2012-ben a vártál nagyobb gazdasági visszaesés következett be Magyarországon , ezzel a termelés szintje újra távolabb került a válságot megelőző időszak színvonalától. A legnagyobb mértékű visszaesés 2012 IV. negyedévében következett be  Mindemellett a GDP alakulásának tavalyi évre vonatkozó, már elérhető adatai arról tudósítanak, hogy nem mélyül tovább a recesszió és a mélyponton már túl van a magyar gazdaság.

A GVI vállalati konjunktúra vizsgálatának eredményei a pozitív irányú változások erősödését jelzik. A GVI konjunktúra mutató értéke az októberi +23 pontról 2014 áprilisra +30 pontra nőtt és ezzel elérte a 2011 áprilisi szintet. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 2014. áprilisi vállalati konjunktúra felvételének eredményeit sajtótájékoztatón ismertette Parragh László, az MKIK elnöke, és Tóth István János, a GVI ügyvezető igazgatója.

A GVI konjunktúramutató értéke a tavaly októberi +23 pontról áprilisra +30 pontra nőtt, és ezzel elérte a 2011. áprilisi szintet. A mutató komponensei közül az üzleti helyzetre vonatkozó várakozások mutatnak egyértelmű és jelentős javulást, a várható beruházási aktivitás és a rendelésállomány esetében inkább csökkenésre és romlásra számítanak a cégek. A munkaerő-kereslet a versenyszektorban a következő hat hónapban emelkedni fog.

A felmérés során áprilisban több mint 14 000 céget kerestek meg, amelyek közül 2606 válaszolt; Magyarországon ez a legtöbb céget felmérő vállalati konjunktúravizsgálat.

A külső környezet a jelentés szerint kedvező, a német GDP a müncheni Ifo intézet előrejelzései szerint az idén még valamivel 2 százalék alatti ütemben, jövőre már 2 százalékkal nő, az euróövezetben pedig 2014-ben 1, 2015-ben 1,5 százalékos bővülésre lehet számítani.

A magyar gazdaságban a konjunktúramutató minden gazdasági ágban emelkedett október óta: ipar +43 pont, kereskedelem +31 pont, egyéb gazdasági szolgáltatás +18 pont, építőipar +22 pont. A GVI konjunktúravizsgálat adatai emelkedő GDP-növekedési ütemet vetítenek előre.

Leginkább pozitív kilátásokat a döntően külföldi tulajdonban lévő vállalkozások fogalmaznak meg (+45 pont), a többségében hazai kézben lévő cégek konjunkturális helyzete a mutató nagymértékű csökkenésének következtében kedvezőtlenebbül alakul (3 pont), a kizárólag magyar tulajdonú vállalatok pedig jóval bizakodóbbak, mint októberben voltak (+26 pont). Az exportáló vállalatok optimistább várakozásokkal tekintenek a következő fél évre, mint a kizárólag belpiacokra termelő cégek, s a nagyobb vállalatok optimistábbak.

A vállalatok jelenlegi üzleti helyzetüket 2 ponttal kedvezőbben jellemezték az őszi eredményekhez képest, a legkedvezőbb helyzetről az ipari cégek számoltak be (27 pont), míg a legkedvezőtlenebbről az építőipari vállalatok (-7 pont).

A jelentés szerint világosan látszik a külpiacokon való jelenlét és a külföldi tőke pozitív hatása a vállalatok helyzetére. A cégnagyság szerint is komoly eltérések vannak, minél nagyobb a vállalat, annál több pontot mutat az indikátor.

A vállalkozások a következő fél évben hosszú stagnálás után a munkaerő-kereslet növekedésére számítanak,  utoljára 2011 áprilisában rögzítettek a munkaerő-kereslet emelkedésére utaló eredményeket. Ez legnagyobb részben a tisztán külföldi tulajdonban lévő (jellemzően multinacionális) cégek növekvő munkaerő-keresletének köszönhető, de a kizárólag belföldi kézben lévő is cégek is növekedést jeleztek előre, a kisebb részben külföldi kézben álló vállalatok körében ugyanakkor leépítések várhatóak. A külföldön értékesítő cégek körében nagyobb munkaerő-kereslet várható, mint a belpiacra termelők esetében.

Forrás: MKIK