A piacfelügyeleti tevékenységben kiemelt terület a termékek ellenőrzése, vizsgálata annak érdekében, hogy a forgalomba szánt vagy a már forgalomba hozott termékek megfeleljenek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ne jelentsenek veszélyt az életre, testi épségre, egészségre, így biztosítva, hogy a jogszabályoknak megfelelő termékek kerüljenek a felhasználókhoz.

Az előírt követelmények érvényesülését a piacfelügyeleti hatóságok ellenőrzik. Magyarországon jelenleg 12 szervezet lát el piacfelügyeleti feladatokat, köztük a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) a területi fogyasztóvédelmi szakigazgatási szervekkel együtt.

A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályait a 2012. szeptember 1-vel hatályos, a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) tartalmazza. A törvény végrehajtására a Kormány elfogadta a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendeletet, melynek rendelkezései 2013. február 2. napjától alkalmazandóak.

Felelősség kérdése

A termékek ellenőrzése során a Hatóság törekszik arra, hogy a teljes forgalmazói lánc felderítésre kerüljön, mivel az egyes gazdasági szereplőknek az értékesítési láncban betöltött szerepüktől függően kell felelősséget vállalniuk a termékek jogszabályoknak való megfelelőségéért.

Tekintettel arra, hogy a forgalmazói lánc elején a gyártó áll, így elsősorban a gyártó köteles gondoskodni arról, hogy a termék gyártása során biztonságos és a jogszabályi előírásoknak megfelelő termékek kerüljenek forgalomba. Fontos azonban, hogy az importőr és a forgalmazó sem hozhat forgalomba olyan terméket, amelyről szakmai gondossága körében tudja, vagy a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret – egyszerű megtekintés, vagy a forgalmazott azonos fajtájú termékek összehasonlítása – alapján tudnia kellene, hogy nem biztonságos. Ezek alapján annak érdekében, hogy csakis biztonságos, és a jogszabályi követelményeknek megfelelő termékek kerüljenek forgalomba, a gyártón kívül az importőr és a forgalmazó is, tehát a teljes forgalmazói lánc felelősséggel tartozik.

Egy termék biztonságosságát elsősorban meghatározhatja jogszabály, uniós jogi aktus vagy a jogszabállyal összhangban álló szabvány.

Biztonságos termék minden olyan termék, amely a szokásos vagy ésszerűen előrelátható használati feltételek mellett nem jelent veszélyt, vagy kizárólag a termék használatával összeegyeztethető, elfogadhatónak tekinthető, és a személyek biztonsága és egészsége magas szintű védelmének megfelelő legkisebb veszélyt jelenti.

Termékbiztonságosságot meghatározó tényezők

A termék biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni:

a) a termék alapvető ismérvei, különösen összetétele, csomagolása, valamint összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások,
b) a terméknek más termékre, valamint az egészségre és környezetre gyakorolt – az együttes használat során ésszerűen várható – hatásai,
c) a termék külső megjelenítése, címkézése, használati és kezelési útmutatója, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója,
d) a termék használatának hatása a fokozott veszélynek kitett – különösen a gyermek- és az időskorú, valamint a fogyatékkal élő – fogyasztókra.

Előfordulhat azonban, hogy egy termék biztonságossága, megfelelősége, a külső megjelenése, alapvető ismérvei alapján nem állapítható meg, ezért a piacfelügyeleti hatóság jogosult bármely termék biztonságosságát, egészségre gyakorolt hatását, megfelelőségét és dokumentációját ellenőrizni, továbbá jogosult a helyszínen méréssel ellenőrizni a termék megfelelőségét vagy laboratóriumi vizsgálat, megfelelőségértékelő szervezet általi vizsgálat vagy a hatóság mérése céljából ingyenes mintát és ellenmintát venni.
Amennyiben a laboratóriumi vizsgálat, a megfelelőségértékelő szervezet általi vizsgálat vagy hatóság mérése céljából mintavételezett termék nem megfelelőnek bizonyul, akkor a vizsgálat költségeit a gyártó, az importőr vagy az a forgalmazó, amelynél a terméket vizsgálat alá vonták, köteles megfizetni. Ezen túlmenően a súlyos veszélyt jelentő terméket a piacfelügyeleti hatóság a jogszabályban meghatározottak szerint jogosult lefoglalni, és azt a jogsértést elkövető gazdasági szereplő költségére megsemmisíteni.

Központi Piacfelügyeleti és Információs Rendszer (KPIR)

A piacfelügyeleti hatóság a fogyasztók életére, egészségére veszélyes, nem megfelelő termékekkel kapcsolatos információkat, valamint a termékek azonosítását segítő információkat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. Ennek keretében a piacfelügyeleti hatóság gondoskodik a KPIR-ban az információk védelméről. A KPIR működtetéséért a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság felelős. A nem biztonságos veszélyes termékekkel kapcsolatos adatokat a KPIR-ban tartják nyilván, ezáltal a KPIR-ban minden olyan lényeges információ rögzítésre kerül, amely elősegíti a nem biztonságos termékek eredményes kiszűrését.

A KPIR tehát olyan információs rendszer, amelyben a piacfelügyeleti hatóságok egy vizsgált termékkel kapcsolatos információkat, adatokat, intézkedéseket rögzítenek, illetve ezekről a KPIR-on keresztül tájékoztatják az NFH-t.

A piacfelügyeleti hatóságok által letiltott és veszélyesnek minősülő termékekről az alábbi elérhetőségeken lehet tájékozódni: http://www.nfh.hu/veszelyes-termekek és a www.piacfelugyelet.hu

A Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer (RAPEX - Rapid Exchange of Information)

A piacfelügyeleti tevékenység eredményes ellátásához szükséges az információcsere a tagállami piacfelügyeleti hatóságok és az Európai Bizottság között is. Az információk hatékony és gyors továbbítását biztosítja az erre a célra létrehozott riasztási rendszer, a RAPEX. A rendszer célja, hogy a veszélyes termékek felkutatása és a szükséges intézkedések megtétele (forgalomból történő kivonás, visszahívás) érdekében a tagállamok illetékes hatóságai együttműködjenek.

Abban az esetben, ha egy tagállamban a piacfelügyeleti hatóság veszélyes terméket talál, az bekerül a rendszerbe és így az egész unióban megtehetőek a szükséges lépések. Fontos kiemelni, hogy a RAPEX csak a nem élelmiszer jellegű termékekre vonatkozik.

Magyarország uniós csatlakozása, 2004. május 1. napja óta az NFH látja el nemzeti kapcsolattartóként a RAPEX rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat. Az Európai Unióban letiltott és veszélyesnek minősülő termékekről az alábbi elérhetőségen tájékozódhat: http://ec.europa.eu/consumers/consumers_safety/safety_products/rapex/index_en.htm

Kecskemét, 2016. november 8.

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály
Fogyasztóvédelmi Osztály