Hiába tudják a cégek, hogy havonta akár több százezer forintot spórolhatnának, ha áttérnek az elektronikus számlázásra, egyelőre nem válnak meg a papír alapú számláiktól. Bár az APEH egy éve hivatalosan is elfogadja az e-számlát, akadnak még megoldatlan problémák az ellenőrzések terén. Mit vizsgálnak a revizorok?

Az e-számlázást 2009 óta már az APEH is hivatalosan elfogadja. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) 2009. október 26-án kiadott közleményében foglalt állást az elektronikus úton kibocsátott számlákra vonatkozóan. A dátum fontos mérföldkő volt a hazai e-átmenet szempontjából, hiszen ekkor hárult el az utolsó akadály is az e-számlázás útjából. Ennek köszönhető az is, hogy papírhalmok tologatása és tárolása helyett elég egy digitális adathordozón archiválni az előző év számlaforgalmát.

Az is igaz viszont, hogy az e-számlák ellenőrzésénél leggyakrabban a számlák archiválásával, ennek technikai megvalósításával kapcsolatban talált hiányosságokat az APEH. Az adózónak – mint az adóhivatal tájékoztat – az e-számlákat elektronikusan kell tárolnia, és az elektronikus adatokat az elévülési idő végéig olvasható formában meg kell őriznie. Amennyiben ezt az ellenőrzések során nem látja biztosítottnak az APEH, vagy szerinte fennáll a kockázata a számla "elvesztésének", akkor erre nagyobb hangsúlyt fektetnek a revizorok. Az e-számla önmagában nem jelent plusz adózási kockázatot, csupán az adóhivatal ellenőrzési technikáinak megváltoztatását igényli.
Épp ez az, ami a legnagyobb problémát jelenti szakértői körökben is: az elektronikus számlázásról ugyanis született egy APEH-tájékoztató, melyre hivatkozva a revizorok XML állományokat követelnek meg az adózótól egy PDF-es számlához is. Csakhogy a számlázó szoftverek elenyésző része képes a számlának megfelelő adatsort előállítani, többségük olyan PDF-et állít elő, amihez nem tartozik XML állomány, de ugyanúgy alá lehet elektronikusan írni – mutat rá Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Szövetségének alelnöke. Bírságot emiatt még nem szabott ki az APEH, de jó néhány céggel már folynak az egyezkedések.
Az Itella elemzése szerint az e-számlázásra való áttérés első lépcsőben a cégek egymás közti (B2B) számlaforgalmában várható. A magyar cégek döntő hányada mindenekelőtt a számlázási költségek csökkentését szeretné elérni. Közel 60 százalékuk számára fontos, hogy visszaszoruljanak a számlázáshoz kapcsolódó manuális, élőmunka-igényes munkafolyamatok. A döntéshozók több mint fele úgy látja, hogy a számlázási folyamatok hatékonyabbá tétele vállalati cash-flow szempontból is fontos, hiszen így fel lehetne gyorsítani a pénzáramlás ütemét. Nincsenek kevesen azok sem, akiknek fontos cél még, hogy a beérkező számlák lehetőség szerint közvetlenül a cég informatikai rendszerében landolhassanak, valamint, hogy a számlák archiválása is elektronikusan megtörténhessen. A döntéshozók 45 százaléka környezetvédelmi szempontból is újragondolná a bejövő számlák kérdését, minden harmadik cégvezető pedig fontosnak tartaná, ha a számlák kezelését két-három éves távlatban külső szolgáltatóra bízhatná.

Forrás: www.hvg.hu