Mikor indulnak az új uniós pályázatok? Mire kell figyelniük a vállalkozóknak? Egyebek mellett erről is szó esett azon a térítésmentes pályázati konferencián, melyre előzetesen kellett regisztrálniuk az érdeklődőknek. A megyei ipar-, az agrárkamarák és a Jótanácsadó Pályázatkészítési Tanácsadó és Szolgáltató Kft. rendezte a fórumot, melyet akár meg is ismételhetnének a közeljövőben.

Akkora volt ugyanis az érdeklődés, hogy a kecskeméti Három Gúnár Rendezvényház bálaknak helyet adó dísztermébe alig fértek be az üzletemberek.

Az iparkamara részéről Pintye László alelnök köszöntötte az üzletembereket, hangsúlyozta, hogy az ipar szereplői nagyon várják az új kiírásokat, erre a jövő év elején lehet számítani. Domján Gergely, a megyei agrárgazdasági kamara elnöke arról szólt, hogy a bankok hitelezéséi tevékenységét fel kellene pörgetni, mert hiába a jó kiírások és a jó pályázatok, a cégek egy része nem rendelkezik akkora önerővel, amennyivel sikeresen menedzselhetné a projektjét.

A rendezvényen Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője tartott előadást arról az uniós világról, amelyben a helyét keresi Magyarország. Hét pontban vázolta azt a válságot, amelyek megoldása komoly kihívást jelentenek a közösségnek. Ennek ellenére az a gazdasági egység, amely létrejött, s alakul a II. világháború után mégis imponáló. Magyarország a haszonélvezője ennek a közösségnek, az egy főre jutó támogatás alapján. Elmondása szerint ha az uniós pénzekből kivonjuk a kormány által befizetett ránk eső nemzeti összeget, akkor pozitív a szaldó.

A következő hét évben egy főre 2513 euró jut. Azaz (300 forintos euróval számolva) valamivel több mint 750 ezer forint a felhasználható összeg. Nagyon fontos az, hogy mi magyarok jól sáfárkodjunk ezzel a pénzzel, mert  2020 után nem valószínű, hogy ilyen pénzesőben lesz része Magyarországnak.  

A politológus után Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára tartott ismertetőt. (A hivatal, mint ahogy megírtuk Kecskemétre költözik a jövő év elején.) A politikus, arra hívta fel a figyelmet, hogy mintegy 1240 milliárd forint az az összeg, amely lehívását koordinálja az általa vezetett hivatal. Arról is szólt, hogy bár a közös agrárpolitikát finanszírozó keretek tíz százalékkal csökkentek, 2007-13-hez képest, Magyarország mégis több forráshoz jut. Megemlítette, hogy a gazdaságfejlesztési és innovációs program keretében több mint 2730 milliárd forint, míg a területi operatív programok esetében 1170 milliárd forint kerülhet lehívásra. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország az unióval szeptemberben aláírt partnerségi megállapodás alapján a vidékfejlesztési program 700 oldalon részletezi a szóban forgó terület témáit.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy várhatóan az idén nem fogadnak el egyetlenegy tagországi vidékfejlesztési programot sem, tekintettel az uniós választásokra. A vidékfejlesztési programok elfogadására januárban és februárban kerülhet sor. Hangsúlyozta: a legfontosabb célunk az, hogy a támogatások nagyobb részét gazdaság fejlesztésére fordíthassuk.

Önálló feldolgozók
Kis Miklós Zsolt arról is szólt, hogy az agrárpolitika célja az is, hogy a termékek feldolgozottságának mértéke javuljon a magyar mezőgazdaságban. Ne csak alapanyagot állítsanak elő a vállalkozók, hanem önálló feldolgozókat hozzanak létre. Ezzel kompenzálható az a lemaradás, amely a 90-es években a privatizáció sajátos eredményeként a termelőket elszakította a feldolgozóktól.

Forrás: baon.hu

További sajtómegjelenések:
Kecskeméti Televízió - 2014-2020: Talán soha vissza nem térő lehetőség
Kecskeméti Hírhatár - Kecskeméti fórum: Pályázatok 2014–2015Kecskemét Megyei Jogú Város - Pályázatok 2014–2015: óriási érdeklődés a kamarai fórum iránt