A tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő tanuló pihenőidejének meghatározásánál a 2011. évi CLXXXVII. törvény a Szakképzésről (továbbiakban Szt.), valamint a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről (továbbiakban Közn.tv.) – mely utóbbi 2012. szeptember 1-től lépett hatályba – rendelkezéseit kell figyelembe venni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll. Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés – az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével – csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető.

Alapesetben az alábbi paragrafust kell figyelembe venni a szakképzésben részt vevő tanuló pihenőidejének számításánál:
Szt. 66. § (1) A gyakorlati képzésben részt vevő tanulót tanévenként (Közn.tv. szerint: „tanév: az iskolában, kollégiumban szeptember 1-jétõl a következő év augusztus 31-éig tartó időszak”), azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, legalább (tehát több lehet!!!) harmincöt nap, ezt követően legalább harminc nap pihenőnap illeti meg. A pihenőnap kiadásánál figyelemmel kell lenni a tanulókat a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján megillető őszi, téli, tavaszi és nyári szünet kiadásának rendjére.
(3) A pihenőnap és az egyéni felkészülési idő munkanapokban számítandó, kiadásánál a heti rendes pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni.
Közn. tv. 30. § (1) …. a tanítási év (Közn.tv. szerint: tanítási év: „ha e törvény másként nem rendelkezik, az iskolában minden év szeptemberének első munkanapjától a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapjáig tartó szorgalmi időszak, az érettségi és a szakmai vizsga évét kivéve”) utolsó napját követően pedig legalább hatvan – szakképző iskolában legalább harminc – összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani.
(4) A tanulónak – a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani.A szabályozás részben már létező, részben új szabályokat állapít meg a szakképzésben részt vevő tanuló szünetével és felkészülési idejével kapcsolatban. Továbbra is jár a kiskorú tanuló részére az évi harmincöt-, a nagykorú tanuló részére pedig az évi harmincnapnyi szünet. Ennek elnevezése „pihenőnapra” változott annak érdekében, hogy egyértelműen megkülönböztethető legyen a valamennyi tanulónak járó egyéb oktatási szünetektől. A pihenőnapok a gyakorlati képzésen részt vevő tanuló részére a munkajogi szabályok analógiájára megalkotott „szabadság”, a felnőtt munkavállalókhoz képest kedvezőbb mértékekben. A pihenőnap ennek megfelelően munkanapokban számítandó (ellentétben a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szereplő legalább harminc napos nyári szünettel), azaz a számításánál a heti rendes pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni. Fentieket összegezve a szakiskolai tanulónak adott tanévben járó pihenőidő kiszámításánál alapesetben a nyári szünidőben kiadandó összefüggő 30 naptári napból javasolt kiindulni, mely hozzávetőlegesen 20-22 munkanapot jelent. Az e felett fennmaradó pihenőnapokat (8-15 munkanap) a nyári szünidő alatt – az összefüggő szakmai gyakorlat letöltését követően (a 30 naptári napos összefüggő szünidő, valamint az összefüggő nyári gyakorlat közötti időszakban) - kell kiadni a tanuló számára. A tanítási év során az őszi, téli és tavaszi szünet kiadásának rendjét az Szt. 26.§-a és a 38.§-a szabályozza.
26. § (3) ….... Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető.
38. § (2) A gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe. Az igénybe vett idő helyett – lehetőleg a következő gyakorlati képzési napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.A jövőben a befejező szakképzési évfolyamokon az utolsó tanítási nap és a szakmai vizsga között nem kötelező a tanulónak gyakorlati képzésen részt venni, hiszen az utolsó tanítási nappal a tanuló „teljesítette” az adott évfolyam követelményeit. Ha ezt követően is kötelezően folyna a gyakorlati képzés, annak teljesítése, mulasztása már nem lenne beszámítható az adott tanévbe. Azonban ezen idő alatt is lehetősége van a tanulónak arra, hogy a szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljából gyakorlati képzésen vegyen részt. Ebben az esetben a gyakorlati képzés feltételeiről egyénileg kell a gyakorlati képzést folytató szervezettel megállapodni.
Ha az utolsó tanítási nap és a szakmai vizsga között gyakorlati képzésre sor kerül az előbbieknek megfelelően, a tanulót ebben az esetben is, egy alkalommal legalább tíz nap egyéni felkészülési idő illeti meg, hogy az a korábbi szabályokban is szerepel. A felkészülési idő kiadásánál egyértelműen megfogalmazásra került, hogy azt közvetlenül a szakmai vizsga előtt kell kiadni, mégpedig a külön megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés idejének terhére. A felkészülési időt nem lehet több alkalommal, részletekben kiadni, azt összefüggően kell biztosítani, hogy a tanuló a szakmai vizsgára megfelelő időtartamban felkészülhessen.Szt. 66. §. (2) bekezdés: „A gyakorlati képzésben részt vevő tanuló a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljából, a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezettel történt megállapodás alapján gyakorlati képzésen vehet részt. A gyakorlati képzésben részt vevő tanulót ebben az esetben is, egy alkalommal legalább tíz nap egyéni felkészülési idő illeti meg. Az egyéni felkészülési időt közvetlenül a komplex szakmai vizsga előtt, az e bekezdés szerinti gyakorlati képzés idejének terhére, összefüggően kell kiadni”. Ezen 10 nap tehát a pihenőidőbe nem számít bele. Nem szabad elfelejteni, hogy a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanév szorgalmi időszakot követő időtartamára, július és augusztus hónapra is megilleti. A befejező szakképzési évfolyamon a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulmányok befejezését követő első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg. (Vagyis attól függetlenül, hogy a tanuló a szorgalmi időszak befejezését követően részt vesz-e gyakorlati képzésen, a tanulószerződés a szakmai vizsga utolsó napjáig hatályban marad)
 Táppénz, betegszabadság, szülési szabadság:A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a Munka Törvénykönyve alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A betegszabadságra egyebekben a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni. Üzemi baleset és foglalkozási betegség esetén a gyakorlati képzésen tanulószerződés alapján részt vevő tanuló részére a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátás jár. A tanulót a betegszabadság időtartamára tanulói pénzbeli juttatásának hetven százaléka illeti meg. A tanulószerződés alapján a terhes és a szülő tanulót a Munka Törvénykönyve szerinti szülési szabadság illeti meg.

 

A 2016/2017. tanév rendje

Tavaszi szünet: 2017. április 13.-2017. április 18.
A szünet előtti utolsó tanítási nap 2017. április 12. szerda, a szünet utáni első tanítási nap 2017. április 19. szerda.)

Utolsó tanítási nap: 2017. június 15. (csütörtök)

Részletesebben ITT olvashat.

 


Rendezvénynaptár

Február 2018
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28

Kamarai Videók

Új Széchenyi terv - banner

Intelligent Energy EU - logó

tamop234

Kiemelt partnerek

Pályázati tanácsadók

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - logó

Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ - logó

Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ - logó