A növekedés erősítésére, a felzárkózás folytatására van szükség

A nemzetgazdasági miniszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a magyar gazdasági növekedés erősítésére, a felzárkózás folytatására van szükség a következő években, ezt Varga Mihály és Matolcsy György a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó rendezvényén mondta március 6-án Budapesten.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint 2020-ra deficit nélküli pénzforgalmi egyenleget tervez a kormány a költségvetésben, emellett az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést kell elérni 2018-2022 között. Varga Mihály az MKIK rendezvényén a legfontosabb célok között említette, hogy az államadósság szintje 2022-re 60 százalék alatt legyen a GDP-hez mérten. A miniszter kiemelte, szeretnék elérni, hogy 2022-re a bérekre rakódó közterhek a régiós szint alá csökkenjenek, a foglalkoztatásban 2020-ra a korábbi egymillió új munkahelyre vonatkozó ígéreteknek megfelelően további 250-300 ezer új munkahelyet kell teremteni. A vállalati szakmunkásképző-helyeken 2022-ig a tanulói szerződések számát 53 ezerről 75 ezer fölé kell emelni. A nemzetgazdasági miniszter szerint 2013-tól az ország növekedési pályára állt, az ország külső pénzügyi pozíciója 2010 óta pozitív.
Varga Mihály az elmúlt évek eredményének mondta, hogy 72 százalékra csökkent az államadósság GDP-hez mért aránya, ennek jelentőségét a nemzetközi hitelminősítők is egyre inkább elismerik. A nemzetközi pénzpiacokon ennek eredményeként a magyar állampapírok hozama már kisebb, mint a velünk versenytárs Lengyelországé - mutatott rá a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály jelentős eredmények mondta, hogy míg 2010-ben 3,7 millió foglalkoztatott volt az országban, ma már 4,4 millióan dolgoznak Magyarországon, a munkanélküliségi ráta pedig a 2010-es 12 százalékról 3,8 százalékra csökkent. A következő évek feladatai közé sorolta, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak két év múlt papír nélküli intézménnyé kell válnia.
A jövőben Varga Mihály szerint el kell érni azt is, hogy a magyar vállalatok közül három-öt olyan cég legyen, amelynek brandje a nemzetközi gazdaságban is elismert márkává válik, például a buszgyártást, az orvosi műszergyártást nevezte meg olyan ágazatnak, ahonnan nemzetközileg is elismert cégek is kiemelkedhetnek.
Matolcsy György jegybankelnök előadásában azt elemezte, hogy a következő években az országnak felzárkózási fordulatra van szüksége, meg kell valósítani, hogy 2030-ra az ország fejlettségi szintje elérje az európai uniós átlagot, 2050-re pedig az akkori osztrák fejlettségi szintet. Az MNB elnöke szerint 2010 óta az ország tizenkét sikeres fordulatot hajtott végre, köztük gazdaságpolitikai, monetáris politikai és munkaerőpiaci fordulatot. Kiemelte: a monetáris politikai fordulat révén jelentősen csökkent az országban a kamatok mértéke, az állampapírok hozamszintje, ennek hatásaként a központi költségvetés a kamatkiadásokban 2015-ben mintegy 500 milliárd forintot, 2017-ben 600 milliárd forintot takarított meg, az idén pedig várhatóan 750 milliárd forintot spórolhat a büdzsé.
Matolcsy György kiemelte, a következő években a felzárkózási folyamat részeként az országnak fenn kell tartani a tudásintenzív növekedési pályát, de egyre inkább a tőkeintenzív növekedést is meg kell valósítania.
A jegybankelnök úgy érvelt, hogy továbbra is fegyelmezett fiskális politikát kell folytatni. A kihívások között említette, hogy számolni kell a különböző társadalmi csapdákkal, így azzal, hogy esetleg az ország "demográfiai csapdába kerülhet", és továbbra is megmarad a munkaerőhiány, ugyanis az egész világon jellemző a képzett munkaerő hiánya. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ország bruttó hazai terméke és a nemzeti jövedelem (a GDP és a GNI) között napjainkban mintegy 4-5 százalékos rés van, ezt a versenyképességi fordulat alatt meg kell szüntetni. Matolcsy György szerint az ország versenyképességét erősítené, ha a lakosságban a "pénzről való gondolkodás" megváltozna, és az új gondolkodás részeként az emberek értékelnék a gazdagságot, a profitot, a gazdasági sikert. Ehhez természetesen el kell érni, hogy versenyképes pénzügyi rendszerrel, versengő bankokkal rendelkezzen az ország - emelte ki a jegybank elnöke.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a következő tíz évben duplájára kellene emelkednie a bérek vásárlóerejének Magyarországon. A kamara elnöke a rendezvényen elmondta, a gazdaság és a kormány együttműködésében meg lehetne valósítani "a reálbérek duplázását", amelynek a versenyképesség a hatékonyság javulásával kell járnia. Úgy vélte, hogy meg kell erősíteni a kamara hídszerepét a gazdaság és a kormány között. Parragh László hangsúlyozta, hogy a kormánnyal kötött megállapodás alapján az elmúlt években a kamara közreműködött a gazdaságpolitika kialakításában. Előadásában ezúttal azt szorgalmazta, hogy a fenntarthatóságra nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben, és sürgette a kutatás-fejlesztés-innováció rendszerének átalakítását.

Forrás: MTI
Fotó: MTI (Koszticsák Szilárd)

 

 

 


Rendezvénynaptár

Szeptember 2018
H K Sz Cs P Szo V
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

evszazadokoroksege

Kamarai Videók

Legolvasottabbak

Várható események

EuroSkills 2018
2018.09.26
0:00 - 0:00

Új Széchenyi terv - banner

Intelligent Energy EU - logó

tamop234

Kiemelt partnerek

Pályázati tanácsadók

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - logó

Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ - logó

Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ - logó