„Tudás kell, nem a papír!” Ez hangzott el azon a munkáltatói fórumon, amely a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya közös szervezésében valósult meg. Ez a kijelentés azokra a külföldön dolgozó munkavállalókra értendő, akiknek a befogadására alapoz egy cég. A rendezvényen megjelenteket Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte. Megnyitó beszédet Kollár Péter, a kormányhivatal foglalkoztatási főosztályának főosztályvezetője tartott.
Nem könnyű itthon sem találni megfelelően képzett és kellő gyakorlattal rendelkező dolgozót egy adott munkakörbe, nemhogy külföldről hazacsábítani. A toborzás lehetőségeiről tartott prezentációt a saját tapasztalatokból merítve Stang Réka, az MCS Vágóhíd Zrt. HR-vezetője. A klasszikus papíralapú formákon túl az online világ által felkínált módszerekről beszélt. Kifejezetten hatékonynak bizonyult a Facebook – hangsúlyozta az előadó.
A külföldről hazatérő munkavállalók esélyeiről általánosságban is kapott egy helyzetképet a hallgatóság, mégpedig Simon Dávid egyetemi oktatótól, az ELTE TáTK, LOGINDA Kutató és Innovációs Intézet Kft. munkatársától. Simon Dávid bevezetőjében kiemelte: a hazai bérfelzárkózás a legfontosabb. Erre helyezi a hangsúlyt minden olyan ország, amelynek aktív tagjai külföldön helyezkednek el. Amikor már jobb feltételeket tapasztalnak a hazájukban, visszatelepülnek, így félő, hogy az ő helyüket foglalják el külföldön a magyarok. Ehelyett inkább haza kell őket csábítani – hangzott el a prezentációban. A statisztika az mutatja, hogy leginkább a fiatalok hagyják el Magyarországot, de a legtöbben közülük is jönnek vissza. A Dél-Alföldről főként a szakmunkások próbálnak külhonban szerencsét. Zömük alkalmi vagy időszakos munkát vállal. A visszatérőket van esély itthon tartani. Egyre többen jönnek haza az építőiparból, ugyanakkor a vendéglátóiparban a legdinamikusabb a kivándorlás. Új kutatási módszer a blogok elemzése. Ezekből kitűnik, hogy főként az anyagi biztonság és az előrejutás a fő motiváló tényező a migrációban. A karrier-lehetőség csak a második helyen áll. A negatív tényezők, mint például a személyesség hiánya, a nyelvi nehézség vagy a honvágy, a kutatások szerint a visszatérés szempontjából nem fontosak. Kimutatható, hogy évről-évre nő a hazatérés aránya. Ebből az is következik, hogy a munkáltatóknak fel kell készülniük arra, hogy egy másfajta munkakultúrát hoznak haza a visszatérő munkavállalók. Értékesek a tapasztalataik, és könnyen meglehet, hogy ismét elhagyják – ha csak egy időre is – az országot, ezért minden erőfeszítést meg kell tenni a hazatérők itthontartására.
