Az európai uniós fejlesztési források felhasználásában Magyarország a visegrádi országok között az első helyen áll, az Európai Unió 28 tagállamában pedig az elsők között van - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára egy konferencián. Magyarország a 2014-2020 között rendelkezésre álló forráskeret 88 százalékát már meghirdette, a teljes keretösszeg 46 százalékát lekötötte, 2017 tavaszáig a további lehetőségeket is kiírják, 2018-2019-2020 pedig a végrehajtás éve lesz. Az államtitkár emlékeztetett, tavaly több mint 1974 milliárd forint uniós forrást fizettek ki, ebből 250 milliárd forint a 2007-2013-as időszakhoz kötődött.

A tervek szerint 2017-ben minimum 2200 milliárd forint kifizetéssel számolnak, de a következő hetekben Lázár János miniszter előterjeszti, hogy a kifizetési szintet emeljék 2700 milliárd forintra, és ha ez a kifizetés teljesül, az érintett állami alkalmazottak 12-24 havi prémiumot is kaphatnak – mondta az államtitkár.

A források felhasználásában azok a vállalkozások számíthatnak támogatásra, amelyeknél megalapozottan látszik, hogy a fejlesztésükkel hozzájárulnak a foglalkoztatás növekedéséhez, az intézményrendszer átalakítása pedig garanciát ad a hatékony forrásfelhasználásra.

A magyar kkv-k idén 2362 millió euróra pályázhatnak

A magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv) az idén 2362 millió euróra pályázhatnak majd, míg például Horvátországban, Romániában és Bulgáriában jóval kevesebb - sorrendben 122 millió, 221 millió,  illetve 627 millió euró - uniós pályázati pénz áll a vállalkozók rendelkezésé 2017-ben - derül ki a Goodwill Consulting Kft. pályázati tanácsadó cég regionális összehasonlításából. A magyar keret jelentős eltérése abból adódik, hogy Magyarországon 2017 végégig minden pályázatot kiírnak, míg a másik három országnál ez arányosan oszlik el a 2014-2020-as időszakban.

A felmérés szerint a legnépszerűbbek mind a négy országban a kapacitásbővítésre és az eszközbeszerzésre szóló pályázatok. Magyarországon a vissza nem térítendő támogatások, az innovációs, és a Közép-Magyarországi régióban elérhető gazdaságfejlesztési kiírások iránt a legnagyobb az érdeklődés.  Romániában a vidékfejlesztés területén aktívak a gazdák, Bulgáriában az innováció és versenyképesség, a vidékfejlesztés, és a HR fejlesztések területén van igény, Horvátországban pedig a termelési létesítmények építésére, felújítására pályáznak legszívesebben a gyártó és szolgáltató kkv-k.

Az elemzés szerint a kkv-k pályázási kedve a vizsgált  országokban nagy mértékben eltérő, ugyanis Magyarországon kifejezetten magas a pályázatot benyújtó vállalkozások száma, Romániában és Bulgáriában azonban csak mérsékelt. Mindez a tanácsadó cég szerint azzal magyarázható, hogy Bulgáriában egyebek mellett az adminisztrációs terhek, a kiírásokban támasztott kritériumok, a minisztériumok késése, az operatív programok költségének csökkentése, Romániában pedig az adminisztrációs terhek mellett az elbírálási idő és a közbeszerzési eljárások befolyásolják negatívan a pályázati hajlandóságot.

Emelkedett a kkv-k által megpályázható támogatás

Január 25-től újra pályázhatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások egyebek mellett eszközvásárlásra, új technológiai rendszerek kialakítására, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására, a megpályázható összegek magasabb - hívta fel a figyelmet Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. Módosult a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) két népszerű pályázatának több pontja.

A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítésére elnyerhető vissza nem térítendő forrás 25 és 500 millió forint között lehet, a mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatására megjelenő felhívásnál pedig 5 és 40 millió forint közötti összeg nyerhető el. Mindkét esetben a pályázható támogatási összeg felső határa csaknem megduplázódott. A termelési kapacitások bővítésére 18 milliárd forint áll rendelkezésre. A vissza nem térítendő támogatásból lehetőség nyílik új eszközök, gépek beszerzésére, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítására, az ehhez kapcsolódó gyártási licenc, know-how beszerzésére, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására, infrastrukturális és ingatlan-beruházásokra, valamint információs technológiafejlesztésre is - ismertette.

A kapacitásbővítő beruházások támogatására kiírt pályázati felhívás esetében 21 milliárd forint keretösszegre pályázhatnak a vállalkozások. A támogatás új, modern eszköz- és gépparkok beszerzésére, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására, információs technológia-fejlesztésre vagy akár honlapkészítésre is fordítható - emlékeztetett Rákossy Balázs.

Fél nap alatt 210 pályázat

Január 25-én, a pályázat elindulásának napján fél nap alatt 210 pályázatot adtak be a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) a termelési kapacitások bővítését célzó pályázatta, 28 milliárd forintnyi igényelt támogatás pedig a másfélszerese a rendelkezésre álló keretösszegnek - hívja fel a figyelmet a Goodwill Consulting pályázati tanácsadó cég, az uniós pályázati oldalon megjelent adatok alapján.

A másik, szintén aznaptól beadható GINOP-pályázaton alacsonyabb összegű kapacitásbővítő beruházásokhoz kapcsolódó eszközbeszerzésre, információs technológiafejlesztésre, vagy akár online megjelenésre nyerhetnek el támogatást a vidéki székhellyel, illetve telephellyel rendelkező kkv-k. Minimum 5, maximum 40 millió forint támogatást lehet elnyerni, 50 százalékos támogatási intenzitás mellett. A január 25. kora délutáni adatok szerint csaknem 650, mintegy 12,5 milliárd forint értékű támogatási igénylést nyújtottak a kkv-k a 21 milliárd forintos keretösszegre.

PÁLYÁZATOK

Infokommunikációs pályázat kkv-knak

Március 8-tól lehet benyújtani a kis- és közepes vállalkozások digitalizációját segítő, összesen 54 milliárd forintos keret pályázatait - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára, Kara Ákos. Az 54 milliárd forintos keretet három pályázati kategóriában hirdetik meg, és szinte bármilyen gazdasági ágban működő vállalkozás részt vehet a pályázatával. Az elnyerhető összegek 35-40 százalékban vissza nem térítendő források, 40-55 százalékban pedig kedvezményes kölcsönként nyerhetik el az indulók.

Az eredetileg tervezett időpontot azért módosították március 8-ra, hogy mindenkinek legyen ideje a felkészülésre, illetve hogy minél nagyobb számban tudjanak részt venni a kkv-k közül. A három pályázati kategória közül a legnagyobb, mintegy 40 milliárd forintos keret a bármilyen területen működő cégek vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztéseire, valamint a felhőalapú online üzleti szolgáltatásaik terjesztésére szolgál. Ebből a keretből mintegy négyezer vállalkozás nyerhet majd 40 százalékban vissza nem térítendő forrást - egy és 24 millió forint közötti összeget - és 55 százaléknyi kedvezményes, egy százalékos kamatozású kölcsönt.

Kifejezetten infokommunikációs cégeknek írták ki a mintegy 10 milliárd forintos keretösszegű pályázatot, amelyen nagyjából 200 vállalkozás nyerhet. Olyan cégek jelentkezését várják, amelyek a meglévő digitális alkalmazásaikat külpiacokon is terjeszteni kívánják, s ehhez 40 százalékos vissza nem térítendő forrást, valamint 50 százaléknyi kedvezményes kölcsönt szerezhetnek.

A harmadik pályázat révén, közel ötmilliárd forintos keretösszegből várhatóan 20 kkv nyerhet támogatást és kölcsönt üzleti felhőszolgáltató központok létrehozására és bővítésére - ismertette Kara Ákos.

Az államtitkár mindehhez hozzátette: a pályázatok beadásának kezdete és a források megnyitása egy napon történik. Miután automatikus elbírálás zajlik, a beadások sorrendjében, a források kimerüléséig lesz lehetősége a pályázóknak, amelyek a közép-magyarországi régiót leszámítva bárhonnan jelentkezhetnek a fejlesztési keretre.

Logisztika és gazdasági fejlesztés

A közeljövő logisztikai beruházásait mindenképpen összehangolja a kormány a gazdaságfejlesztési elképzelésekkel - mondta Erb Szilvia, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) gépjármű-közlekedési és vasúti szabályozási főosztályának vezetője a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) nemzetközi közlekedéslogisztikai konferenciáján. A vasúti beruházásoknál kiemelten figyelembe veszik az intermodális szempontokat, akár a személy-, akár a teherfuvarozás fejlesztésről lesz szó.

Az Integrált közlekedésfejlesztési operatív programban (Ikop) mintegy 1200 milliárd forint lesz beruházásokra. Az uniós forrásokból megvalósítandó vasúti fejlesztések többek között új járművek beszerzését, a szűk keresztmetszetek felszámolását, az utasforgalmi létesítmények korszerűsítését, a villamosítást és diagnosztikai eszközök fejlesztését jelentik.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility, CEF) keretében 392 milliárd forint jut majd az országnak. A teljes keretet sikeresen lekötötték, amelynek több mint kétharmada vasútfejlesztésre megy.

Munkahelyi képzések támogatása

Elindult a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (Vekop) keretében a munkahelyi képzések támogatására kiírandó uniós pályázati felhívások társadalmi egyeztetése, a pályázatok összértéke több mint 3 milliárd forint - közölte Rákossy Balázs. A mikro-, kis- és közép-, valamint a nagyvállalatok munkavállalóinak képzését támogató pályázatok célja, hogy javítsák az alkalmazottak foglalkoztathatóságát, munkahelyi készségeit és kompetenciáit, ezzel javuljon a vállalkozások versenyképessége.

Ösztönözni kívánják a foglalkoztatókat munkavállalóik tudásának folyamatos fejlesztésére. A támogatással a vállalkozások saját forrásaikat kiegészítve biztosíthatják minél több munkavállalójuk képzésbe történő bekapcsolódását, illetve így többen férhetnek hozzá a munkahelyi tanulási lehetőségekhez azok közül is, akik a munkaerőpiacon maradáshoz fejlesztésre szorulnak.

Támogatási kérelem benyújtására mindkét felhívás esetében jogosultak a hazai és európai gazdasági társaságok, valamint a szociális, takarék-, hitel-, iskola-, agrárgazdasági, biztosító- és egyéb szövetkezetek, illetve a magyarországi székhelyű európai gazdasági egyesülések, az európai területi együttműködési csoportosulások, a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei, a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülések magyarországi telephelyei, a nonprofit korlátolt felelősségű társaságok, a nonprofit részvénytársaságok és az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorciumok.

Forrás: MTI

Rendezvénynaptár

Szeptember 2017
H K Sz Cs P Szo V
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Kamarai Videók

Legolvasottabbak

Új Széchenyi terv - banner

Intelligent Energy EU - logó

tamop234

Kiemelt partnerek

Pályázati tanácsadók

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - logó

Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ - logó

Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ - logó