol az állam támogatja a többletet. Az áram árát meghatározzák a szállítás szűkös kapacitásai is, tehát a kontinens belső országaiban az ár mindig magasabb. Erre példa, hogy a hazai és a német ár hasonló és mozgásuk is együttes. A gázár emelésével párhuzamosan a szén ára és a CO2 kvóta is emelkedett. Ez viszont fordított arányban bevételt jelent, mert a megújuló energia megvalósításával a CO2 kibocsátás csökken, így kevesebb lesz a kvótaszükséglet is.  

5. ábra. A hazai villamosenergia a keresletnövekedés és a felhasználási igények függvényében.

 Kp5

Forrás: Felsmann Balázs (REKK) előadása, MKIK Fenntarthatósági Kollégium ülése

Egyértelműen látszik, hogy az áramigényünk egyre nő, mely a jelenlegi helyzet miatt továbbra is növekedni fog. A csúcskereslet és az átlagostól való eltérés pedig kb. 2300 MW, mely 1/3-os egyes esetekben túlfogyasztást jelent. A hálózati rendszernek ezt is ki kell szolgálnia, tehát a saját hálózatfejlesztés ezért is fontos hazánkban.  

6. ábra. Földgáz részaránya az EU tagállamokban (Miért nagy probléma számunkra a földgáz árának növekedése?)

Kp6

Forrás: Felsmann Balázs (REKK) előadása, MKIK Fenntarthatósági Kollégium ülése

Hazán az EU-ban a 2. legnagyobb földgáz felhasználó. Az első Hollandia. Ők és hazánk között a különbség az, hogy a hollandok saját gázmezőkkel rendelkező gázexport ország, míg itthon 10 % a saját kitermelés. Hollandia 2020-tól váltott és állt át a gázexportról új, megújuló irányokba, és kivezeti ezt a forrást, hazánkban ez a törekvés csak most indult el.

7. ábra. Magyarország földgázértékesítése lakossági és vállalkozási szektorban

 Kp7

Forrás: Felsmann Balázs (REKK) előadása, MKIK Fenntarthatósági Kollégium ülése

Az ábrán a hazai földgáz felhasználásunk mértékét látjuk. A vonal diagram a lakossági, az oszlop diagramm pedig a vállalkozások fogyasztása. A vonalból egyértelműen látszik, hogy a gáz hatósági árának megtartása mellett a lakossági gázfelhasználás folyamatosan nőtt. Ez nem a hidegebb időszakok növekedése miatt volt. Ezt az alacsony gázár indokolja. Egyértelmű, hogy a lakosság leállt az egyéb fosszilis fűtésekről, és a gázt választotta. Az oszlop diagrammban a különböző vállalkozási formák gázfelhasználása (KKV és nagyvállalkozás) található, de ezeket kezeljük egységesen vállalkozásoknak. Megjegyezzük, hogy hazánkban a GDP növekedéssel együtt nőtt az energia felhasználási igény is, ami az elmúlt 1-2 évben jóval meghaladta a GDP-t.

8. ábra. Orosz gázexport változása EU irányában (GWh/nap)

 Kp8

Forrás: Felsmann Balázs (REKK) előadása, MKIK Fenntarthatósági Kollégium ülése

Az EU felé irányuló orosz gázimport változását láthatjuk visszamenőlegesen, mely kb. 1/3-ra esett vissza. A 2020 előtti átlagot mutatja a szürke rész, a bordó rész a 2021-est, ahol már látható a csökkenés, a fekete vonal pedig 2022 augusztus hónapig mutatja az érkező orosz gáz mennyiségét. Látható tehát, hogy jelentős mennyiség hiányzik, melyet az EU kismértékben pótol Norvégiából és Algériából, illetve LNG (folyékony gáz) formájában más forrásokból. A gázbetárolás így folyamatos. Az Európai Unió átlagosan 23 %, míg hazánk 41 % tárolókapacitással rendelkezik az éves átlagfogyasztást illetően. Itthon a töltöttség 70 % volt 2022 szeptemberben, ami az éves igény 41 %-a, tehát gázunk van. Ezért már nem hiányról beszélünk itthon, hanem árazási problémáról. A kérdés, hogy mennyi legyen ennek a gáznak az ára. Látható, hogy mára már Európa is tudja kezelni az orosz gázhiányt.

Mi történne, ha az orosz gáz teljesen megszűnne?

Az EU a kommunikációja során 25 %-os csökkentési igényről beszél. Miért? A konfliktus előtt 33-40 % jött az EU-ba Oroszországból, mely 2022 szeptemberre 7-8 %-ra csökkent. A 40 % felét sikerült más forrásokból pótolni, ebben az LNG a legnagyobb hányad. Tehát maradékot kell kiváltani nem gázalapú energiával, vagy a felhasználást csökkenteni.  Ez a számítások alapján 23%-os hiány jelenleg. Ennek érdekében áramfelhasználás csökkentéséről is beszélünk, hiszen a leírtak alapján jól látható, hogy a gáz és az áram közvetlenül és szorosan összefügg. Ennek a 23 %-os hiánynak tehát fontos eleme a gázfogyasztás és a villamosáram és energiafelhasználás csökkentése, melyben a lakosságnak is és a vállalkozásoknak is fontos szerepe van. 

9. ábra. Az EU gázmix összetétele arra az esetre, ha az orosz gáz megszűnne

Kp9

Forrás: Felsmann Balázs (REKK) előadása, MKIK Fenntarthatósági Kollégium ülése

A két oszlopdiagramm megmutatja a 2021-es gázmix tartalmát. Látható, hogy az orosz hiány esetén az intézkedések hatására 23 % az a hiány, amit pótolni kell.

10. ábra. Gázfelhasználás területei

 Kp10

Forrás: Felsmann Balázs (REKK) előadása, MKIK Fenntarthatósági Kollégium ülése

A gázt 3 szektor használja fel nagy mennyiségben: áramelőállítás, ipar és fűtés. Az EU gázerőművek termelése a gázhiány ellenére nem csökkent az előző évekhez képest. Ennek oka, hogy a vízi energiatermelés a szárazság miatt és az atomenergia termelés a francia erőművek karbantartása miatt csökkent. Ezt a hiányt pótolta a gáz. A kördiagramon ez a helyet látható. 2023-tól a helyzet várhatóan visszaáll, ami a gázigény automatikus csökkenését jelenti. A jövőre vonatkozóan jelentős gázfelhasználás-csökkenéssel számol az EU.

11. ábra. Hazánkban egy háztartási fogyasztóra jutó gázfogyasztás változása:

Kp11

Forrás: Felsmann Balázs (REKK) előadása, MKIK Fenntarthatósági Kollégium ülése

A hatósági árak bevezetése a gázfelhasználás növelésére ösztönözte a fogyasztókat. Ezt megelőzően a növekvő gázár pedig a csökkenésre. Ez alapján a jövő egyértelműen látható, mely a gázfogyasztás mennyiségének csökkenésével jár.  

12. ábra. A főbb nyersanyag és energiapiaci termékek, valamint a szállítmányozás világpiaci árváltozása 2019-hez képest: 

Kp12

Forrás: MNB Inflációs jelentés, 2022 június (infografika)

A három legnagyobb mértékben növekvő szektor (szállítás, gáz, áram) közvetlen összefügg az energia áremeléssel, melynek hatása a többi területre is kihat. Az ábrával azt próbáltuk megmutatni, hogy a helyzet Európán túl, a háború hatásától függetlenül is jelentkezik.


Következtetések a jelenlegi helyzetben:

Pozitív hatások:

  • Az energia áremelések a megújuló energiák bevezetését ösztönzik. Amelyik megújuló energia beruházás eddig nem érte meg, az most már jelentős előnyt adhat, mely klímavédelmi szempontból is előnyös, hiszen CO2 kibocsátás-csökkenéssel is jár.
  • Energiahatékonysági beruházások ösztönzése EKR támogatási lehetőséggel
  • energiaközösségek létrehozása, melyek következtében helyi partnerek között, közösen végrehajtott és megosztott energiatermelés jön létre. Ez a mód a jövő egyik legfontosabb együttműködési formája társadalmi és közösségi szinten.
  • Új technológiák, IT és digitalizáció bevezetése, K+F megvalósítás ösztönzése

Negatív hatások:

  • A fogyasztóra csak korlátozottan hárítható az emelkedő energiaköltség
  • Csökkenhet az energiakereslet egyes ipari fogyasztóknál a saját termékük keresletcsökkenése vagy az energiaáremelés miatt (növekvő csődkockázat)

A bemutatott adatok alapján mind magán, mind vállalkozási szinten dönteni lehet a gáz további felhasználásának lehetőségeiről, vagy annak kiváltásáról megújuló energiára. Az Európai Unió Green Deal (Zöld megállapodás) egyik célja, hogy a fosszilis energiák felhasználási arányának csökkenését támogassa. A nettó zéró karbonkibocsátást 2050-re célozta meg az EU, melyhez ezt a támogatást biztosítja a tagországok számára. A további döntéshez támogatásként megadjuk a várható infláció mértékét rövid és hosszú távra.

13. ábra. Várható rövid és középtávú infláció hazánkban

 Kp13

 Forrás: MNB Infláció jelentés, 2022 szeptember

 

Összeállította:
Tan Attila
környezetvédelmi és klímavédelmi szakértő

 

 


Rendezvénynaptár

January 2023
M T W T F S S
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Kamarai Videók

Csaladbarat hely vedjegy szolgaltato hely WEB SZSZ2020 allo webes felhasznalas

Csaladbarat hely vedjegy munkahely WEB SZSZ2020 allo webes felhasznalas

Új Széchenyi terv - banner

logo

Intelligent Energy EU - logó

tamop234

Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ - logó

Kiemelt partnerek

Pályázati tanácsadók

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - logó

MVP logo GINOP2

MVP logo GINOP2