A nonprofit társaságoknál, alapítványoknál, illetve egyesületeknél végzett ellenőrzések gyakran tárnak fel hiányosságokat, amelyek hátterében általában az áll, hogy az adózók – és az ezen a területen esetenként kevésbé jártas könyvelőik – nem jól értelmezik egyrészt a gazdasági tevékenység, másrészt a közhasznú tevékenység fogalmát.
A bevallásaik kevés esetben tartalmaznak arányosítással kapcsolatos adatot, jóllehet vannak olyan költségeik, amelyek adóköteles és adómentes tevékenységükhöz egyaránt kapcsolódnak, ilyen például maga a könyvelési díj. Az ilyen esetekben ugyanis a beszerzéshez kapcsolódó áfa csak olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben az adóköteles tevékenységhez kapcsolódik az adott beszerzés. A megállapításokat megismerve az adózók észrevétele rendre arról szól, hogy a jogszabályok nem életszerűek.
Például amikor az egyesület egy nagyszabású, nem csak a tagok által látogatott rendezvényt szervez, akkor az áfatörvény rendelkezései szerint a tagoknak nyújtott szolgáltatás adómentes, viszont a többi résztvevő már adókötelesnek számít, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a rendezvény megszervezéséhez kapcsolódó költség adója arányosítással vonható le. A gyakorlatban azonban nehezen megvalósítható az, hogy a belépőjegyek értékesítése során – például egy százas nagyságrendű tagsággal rendelkező egyesület esetén – arra is gondot fordítsanak, hogy a jegyeladók ellenőrizzék a résztvevők tagsági viszonyát.
A közérdekű tevékenységet végző adózók a tapasztalatok szerint sokszor figyelmen kívül hagyják, hogy az adózási szabályokat is szem előtt kell tartaniuk, azok ugyanis rájuk ugyanúgy vonatkoznak, mint gazdálkodókra. Éppen ezért különösen fontos, hogy az egyesület vagy alapítvány napi munkájának megszervezésekor, a szerződések megkötésekor az adózási következményekre is figyeljen.
Forrás: NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága
Bács-Kiskun Chamber of Commerce and Industry
The key to success is – the Chamber