A berlini magyar nagykövetség összefoglalója.
1. Az áruforgalom alakulása 2014-ben
1.1 A KSH adatai szerint…
- az EU tagállamainak a teljes magyar kivitelben elért részaránya a 2012. évi 77,6 %-ról 2013-ban 77,1 %-ra mérséklődött, majd 2014-ben 78,1 %-ra,
- az EU régi tagállamainak a teljes magyar kivitelben elért részaránya a 2012. évi 53,7 %-ról 2014-ben 54,2, 2014-re pedig 55,9 %-ra,
- míg Németország részaránya a 2013. évi 25,8 %-ról 27,4 %-ra emelkedett.
A Németországba irányuló magyar kivitel növekedési dinamikája – 5,1 % – már 2013-ban is meghaladta az össz-forgalom 1,7 %-os dinamikáját, (azaz annak éppen háromszorosa volt); s a Németországba irányuló magyar kivitelt az össz-forgalom 4,2 %-os növekedési dinamikáját többszörös (2,5-szeres) dinamikájú növekedése 2004-ben is jellemző maradt.
2014-re a Németországba irányuló export 10,5 és az onnan származó import 5,7 %-os növekedése nyomán
- az exportban – az előző évi 21,0 milliárd €-val szemben - 23,20,
- az importban pedig – a 2013. évi 18,64 milliárd €-val szemben - 19,70 milliárd €-s forgalmat értünk el.
- Így a német viszonylatban elért egész éves exporttöbblet a 2013. évi 2,36 milliárd €-ról 3,50 milliárd €-ra emelkedett, s ezzel meghaladja a teljes, 6,40 milliárd €-s magyar exporttöbblet 54 %-át.
Figyelemre méltó a gépek, gépi berendezések meghatározó szerepe:
- a magyar gép- és berendezés-export 2014 évi teljes növekményének közel három negyede (73 %-a) a német viszonylatban keletkezett,
- s a termékcsoportnak a teljes német kivitelben elért részaránya a 2013. évit több mint két százalékponttal meghaladva csaknem 66 %-ra emelkedett.
A Németországból származó behozatal 5,7 %-kal, a 2013. évi 18,64 milliárd €-ról 19,70 milliárd €-ra, a teljes magyar behozatal 4,7 %-os emelkedését egy százalékponttal meghaladó mértékben bővült, melynek következtében Németországnak a teljes magyar behozatalban elért részaránya a 2013. évi 24,9 %-ról 25,2 %-ra emelkedett.
A KSH adatai szerint a Németországba irányuló magyar kivitel legfontosabb termék-csoportjai a gépek és mechanikai berendezések (XVI/84-es árucsoport, 2014. évi forgalom: 5,7 milliárd €, 24,6 %-os részarány), a közúti járművek (XVII/87-es árucsoport, 5,2 milliárd €, 50,1 %-os növekedés, 22,6 %-os részarány), valamint az elektromos gépek és berendezések, audio- és videokészülékek (XVI/85-ös árucsoport, 4,3 milliárd €, 18,4 %-os részarány).
A Magyarországra irányuló német kivitel legfontosabb termékcsoportjai a gépek és mechanikus berendezések (XVI/84-es árucsoport: 4,8 milliárd €, 28,6 %-os részarány), a villamos gépek és készülékek, audio- és videokészülékek (XVI/85-ös árucsoport, 3,6 milliárd €, 18,5 %) és a közúti járművek (XVII/87-es árucsoport, 3,2 milliárd €, 16,1 %),
1.2. A német statisztika szerint
- a Németországba irányuló magyar kivitel 2014-ben 13,1 %-kal, a 2013. évi 19,49 €-val szemben - túllépve a 20 milliárd eurós küszöböt – 22,04,
- az onnan származó behozatal 13,5 %-kal, a 2013. évi 17,50 milliárd €-ról 19,87 milliárd €-ra,
- míg a 2013-ban csaknem 2,0 milliárd €-t kitevő magyar exporttöbblet 2014-re 2,17 milliárd €-ra növekedett.
A német export 3,7 és a behozatal 2,1 %-os növekedését többszörösen meghaladó forgalmi dinamika hatására Magyarországnak
- a teljes német behozatalban elért részaránya 2,17 %-ról 2,40 %-ra, míg a
- a teljes német kivitelben elért részaránya pedig 1,60 %-ról 1,75 %-ra emelkedett.
Regionális megközelítésben - a Németországba irányuló magyar kivitel több mint 60 %-a a két délnémet tartományba, azaz Bajorországba (2014: 7,5 milliárd €, 30,5 %-os növekedés, 34,2 %-os részarány) és Baden-Württembergbe (2014: 5,7 milliárd €, 11,1 %-os növekedés, 26,0 %-os részarány) irányul. E két tartomány önmagában is a Magyarországon előállított exporttermékek első és második legfontosabb piaca. Euróban kifejezve milliárdos nagyságrendű a magyar kivitel Észak-Rajna-Vesztfáliába (2,2 milliárd €, 10 %-os részarány), Hessenbe (1,9 milliárd €, 8,6 %) és Alsó-Szászországba (1,7 milliárd €, 7,9 %). A hatodik, egyben az új tartományok sorában a legfontosabb exportpiac Szászország (0,5 milliárd €, 2,3 %-os részarány).
A német adatok szerint a Németországba irányuló magyar export legfontosabb termékcsoportjai a gépjárművek és alkatrészek (29-es árucsoport, 2014-ben 7,8 milliárd €, 45,6 %-os növekedés, 35,5 %-os részarány), az elektromos felszerelések (27-es termékcsoport, 2,7 milliárd €, 12,4 %-os részarány), az adatfeldolgozási készülékek, elektromos és optikai termékek (26-os árucsoport, 2,5 milliárd €, 11,4 %-os részarány), valamint a gépek (28-as árucsoport, 2,2 milliárd €, 10,1 %-os részarány).
A Magyarországra irányuló német kivitel legfontosabb termékcsoportjai a gépek (28-as árucsoport, 2014. évi forgalom: 3,9 milliárd €, 19,4 %-os részarány), a gépjárművek és alkatrészeik (29-es árucsoport, 3,7 milliárd €, 54,6 %-os növekedés, 18,6 %-os részarány), az adatfeldolgozási készülékek, elektromos és optikai termékek (26-os árucsoport, 2,3 milliárd €, 11,6 %-os részarány), a vegyipari termékek (20-as termékcsoport, 1,3 milliárd €, 6,4 %-os részarány) és a fémtermékek (25-ös termékcsoport, 1,1 milliárd €, 5,7 %-os részarány).
2. A befektetési kapcsolatok alakulása
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a Magyarországra irányuló közvetlen beruházások értéke Németországból 2013 végén 18.9 milliárd € volt. Ez a 78,2 milliárd €-s állomány 24,1 %-a.
A Német Szövetségi Bank 2015. április közepén rendelkezésre álló adatai szerint a Németországból Magyarországra irányuló közvetlen beruházások értéke 2012 végén 15,7 milliárd € volt. Ennek
- 31,1 %-a áramlott a közútijármű-gyártásba,
- 18,0 %-a az egyéb feldolgozóipari ágazatokba,
- 14,2 %-a az energiaszolgáltatásba,
- 13,1 %-a a kereskedelembe,
- 7,3 %-a az információs- és kommunikációs szolgáltatásokba,
- 5,3 %-a a pénzügyi szolgáltatásokba.
Regionális megosztásban
- 6,0 milliárd € értékben érkezett beruházás érkezett Bajorországból (38,3 %)
- 4,1 milliárd € Észak-Rajna-Vesztfáliából (26,4 %),
- 2,9 milliárd € Baden-Württembergből (18,4 %),
- 1,1 milliárd € Hessenből (7,1 %) és
- 1,5 milliárd € az összes többi tartományból (9,8 %).
3. Gazdaságdiplomáciai aktivitás, kamarai szerepvállalás
A Németország irányában fenntartott gazdaságdiplomáciai aktivitás középpontjában a magyar kis- és középvállalatok exportjának támogatása és a Németországból Magyarországra irányuló befektetői tevékenység ösztönzése áll – utóbbi kiterjed mind a magyarországi érdekeltséggel rendelkező vállalatok aktivitásának bővítésére, mind új, potenciális befektetők megnyerésére. A Magyarországra irányuló német befektetések ösztönzésének különös aktualitást kölcsönöz az a tény, hogy a német ipari és kereskedelmi kamarák felmérése szerint az elmúlt évben kis mértékben emelkedett azon német iparvállalatok száma és aránya, amelyek költségtakarékossági célból az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott országokban keresnek beruházási lehetőségeket.
A gazdasági kapcsolatok fejlesztése, mint diplomáciai prioritás jutott kifejezésre abban a döntésben, hogy a közelmúltban a müncheni, továbbá a többéves szünet után újra megnyíló stuttgarti és düsseldorfi főkonzulátus élére gazdasági tapasztalatokkal rendelkező misszióvezetők kerültek.
A magyar kormány a Magyarországon megtermelt nyereség újrabefektetése, valamint a képzési, innovációs és beszállítói együttműködés fejlesztése céljából eddig kilenc német vállalattal, illetve vállalatcsoporttal kötött stratégiai partnerségi megállapodást. Ezek: az Audi, a Robert Bosch, a Continental, a Deutsche Telekom, a Festo, a Knorr Bremse, a Mercedes, a Siemens és a ZF.
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) mintegy 200, zömmel német érdekeltségű vállalat körében végzett felmérésének legfontosabb megállapításai tartozik, hogy
- az ország és a saját vállalat gazdasági helyzetét a megkérdezett befektetők érezhetően jobbnak ítélik meg, mint az előző felmérésben, néhány mutató esetében az elmúlt tíz év legkedvezőbb eredményeit mérték.
- a felmérés eredményeit is figyelembe véve a DUIHK idén három százalékos gazdasági növekedést vár.
- az üzleti környezettel kapcsolatos elégedettség sok kérdésben csak kis mértékben különbözik a tavalyitól, az egyes kérdésekben tapasztalt javulással más kérdésekben romló elégedettségi mutató áll szemben.
- régiós összevetésben Magyarország megőrizte 9. helyét a 20 országot tartalmazó listán.
A vállalatok aktivitását egyes tartományokkal létrehozott vegyes bizottságok segítik. Az elmúlt fél évben került sor Münchenben a magyar-bajor, Budapesten a magyar-baden-württembergi és Düsseldorfban a magyar-észak-rajna-vesztfáliai vegyes bizottság soros ülésére, előkészítés alatt van a magyar-türingiai vegyes bizottság 2015 második felében Budapestre tervezett ülése, s 2015. április 24-én a Szász Szabadállam miniszterelnökénél és gazdasági miniszterénél tett nagyköveti látogatások során a magyar fél javasolta a Szász-Magyar Fórum öt éves szünet utáni újraélesztését.
A magyar kis- és középvállalatok németországi piaci aktivitását segíti a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara német tagozatának 2014. márciusi megalakulása.
Forrás: MKIK
