Autósboltok, autókereskedések és autószervizek figyelmébe - Évről évre tendenciaként figyelhető meg, hogy egyre nő a forgalomba helyezett személygépjárművek száma, ezzel együtt pedig szélesedik a kereskedelmi ügyletek köre. Hasonlóan egyéb, mindennapi vásárlásainkhoz, kiemelt fontossággal bír, hogy az autókkal, illetve azok alkatrészeivel kapcsolatos információk – ártájékoztatás, javítószolgáltatás díjai, szavatossági, jótállási jogok – e területeken mindenkor a rendelkezésre álljanak, és azok valósak legyenek.

Tekintettel arra, hogy a családok jelentős része rendelkezik személygépjárművel, továbbá az autókereskedések, javító műhelyek, autósboltok kapcsán számos jelzés, kifogás érkezik a fogyasztóvédelmi hatósághoz, egész évben elrendelt témavizsgálat keretében ellenőrzésre kerül az általános kereskedelmi feltételek, valamint a fogyasztót megillető szavatossági és jótállási igények intézésének megfelelősége.

A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége a partnerség jegyében ezúton kívánja felhívni a témában érintett vállalkozások figyelmét az alábbiakra:

I. Általános kereskedelmi feltételek

  • Nyitvatartási idő - A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (továbbiakban: Kertv.)  alapján a kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni.

  • Vásárlók könyve - A Kertv.  határozza meg a vásárlók könyvére vonatkozó szabályokat.
    Ennek értelmében, az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen, a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos.

    A vásárlók könyvébe tett olyan fogyasztói bejegyzések, panaszok, amelyek az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatosak, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) 17/A. §-a szerinti írásbeli fogyasztói panasznak minősülnek.

    Az írásbeli panaszt a vállalkozásnak 30 napon belül érdemben meg kell válaszolni, azt igazolható módon kell a vásárlóhoz eljuttatni, és a válaszlevelet 5 évig meg kell őrizni. Amennyiben a fogyasztó panaszát a vállalkozás elutasította, úgy az elutasítást indokolni köteles, továbbá meg kell adnia a levélben, hogy a fogyasztó – amennyiben nem ért egyet a vállalkozás döntésével, - mely szervekhez fordulhat jogorvoslatért. Meg kell adni tehát az illetékes hatóság, illetve a vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület levelezési címét.

  • Tájékoztatás a panaszügyintézés helyéről  - A vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni a székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről – ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével – és az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint a panaszok közlése érdekében a vállalkozás levelezési címéről és – ha a panaszokat ilyen módon is fogadja – elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról.

  • Nyugta-, illetve számlaadási kötelezettség teljesítése - Az adóalany köteles  a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. Abban az esetben, ha az adóalany mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól, köteles nyugtát kiállítáni.

  • Az árfeltüntetés, árfelszámítás szempontjai  – A fogyasztót a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban kell tájékoztatni a megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról, melyeket egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan, Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve, a fizetőeszköz nemét (forint) vagy annak rövidítését (Ft) megjelölve kell feltüntetni. A termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni.

A külön jogszabály a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM–SZMM együttes rendelet, mely részletes szabályokat állapít meg. E szerint a termék eladási árát és az egységárát, ha az nem egyezik meg az eladási árral, a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni.

Az egységárat a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m3). A tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t). A hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy – ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást – milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm), a felületre értékesített terméknél pedig négyzetméterenként (Ft/m2) kell feltüntetni. A kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db) kell az egységárat megadni.

Nem kell feltüntetni az egységárat többek között az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű, az egy csomagban lévő, készletben értékesített és a különleges díszcsomagolású terméken.

A 2015. január 1-jén indult ellenőrzések során már eddig is tapasztaltuk, hogy a kereskedők az egységárakat több üzletben is elmulasztották feltüntetni. Ezek leginkább motorolajok, hűtőfolyadékok, szélvédőmosók és különböző kiszerelési egységű autóápolási termékeket érintették.

II. A fogyasztót megillető szavatossági és jótállási igények intézésének megfelelősége

  • Az üzletekben forgalmazott termékek mindegyikére a szavatosság jogintézménye vonatkozik, melynek részletes szabályait a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény tartalmazza.

A kötelezett fél – jelen esetben az üzlet –, hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Mindezeken túlmenően a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

A kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. A fogyasztó kellékszavatossági igénye alapján jogosult - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet. Lehetősége van a fogyasztónak az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelni, a hibát a kötelezett költségére maga kijavítani vagy mással kijavíttatni. A fogyasztó a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a jogszabály szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Azonban tudni kell azt is, hogy jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el.

  • Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. kormányrendelet további szabályozást határoz meg, mely alapján jótállási kötelezettség terjed ki a rendelet hatálya alá tartozó termékköre.

Az autósboltokban, autókereskedésekben forgalmazott termékek közül a közlekedési eszközök 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen kerékpár, elektromos kerékpár, elektromos roller, quad, motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, személygépkocsi, lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi, utánfutó, híradástechnikai készülékek 10 000 Ft eladási ár felett, így különösen üzenetrögzítő, kihangosító készülék, autórádió, műholdas helymeghatározó, hangszóró, mérőműszerek, generátorok, tápegységek 10 000 Ft eladási ár felett, továbbá ezen termékcsoportokhoz tartozó termékek tartozékai és alkotórészei 10 000 Ft eladási ár felett e rendelet hatálya alá tartozóak.

A jótállás időtartama egy év. A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. A vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. A jótállási jegy kötelező tartalmi elemeit a fenti jogszabály 3. § 3. bekezdése írja elő.

Forrás: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége