A fogyasztóvédelmi hatóság évről évre vizsgálja az árfeltüntetés, illetve áralkalmazás megfelelősége mellett az általános kereskedelmi feltételek érvényesülését is a célból, hogy a hatóság átfogó képet kapjon az érintett területek gazdasági szereplői tevékenységének jogszerűségéről.
Mindemellett nagy hangsúlyt szükséges helyezni a preventív tájékoztatására is, ezért a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztály a partnerség jegyében olyan, az elmúlt időszak helyszíni ellenőrzései során tapasztalt ismétlődő hibákra kívánja felhívni a figyelmet, melyek némi odafigyeléssel könnyen kiküszöbölhetőek, s ez által az esetleges szankciók elkerülhetőek lehetnek:
Mérőeszközök hitelesítése
A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. Rendelet 23. § (2) bekezdése szerint a vásárló részére tömeg, térfogat vagy egyéb mérték szerint forgalmazott terméket – a nettó tömeget, térfogatot vagy egyéb mértéket feltüntető eredeti csomagolásban forgalmazott termék kivételével – csak hatóságilag hitelesített mérőeszközzel történő lemérés után szabad kiszolgálni. Súlypótló eszközök használata tilos.
A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 6. § (2) bekezdése értelmében a joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell elvégezni.
Ugyanezen törvény 6. § (3) bekezdése szerint hiteles az a mérőeszköz, amelyet a mérésügyi hatóság hitelesített, vagy amelynek külföldi hitelesítését első belföldi hitelesítésként elismerte.
A mérőeszköz hitelesítése során a mérésügyi hatóság műszaki vizsgálattal ellenőrzi és tanúsító jellel, valamint hitelesítési bizonyítvánnyal igazolja, hogy az eszköz megfelel a hitelesítési engedélyében foglalt követelményeknek.
Fontos tudni, hogy a hitelesítés érvényességének időtartama az automatikus mérlegek, a nem automatikus működésű mérlegek, valamint a súlyok esetében is 2 év. Ezen időtartamon kívüli eső mérlegek nem számítanak hitelesnek, vagyis használatuk jogszerűtlen. Érdemes tehát odafigyelni a mérőeszközök hitelesítési határidejére, és időben gondoskodni azok elvégzéséről.
Vásárlók könyve
Az egyik legjellemzőbb probléma, a vásárlók könyvének elhelyezésével kapcsolatos:
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. § (4) bekezdése határozza meg a vásárlók könyvére vonatkozó szabályokat, melynek értelmében, az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen, a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni.
A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni, vagy befolyásolni tilos.
Az üzlet olyan pontjába kell tehát elhelyezni a vásárlók könyvét, ahonnan bárki kérés nélkül elveheti azt, és beleírhatja a panaszát, észrevételét, javaslatát.
Fentiek kapcsán fontos megjegyezni, hogy a vásárlók könyvébe tett fogyasztói bejegyzések, panaszok, amelyek az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatosak, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 17./A. §-a szerint írásbeli fogyasztói panasznak minősülnek.
Az írásban tett fogyasztói panaszok intézésével kapcsolatos szabályokat az említett törvény (6)-(8) bekezdései határozzák meg, melyek alapján:
- az írásbeli panaszt a vállalkozás – ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik – a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban, érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. Ennél rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb határidőt törvény állapíthat meg. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles.
- A vállalkozás a válasz másolati példányát öt évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni.
- A panaszt elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét.
A tájékoztatásnak arra is ki kell terjednie, hogy a vállalkozás a fogyasztói jogvita rendezése érdekében igénybe veszi-e a békéltető testületi eljárást. Amennyiben a vállalkozás elutasítja a panaszt és ismert előtte a fogyasztó lakó-, illetve tartózkodási helye, úgy az írásbeli tájékoztatásnak már az illetékes hatóság, valamint az illetékes békéltető testület elérhetőségeit kell tartalmaznia.
Tojás egységár
A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet (Továbbiakban: Ár rendelet) 5/A. §-a előírja, hogy darabra vetített egységár (Ft/db) mellett a tojások kilogrammra vetített legmagasabb egységárát is fel kell tüntetni.
Nem vonatkozik a kilogrammra vetített legmagasabb egységár feltüntetésének kötelezettsége ugyanakkor a helyi piacon értékesített tojások jelöléséről szóló 83/2005. (IX. 17.) FVM-EüM-GKM együttes rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti, a gazdaságában legfeljebb 50 tojótyúkot tartó termelő által termelt és a termelési régión belül működő helyi piacon értékesített tojásra.
Az arra kötelezetteknek a kilogrammra vetített legmagasabb egységárat az alábbi, jogszabályban rögzített tömegértékek figyelembevételével kell meghatározniuk:
- „S” tömegosztályú tojás esetén 43 g/db, vagy ha a csomagolási egységben vagy- nem csomagolt formában értékesített tojás esetén – a tételben található ennél kisebb tömegű tojás, a legkisebb tojás tömegértéke,
- „M” tömegosztályú tojás esetén 53 g/db,
- „L” tömegosztályú tojás esetén 63 g/db,
- „XL” tömegosztályú tojás esetén 73 g/db,
- Ha a csomagolási egységben különböző tömegosztályú tojások találhatók, a csomagoláson jelölt legkisebb tömegre vonatkozó, „S”, „M”, „L”, tömegosztály szerinti tömegérték az irányadó.
Az „S” tömegosztályú tojások esetében tehát, amennyiben a csomagolási egységben/tételben található tojás tömege a rendeletben meghatározott 43 g/db tömegértéknél kisebb, a legkisebb tojás tényleges tömegértékét kell figyelembe venni.
Figyelemmel kell lenni továbbá az Ár rendelet 5/A. § (1) bekezdésére is, mely szerint a tojás kilogrammjára számított legmagasabb egységárat a 4. § e, pontja szerint feltüntetendő egységár betűméreténél legfeljebb 20%-kal kisebb betűméretben kell feltüntetni.
Forrás:
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály
Fogyasztóvédelmi Osztály
