Megnyitották Rimaszombatban a Magyar Nemzeti Kereskedőház Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat ötödik felvidéki irodáját. A kassai, dunaszerdahelyi, királyhelmeci és érsekújvári mellett a rimaszombati iroda is szakmai hátteret biztosít majd az azonos problémákkal küzdő kis- és középvállalkozásoknak.
A szakemberek szerint komoly potenciál rejlik a régióban. A Magyar Nemzeti Kereskedőház feladatai között olyan programok előkészítése és lebonyolítása szerepel, amelyek alkalmat teremtenek a magyar és a szlovák cégek közötti kapcsolatfelvételre, naprakész információkkal segítik a vállalkozókat legyen szó cégalapításról, vámszabályozásról vagy adózásról – hangzott el az irodanyitással egybekötött fórumon.
„Hálózatról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy az MNKH-ból bekerülnek az információk, felajánlások – legyen az termék, szolgáltatás, innováció, bármi –a kereskedőházhoz, és ott a 8 ország irodái között tájékozódni tudnak, hogy arra a termékre, szolgáltatásra hol van szükség” – fejtette ki Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország szlovákiai nagykövete
A kis- és középvállalkozóknak tematikus üzleti találkozókat is szerveznek majd. A program azért is fontos, mivel ez az utolsó időszak, amikor Európai Uniós vállalkozásfejlesztési forrásokat lehet lehívni.
Skapinyecz Péter, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat igazgatója elmondta, hogy a hálózatban a rimaszombati a 16. irodaként nyílhatott meg. Hozzátette, hogy Magyarország határ menti térségein kívül kitekintenek a lengyel piacra is. Előadásában a kis- és középvállalkozók részére nyújtandó szolgáltatásokról szólt. Elmondta, összekapcsolják a kínálatot a kereslettel, felmérik a versenyképes vállalkozásokat, akik regisztrálhatnak a partner programba. Iparáganként gyűjtik majd be az információkat, s az adatbázisból partnert tudnak keresni az ügyfélnek. A huszonkét irodában összesen 44 munkatárs működik majd, akik az egyéni érdeklődéseket fogják majd kiszolgálni, hogy segítse az itteni vállalkozók fejlődéseit. „Arra szeretnénk összpontosítani, hogy a konkrét vállalkozók egymással találkozzanak. Az irodák is vállalkozásként működnek, így pontos, precíz és rugalmas munkát várunk el, amely maga is profitorientált" - nyilatkozta.
Hanyus Erik, a MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat rimaszombati irodájának vezetője rámutatott, hogy egy „pici, elfeledett régióról” van szó. „Az, ami elsőre hátránynak látszik, meglátásom szerint könnyen előnyre is fordulhat. Gondolok itt az olcsó munkaerőre, a viszonylag könnyen elérhető ingatlanokra, ipari parkokra, az olcsó befektetési lehetőségekre” – fűzte hozzá.
A hálózatépítéssel Magyarország a gazdasági feltételek javításán keresztül a külhoni magyarság megmaradását is támogatja. A kitörési pontok megtalálása Szlovákiában segíthet az északi és a magyarlakta déli régiói közötti különbségek csökkentésében.
„Egy periférián lévő régióról beszélünk, amelynek a természetes partnere a határ túlsó oldalán van. Ettől függetlenül területrendezési terveinket egy közös európai házban még mindig a határig szoktuk nézni, ami szerintem hibás lépés” – mondta Csúsz Péter, a Magyar Közösség Pártja (MKP) Besztercebánya megyei képviselője.
Magyarországnak egyébként Németország és Ausztria után Szlovákia a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere. A két ország közötti áruforgalom tavaly meghaladta a 8,4 milliárd eurót. A Magyar Nemzeti Kereskedőháznak a tervek szerint Szlovákiában összesen 7 képviselete nyílik.
Forrás: tradehouse.hu, Hírek.sk, Felvidék.ma