Étkezési szokásaink hatása a klímaváltozásra

Olvasási idő:7 perc

 

  • Az étkezésünk módosításával hozzá tudunk-e járulni a klímaváltozás lassításához?
  • Az írásban az étrendváltással összefüggő egészségügyi és környezeti hatások fő irányait értékeljük több nemzetközi tanulmány alapján. Pontos adatok megadása nem lehetséges, mivel a klímaváltozással kapcsolatban évről-évre új tapasztalok és mérési eredmények lesznek. Emiatt csak a jelenleg ismert és egyértelmű információkat tudjuk megadni.


Alaphelyzet

A klímaváltozás oka, hogy a légkörünkbe üvegházhatású gázokat juttat az ember. (Rövidítve ÜHG-nak nevezzük.) Ez önmagában nem lenne gond, ha ezt nem túlzott mértékben tennénk. A Föld légköri egyensúlya emiatt változik, mely az átlaghőmérséklet emelkedésével jár. A klímaváltozás tehát a természet részéről egy automatikus válasz a fizika törvényei alapján. Az élelmiszer ágazatban CO2 (szén-dioxid), CH4 (metán) és dinitrogén-oxid (N2O) kibocsátással számolunk, mint ÜHG-kal.

  

Alapkérdés:
A húsevés/vegetáriánus/vegan étkezés milyen mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz?

A kérdés megválaszolása nem könnyű feladat, mivel globálisan eltérő étkezési szokások vannak. Az ENSZ világszervezete, a FAO ezt mégis megtette 2006-ban. (Livestock’s long shadows néven.) Ez az elsők között volt, mely globálisan és részletesen vizsgálta a különböző étrendek egészségre és a környezetre gyakorolt ​​hatásait. A tanulmányt 2010-ben és 2018-ban felülvizsgálták és pontosították. Eszerint az állattartás a felelős a globális ÜHG kibocsátás min. 14,5%-áért, melyből az állatok közvetlen kibocsátása 5%. 

 

feldolgozott

 

Vizsgálat módja

A FAO egész életciklusra vonatkozó analízist végzett, és globális egészségügyi modellt használt fel. Ez részben hibás irány volt, mivel egyes régiónként eltérők a tenyésztett állatfajok és azok tartási módjai. A kutatás egy 2005/2007-es táplálkozási referenciaszinthez viszonyított 3 új táplálkozás típust vizsgált, melyek bevezetése esetében előforduló előnyöket és hátrányokat elemeztek. A FAO több mint 400 oldalas jelentését természetesen többen bírálták ellen érvekkel. Ennek értelmében a jelen írásban az általános tényeket célszerű és szabad csak közre adni, mellyel a lényeges irányokra igyekszem a fókuszt helyezni.

 

Állattartó ágazat helyzete a klímaváltozás szempontjából

Fontos megjegyezni, hogy az állattartó ágazat működése fontos, mivel a népességnövekedéssel párhuzamosan az ágazat fejlődése egyértelműen várható. Ezért is szükséges volt már megkezdeni az ágazat átállását egy csökkenő ÜHG kibocsátású rendszerre. Megjegyezzük, hogy hazánkban jelentős volt az ágazatra vonatkozó ÜHG kibocsátás csökkenés, mely az 1960-as referencia szinthez képest a baromfitermelésben 60 %-ra a sertéstenyésztésben 40 %-ra, a szarvasmarhatenyésztésben 70%-ra csökkent.

 

Az állattartás fontos része a fenntartható gazdaságnak.

A bővülő népesség miatt kevesebb hús jut majd mindenki asztalára a jelenlegi termelési kapacitások mellett, melynek növelése csak az állattartással kapcsolatos ÜHG kibocsátás csökkentése mellett valósulhat meg. Az erre vonatkozó megoldásokat most nem tárgyaljuk, ezt ágazati szinten kell kezelni, melyet az előrelátó gazdák meg is fognak valósítani. A fenntartható állattartás módszere és technológiája adott, mely a körkörös biogazdaság része.

A körkörös biogazdaság folyamata:

 biogazdasag

Forrás: Előadás: Livestock without Shadow (Dr. Martin. C. Th. Scholten)

Információ: https://www.wur.nl/en/persons/martin-dr.-mcth-martin-scholten.htm

 

A növekvő lélekszám az állati eredetű élelmiszer- és takarmányigény növekedését generálja. 2050-ig – az előrejelzés szerint – az alábbi mennyiségi növekedések várhatók 2015-höz képest:

elelmiszer takarmany

Forrás: Livestock without Shadow (Dr. Martin. C. Th. Scholten)


Az állati eredetű élelmiszerek arányának csökkentése az étrendünkben egészségügyi és éghajlatváltozási (klímavédelmi) előnyökkel is jár. A haszon háromnegyede a fejlődő országokra jut, így a legnagyobb környezeti és egészségügyi előnyök a fejlődő országok táplálkozási változásaiból származnak, míg a nyugati magas és közepes jövedelmű országok profitálnak a legtöbbet az egy főre jutó arányban. 

A megfelelő növényi alapú étrendre való áttérés hatásai:  

  • csökken a globális halálozás
  • csökkenti az élelmiszerekhez kapcsolódó üvegházhatású gázok kibocsátását


A FAO által vizsgált új étrendek:

A tanulmány 3 féle étrendet vizsgált. Alapétrendnek a 2005/2007-es évekre alapozott húsfogyasztást is tartalmazó, globális étrendet vette. 

1. HGD: egészséges táplálkozás
Az energiabevitelre vonatkozó globális irányelveken alapul. Naponta legalább öt adag (400 g) gyümölcs és zöldség, 50 g-nál kevesebb cukor, legfeljebb 43 g vöröshús (kevesebb mint 30% a zsír) és max. 2300 kcal-át tartalmaz a lakosság életkori és nemi összetételétől függően.

2. VGT: vegetáriánus
Naponta legalább hat adag (400 g) gyümölcs és zöldség, 50 g-nál kevesebb cukor, hús és hal nincs, tej és tojás lehet, max. 2300 kcal a napi energiabevitel, szintén a lakosság életkori és nemi összetételétől függően.

3. VGN: vegán
Naponta legalább hét adag (400 g) gyümölcs és zöldség, 1 adag hüvelyes, 50 g-nál kevesebb cukor, továbbá nincs hús, hal, tej és tojás. A napi energia célszint 2300 kcal.


Eredmények:

A kutatás célja volt, hogy számszerűsítve is megmutassa a

  • környezetre,
  • emberi egészségre,
  • életminőségre

gyakorolt hatásokat. Így összehasonlíthatók a hatások.  

Az egészség és a környezet közgazdasági értékelése az étrendváltás előnyeit összehasonlítva

referencia-forgatókönyvvel a 2050-es évre. A grafikon egyértelműen megmutatja a tendenciákat a három étrend esetében.

taplalkozas elony

Forrás: https://doi.org/10.1073/pnas.1523119113

 

A három egészséges étrend tartalma: Változások

  • A HGD esetében: a globális gyümölcs- és zöldségfogyasztás 25%-os növekedése, valamint a globális vöröshús-fogyasztás 56%-os csökkenése. A nyugati magas és közepes jövedelmű országokban a húsfogyasztás 78%-os csökkenése várható.
  • A VGT esetében 39%-kal növelni kell a gyümölcs és zöldség fogyasztását, VEG esetében a növekedés 54%, hüvelyesek esetében 324%.  A referencia-forgatókönyvhöz képest a VGT és VEG étrendek 15%-kal kevesebb teljes energiabevitelt igényelnek.

Egészségügyi hatás a különböző étrendek esetében:

  • HGD 5,1 millió elkerült haláleset,
  • VGT 7,3 millió elkerült haláleset,
  • VGN 8,1 millió elkerült haláleset.

Az elkerült halálesetek több mint fele (51-57%) a csökkent vöröshús-fogyasztásnak, 24-35%-a a megnövekedett gyümölcs- és zöldségfogyasztásnak, 19-30%-a pedig az alacsonyabb előfordulási gyakoriságnak köszönhető, mely a túlsúly és az elhízás elkerülésével a túlzott energiabevitel korlátozásának az eredménye.  


ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátás hatások:

  • A kevésbé állati eredetű élelmiszerek fogyasztása esetén csökken az élelmiszerekkel kapcsolatos ÜHG-kibocsátás,
  • A teljes ÜHG kibocsátás-csökkentés háromnegyede a fejlődő országokban történik, különösen Kelet-Ázsiában és Latin-Amerikában,
  • Az egy főre jutó élelmiszerekkel kapcsolatos ÜHG-kibocsátás kétszer annyire csökken a fejlett országokban, mint a fejlődő országokban mindhárom táplálkozási típus esetén.


Gazdasági hatások:

Betegségből származó globális költségmegtakarítás számítása

  • A megtakarítások körülbelül 2/3-a a közvetlen egészségügyi ellátással kapcsolatos költségek csökkenéséből, 1/3-a pedig a nem fizetett informális gondozás iránti igény csökkenéséből származott
  • 3-4%-a a termelékenységet csökkenti, a munkaidő elvesztése miatt lép fel
  • A fejlődő országokban több mint kétszer annyi haláleset kerülhető el, mint a fejlett országokban
  • Az összes költségmegtakarítás több mint fele (54–56%) a fejlett országokban következik be a magasabb egészségügyi kiadások és bevételek miatt

 


Összesítés és következtetés:

A tanulmány alapján a vegetáriánus táplálkozás mind a termelési, mind az étkezési oldalon egyértelműen kedvezően befolyásolja az ÜHG kibocsátást. Fontos megjegyezni, hogy a húst tartalmazó egészséges táplálkozás (HGD) is már jelentősen támogatja a klímaváltozást. A következtetés nem jelenti azt, hogy mindenkinek le kell állnia a húsfogyasztással, csak mérsékelnünk kell azt. Fontos látni és tudni azt a tényt, hogy a Föld eltartó képessége véges, mind a terület, mind az ÜHG kibocsátás szempontjából. Mivel a lakosság száma egyre nő, ezért a hústermelésre lesz igény, hiszen az ember a teremtése óta alapvetően húsevő. Mivel növekszik a népesség és a jelenlegi fejlődő országokban is nő a középréteg, ezzel együtt az életszínvonal, így a húsevők száma is növekedni fog.

A húsra szükség lesz, de a tenyésztés klímabarát módja
és a hús minősége lesz majd a piac meghatározója.

Az eredmények tények, melyek mellett nem lehet elmenni. Igazodni kell a jövőhöz, és ha ezt a valós és előre jelző információk alapján tesszük, akkor az állattartó ágazat az ÜHG kibocsátás csökkentése mellett fejlődhet, és egyre magasabb minőségben képes termelni. Aki ezt meg tudja valósítani, annak lesz biztos piaca a jövőben. A feltételek biztosítása kormányzati és uniós kérdés, melyhez erős ágazati összefogás és együttműködés kell a termelők között.

A klímaváltozás során az együttműködés, a közös gondolkodás, a közös döntések és lépések minden ágazatban fontosak.

Kiemelt fontosságú a helyi döntéshozatal is.

A helyzettel szembe kell nézni, ha akarjuk, ha nem. A fejlődési lehetőség az ellátási láncban szereplő új technológiát fejlesztő, szállító, gyártó és feldolgozó tevékenységet végző vállalkozások számára is adott. Olyan rendszerek fejlesztése szükséges, melyek a fenntarthatóság elveit megvalósítják. Pár irányelv ehhez a következő:  

  • Alacsony metántartalmú termelés megvalósítása
  • A takarmány minőségének és emészthetőségének javítása
  • Az állategészségügyi és tartási feltételek javítása
  • Trágyakezelés: begyűjtés, tárolás és hasznosítás
  • Talajok szénmegkötő képességének javítása
  • Precíziós állattenyésztés

Magánemberek esetében pedig mindenki önállóan dönt, hogy fogyaszt-e húst, vagy nem. A jövőben a fenntarthatóság irányában haladva az életünk minden területén változtatnunk kell, így az étkezési szokásainkon is. Ez be fog következni, mert változik a világunk és ennek szemtanúi vagyunk. Kérdés, hogy miként viszonyulunk hozzá, mint termelő és fogyasztó.   



Összeállította:
Tan Attila
környezetvédelmi és klímavédelmi szakértő


Rendezvénynaptár

December 2022
M T W T F S S
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

Kamarai Videók

Csaladbarat hely vedjegy szolgaltato hely WEB SZSZ2020 allo webes felhasznalas

Csaladbarat hely vedjegy munkahely WEB SZSZ2020 allo webes felhasznalas

Új Széchenyi terv - banner

logo

Intelligent Energy EU - logó

tamop234

Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ - logó

Kiemelt partnerek

Pályázati tanácsadók

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - logó

MVP logo GINOP2

MVP logo GINOP2